Mindenki célpont lehet, aki a jelenlegi világrenddel és a magyarországi rendszerrel szemben kritikát fogalmaz meg. Ezt mutatja a terrorizmus elleni háború nemzetközi gyakorlata: percek alatt minősülhet bárki terroristagyanús személynek. Guantánamo és más megdöbbentő példák azt igazolják, hogy az ilyen és ehhez hasonló címkézések döntő többségükben utóbb sok-sok éves eljárás és meghurcolás után valótlannak bizonyulnak.

E sors alatt nyög jelenleg Budaházy György és 17 társa, akikért ismét szót emeltem a Parlamentben. Ebben a Draskovits-Gyurcsány-Lendvai-féle boszorkánykonyhákban kifőzött eljárásban számtalanszor megszegték a büntetőeljárási garanciákat. Tarthatatlan, hogy ez az eljárás jelenleg is folyamatban van, és ráadásul hárman, Budaházy György és két társa még mindig előzetesben vannak immár több mint másfél éve. (Friss hír szerint két társa egyikét ma szabadlábra helyezték!)

A törvényjavaslat felháborító és orwelli szép új világot idéző rendelkezései ellen már az általános vitában is szót emeltem. A vitáról összefoglaló itt olvasható (videók itt), de Morvai Krisztina EP-képviselő is vészharangot kongatott itt elérhető felhívásában.

Élénk vitát váltott ki ismét a külföldi intervenciós rendőri erők magyarországi bevetése. Kontrát Károly belügyi államtitkár kétségbeesetten próbálta bizonygatni, hogy tömegoszlatásra nem lesznek bevethetők ezek az erők, azonban ilyen kizáró szabályozást a törvény nem tartalmaz. Ráadásul a veszélyhelyzet, amely esetén bevethetők rendkívül tágan került megfogalmazásra, sérült a normavilágosság elve. Nem győzött meg minket.

Hosszan érveltem amellett, hogy támogassák azt a hat módosító javaslatot, amelyeket előterjesztettem, ugyanezt tette Volner János képviselőtársam, aki közel 30 módosító javaslatot nyújtott be, közülük csak egy javaslatot fogadtak el: a terrorizmus elhárítása helyett ellátása freudi elírás korrekcióját. Minden más esetben pedig a bizottságokban lesöpörték a jogállamiságot és nemzeti önrendelkezést védő javaslatainkat.

A jogsértettek és jogvédők régi vágyát teljesítve előterjesztettem az egyablakos kártérítési rendszer szabályozását. E szerint a rendészeti szervek által okozott kár esetén az állam felelne a büntetőeljárási kártalanítási szabályokhoz hasonlóan, és nevében a belügyminiszter rendezné az államigazgatási jogkörben okozott kár szabályai szerint a kártérítést. Erre jó példát mutat a 2006 őszi áldozatok kártérítése, amelyet már ezzel a módszerrel sikerült számos károsult esetében rendezni. Nem kaptam választ az államtitkár úrtól a javaslattal kapcsolatban.

Ismét felidéztem és kiegészítettem az általános vitában már részletesen kifejtett érveket: kértem a törvényjavaslatból elhagyni a bírói engedély nélküli megfigyelés kiterjesztését, a külföldi rendőrségi intervenciós csapatok bevetését és a terrorizmus elleni szervek feladat- és hatáskörének kormányrendeletben történő szabályozási lehetőségét. Mindezek a jogállami elveket és szabályokat súlyosan sértik. Még az USA sokat és méltán kritizált Patriot Act-je - amely a terrorizmus elleni háború legfőbb jogi eszköze máig - is törvényi szinten szabályozta az egyébként aránytalanul széles jogkorlátozás körét - írja a Kuruc.infóhoz eljuttatott beszámolójában Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik
országgyűlési képviselője.

A szóban forgó videók (más ellenzéki és kormánypárti hozzászólásokkal együtt) itt tekinthetők meg.