Bontják a hét éve, 1,4 milliárdos beruházással átadott szolnoki cukorsilót. A tulajdonos Mátra Cukor Zrt.-nek nem sikerült alternatív árutárolásra használni az épületet, ezért is döntött az elbontás mellett.
A toronyház méretű, 50 ezer tonna tárolókapacitású, fűthető, légkondicionált, francia szabadalom alapján készült silót még 2003 szeptemberében adták át, 1,4 milliárd forintos beruházással. Két éve tároltak utoljára cukrot benne.
— Nagy szívfájdalom ez számunkra, hiszen a beruházás lényegében nem is tudott kifutni — mondta érdeklődésünkre Kovács Gergely, a Mátra Cukor Zrt. vezérigazgatója. — Próbáltunk alternatív hasznosítási módokat felkutatni, azonban be kellett látnunk, hogy amely áruk szóba jöhetnek tárolásra, azokra az adott technológia nem alkalmas, vagy csak olyan ráfordításokkal lehetne azzá tenni, amelyek nem kifizetődők. A Mátra Cukor Zrt. ezért szerződést kötött a silóberendezések leszerelésére, elbontására.
A bontással előreláthatóan 2011 derekára végeznek. Ezzel párhuzamosan a cég megkezdte a tulajdonában lévő, mintegy 28 hektár belterületi ipartelep további hasznosítására vonatkozó tervek kialakítását. Ennek érdekében a Mátra Cukor Zrt. folytatta a korábban megkezdett tárgyalásokat a szolnoki Ipari Park Kft.-vel is, hogy együtt próbálják megtalálni azt a megoldást, amely mind a zrt., mind a szolnokiak számára a legcélravezetőbb. Kovács Gergely egyben cáfolta azt az értesülést, amely szerint bárki is megvásárolta volna a területet. A vezérigazgató az előzményekről elmondta: 2007 novemberében jelentette be az igazgatóság, hogy a szolnoki telephelyen a cukorgyártás megszüntetését tervezi.
— Ez szükségszerű következménye volt annak, hogy az Európai Unió meghirdette a cukorpiaci szabályozás reformját. Ennek az volt a célkitűzése, hogy az európai termelést és a belpiaci árakat is csökkentse. Akkor még úgy gondolta a Mátra Cukor Zrt., hogy a fennmaradó szerencsi telephelyén a megmaradó százezer tonna kvótájával tovább folytatja a termelést. Azonban 2008 márciusában be kellett látnia a társaságnak, hogy ez az elképzelés nem működőképes, és ekkor a szerencsi gyár bezárásáról is döntés született.
Az uniós cukorrendtartás reformja hatására a piaci változások olyan körülményeket teremtettek, amelyek egyértelművé tették, hogy nem adottak a szolnoki siló további hasznosításának feltételei. A kiváltó okok közül meghatározó az ömlesztettcukor-szállítás csomagolt termékekhez viszonyított mintegy kétszeres ára, ami nyilvánvalóan akadálya az ömlesztett cukor tárolásra szolgáló siló gazdaságos üzemeltetésének — hangsúlyozta Kovács Gergely.
(Szoljon)
