1. A 2010. év július hó 4. napján a budapesti Erzsébet térre bejelentett tüntetés ellen a rendőrség jogellenesen lépett fel. E körben indítványozom Hunyadi Gábornak, a Jobbik Jogsegély Szolgálata vezetőjének, továbbá a budapesti rendőrfőkapitánynak a fent hivatkozott bejelentett rendezvény szervezőjének bizottsági ülésen történő meghallgatását, illetve az eseményről készült, korábban a bizottság tagjai részére már átadott DVD-n található, eseményről készült felvételek megtekintését.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom szervezésében 2010. július 4-én 17 órai kezdettel a Budapest V. kerületi Erzsébet téren az egy évvel korábban ugyanezen helyszínen a Magyar Gárda Mozgalom tagjaival és szimpatizánsaival szemben alkalmazott rendőrterrorról szóló megemlékezést tartottak. A bejelentett, és mindvégig a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek tiszteletben tartásával zajló békés rendezvényen a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai részéről ismételten brutális, az alapvető emberi jogokat sértő, indokolatlan és aránytalan fellépésre került sor a résztvevőkkel szemben. Az eseménynek különös jelentőséget ad, hogy az említett megemlékezésen több, a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciójához tartozó országgyűlési képviselő – köztük jómagam - is jelen volt, így az ott tapasztalt rendőri „intézkedések” az ő testi épségüket is veszélyeztették.

A jogszerűen gyülekező békés tömeggel szembeni ismételt rendőri fellépést csak határozott fellépésemmel sikerült elhárítani, miután meggyőztem a bevetésre küldött rendőri erők egyik parancsnokát arról, hogy az intézkedésük jogszabályi alapja hiányzik és nem tilos az alakzatban állás közterületi rendezvényen, ha ahhoz a Fővárosi Ítélőtábla szerinti további négy elem nem járul. Jelen esetben megállapítható, hogy a résztvevők öltözete más volt mint a feloszlatott Gárdáé, továbbá nem volt szó vonulásról sem többek között.

A jogellenes intézkedéssorozat keretében 26 személyt állítottak elő a rendezvénnyel összefüggésben, nemcsak a téren, de Budapest más pontjairól is. Az Erzsébet téren elfogott egyik személy karja a rendőri fellépés során megsérült, orvosi ellátásra szorult, amelyet a gyorskocsi utcai rendőrségi fogdán csak a Nemzeti Jogvédő Szolgálat fellépésének hatására kapott meg.

Az ügy kiemelkedő súlyú emberi jogi jogsértés megalapozott gyanúját veti fel, ezért annak bizottsági tárgyalása indokolt. A napirendre emelés azt a nem kívánatos következtetést erősítené, hogy a Gyurcsány-Bajnai korszak bukását követően a rendőrség önkényes, jogállami értékeket sárba tipró gyakorlatával nem kíván szakítani a jelenlegi kormány és parlamenti többség. Emlékeztetni kívánok arra, hogy a jelen bizottság a korábbi ciklusban még a Gyurcsány-Bajnai korszak ideje alatt elkövetett emberi jogi jogsértések bizottsági kivizsgálására is sor kerülhetett. A napirendre emelés elmaradása a kormánytöbbség alapvető emberi jogokkal és politikai szabadságjogokkal szembeni elkötelezettségét komolytalanná teszi.

Az eseményről számos videó felvétel készült, ezek közül itt adom meg néhány releváns, rendőri jogsértést bizonyító felvétel világhálós elérhetőségét:

 

 

 

 

 

 

Az érintettekkel szembeni eljárás még a korábbi rendszerben indult, azonban elejétől fogva folyamatosan megfigyelhető az eljárási garanciális szabályok durva és kirívó megsértése, különös tekintettel a bizonyítékok beszerzése és kényszerintézkedések alkalmazása körében. Az eljárásra hivatkozással a mai napig hárman még mindig előzetes letartóztatásban vannak, köztük. Budaházy György, aki 15 hónapja szenvedi ezt a kényszerintézkedést az azt megalapozó körülmények nélkül, ráadásul nemrég a Kozma Utcai Börtönbe szállították át, ahol fogvatartotti jogait rendszeresen megsértik, legutóbb október 13-án éjszaka 5 percenként kapcsolták fel a villanyt lehetetlenné téve ezzel alvását. Különösen kirívó a bűnismétlésre való hivatkozással történő kényszerintézkedés tartása, hiszen az országgyűlés által elfogadott politikai nyilatkozat is tartalmazza, hogy forradalom volt az országban, és ebből fakadóan mindazok, akik a korábbi rendszer ellen harcoltak, értelemszerűen már ilyen jellegű tevékenységüket nem tudják folytatni. A jelenleg fogva tartottak a nemzetközi jog definíciói szerint (Európa Tanács 200l-es határozata) politikai fogolynak minősülnek, és az ügy a Magyar Köztársaság megítélését is jelentősen veszélyezteti különböző nemzetközi fórumok, így az Európai Parlament Európa Tanács közgyűlése és Emberi jogi bizottsága már foglalkozott az üggyel, és éppen ezért megkerülhetetlennek tartom, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Emberi jogi bizottsága is napirendre vegye. Különös nyomatékot ad ennek a kérésnek az, hogy Wittner Mária a FIDESZ országgyűlési képviselője az Emberi jogi bizottság első, május 17-i ülésén maga is szót emelt a bebörtönzött politikai foglyok, illetve a koncepciós eljárás alatt tartott személyek elleni eljárások megszüntetése érdekében, és ő maga is kinyilvánította, hogy tarthatatlan ennek az eljárásnak a léte. Átadott egy petíciót, amelyet Toroczkai László jegyzett, és amely a társadalom azon kívánalmát fejezte ki, hogy ezen eljárást haladéktalanul szüntessék meg.

Az Emberi jogi bizottság mind a törvényesség, mind az emberi jogok legkiemelkedőbb őre nem teheti meg, hogy egy ilyen súlyos jelentőségű ügyben, amelynek már komoly nemzetközi visszhangja is támadt, ne foglalkozzon a kérdéssel. Ezt az is alátámasztja, hogy az Emberi jogi bizottság ebben a ciklusban már foglalkozott politikai foglyok ügyével, így Tóásó Előd ügyével is, ezért sem indokolt ennek az ügynek a napirenden kívül tartása.

Az üggyel kapcsolatos további részletek az alábbi honlapokon találhatóak: www.budaházy. org www.gaudi.jobbik.hu, www.morvailkrisztina.hu, wwww.szentkoronaradio.com és www.kuruc.info.

Tisztelettel:

(Kuruc.info)