Githu Muigai, a magyar-cigány együttélés viszontagságait kivizsgáló ENSZ-jelentéstevő magyarországi útja során nem csak a magyarságot mindig és mindenhol rasszistázó személyeket és szervezeteket hallgatta meg, hanem a Jobbik helyi és országos politikusainak a véleményére is kíváncsi volt.

Gaudi-Nagy Tamás és Juhász Oszkár sajtótájékoztatója (Fotó: Hering József)
A kiegyensúlyozott vizsgálódás a Jobbik számára nemzetközi diplomáciai áttörést eredményezett. Githu Mugai magyarországi útjáról számolt be Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és Juhász Oszkár, a Gyöngyöspatai Jobbik elnöke.
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a budapesti kormány meghívására egyhetes magyarországi tájékozódó körutat tett hazánkban Githu Muigai, az ENSZ rasszizmusügyi különmegbízottja, a világszervezet rasszizmussal, etnikai diszkriminációval és idegengyűlölettel foglalkozó jelentéstevője. A vizsgálódó jelentéstevő a Gyöngyöspatán kialakult feszült helyzet nyomán több helyen is járt Magyarországon, majd végül pénteken egy összegező sajtótájékoztatót tartott.
Az ENSZ jelentéstevője találkozott Juhász Oszkárral, a Gyöngyöspatai Jobbik elnökével, a párt Heves megyei alelnökével és Gaudi-Nagy Tamással, az Országgyűlés Emberjogi Bizottságának tagjával. A Jobbik parlamenti képviselője pártja jelentős diplomáciai sikerének tartja azt, hogy döntő fordulat állt be a cigány-magyar együttélés nemzetközi megítélése terén. Gaudi-Nagy hangsúlyozta, hogy az ENSZ és a különféle emberjogi szervezetek eddig kizárólag a hazai liberális erők által sugallt klisék mentén volt hajlandó viszonyulni ehhez az igen égető kérdéshez, állandóan rasszizmust emlegetve a magyarságot kollektíven megbélyegezték. A nemzetközi vizsgálódók ugyanis eddig nem szembesültek azzal a tarthatatlan állapottal, amelyben a vidéki magyar emberek kénytelek élni a mindennapjaikat a cigánybűnözés miatt.
Githu Muigai hajlandó volt lemenni a helyszínekre, így Gyöngyöspatára is, ahol nem csak a cigányság, hanem a mindennapi bűnözéstől szenvedő magyarság képviselőivel is találkozott, jelentette ki Gaudi-Nagy, majd a diplomáciai sikernek azt nevezte, hogy az ENSZ jelentéstevője pozitívan viszonyult a cigány-magyar együttélés problémáit szókimondóan fölvető Jobbik törekvéseihez. Muigai egyáltalán nem kifogásolta például a Jobbiknak az etnikai jellegű adatgyűjtésekre, az egészségügyre, az oktatásra és az igazságszolgáltatásra vonatkozó javaslatait. Az ENSZ jelentéstevője a vizsgálódás és a felek meghallgatása után kimondta, hogy a magyarországi cigány kisebbség saját maga is felelős a sorsáért, s nem háríthat mindent a többségi társadalomra. Githu Muigai hangsúlyozta, hogy a cigányságnak saját magának is gondoskodnia kell az oktatás biztosításáról, s az együttélés alapvető szabályainak betartásáról. Gaudi-Nagy Tamás ezután kifejtette azon véleményét: ha a Jobbik nem lenne benn az Országgyűlésben, az ENSZ jelentéstevőjének mostani vizsgálódása az eddig megszokott módon ment volna végbe, azaz, a magyarság megbélyegzésével.
A Jobbik elkötelezett a cigány-magyar együttélés mellett, ám úgy véli, a jogalkotás terén ne legyen megkülönböztetés. A törvények uralma azt jelentse, hogy a társadalmi együttélés szabályainak megszegőivel szemben etnikai hovatartozástól függetlenül határozottan és következetesen föl kell lépni, mondta Gaudi-Nagy Tamás, majd hozzáfűzte: Az állam védje meg a saját polgárainak személyes biztonságát és akadályozza meg azt, hogy bárki visszaéljen a szociális ellátásokkal és a kedvezményekkel. A cigányság jóakaratú tagjainak viszont biztosítani kell a saját közösségük sokszor visszafogó béklyóiból való kitörés és a társadalmi fölemelkedés lehetőségét. Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta: azt is közölte Githu Muigaijal, hogy a magyar kormány jelenleg képtelen megoldani a robbanás előtti helyzetbe került vidéki magyarság közbiztonságát.
Gaudi-Nagy végül elmondta: az ENSZ jelentéstevője örömmel vette tudomásul, hogy a Jobbik saját programmal rendelkezik a cigányság ügyének megoldására. Muigai rámutatott, hogy a magyarországi roma kisebbség is felelősséggel tartozik a saját sorsa alakulásáért, így például a cigány szülőknek gondoskodniuk kell a gyermekeik rendszeres iskolába járásáról. Az ENSZ jelentéstevője partnernek nevezte a Jobbikot a cigányság égető problémáinak megoldására és nem kiiktatandó tényezőnek, amint azt az úgynevezett nemzeti együttműködés kormánya teszi, tájékoztatott Gaudi-Nagy Tamás.
Juhász Oszkár, a Gyöngyöspatai Jobbik elnöke, a párt Heves megyei alelnöke, a sajtótájékoztató másik résztvevője elöljáróban elmondta: Településén az élet még mindig nem tért vissza a rendes kerékvágásba. Amíg a Szebb Jövőért Polgárőrség tagjai járőröztek Gyöngyöspatán, rend és béke honolt a hevesi településen. Idegenlelkű emberek zavart keltettek, s rásütötték a jobbikosokra és a polgárőrökre, hogy rasszisták, amit Githu Muigaijal is közöltem, jelentette ki a pártelnök és hangsúlyozta, hogy az ENSZ megbízottja a Jobbik helyi szervezetének képviselőit is érdemi partnernek tekintette. Elmondtuk még a jelentéstevőnek: Magyarországon nem a többségi társadalom részéről megnyilvánuló rasszizmus van, hanem a kisebbséggel szembeni pozitív diszkrimináció, miközben a cigányság ügyeivel foglalkozók igyekeznek a bajokat a szőnyeg alá söpörni és megbélyegzik a problémát megoldani kívánó magyarokat, tájékoztatott Juhász Oszkár.
Gyöngyöspatán a Szebb Jövőért Polgárőrség jóvoltából elértük azt, hogy a helyi cigányság vezetői is megértették a szándékainkat, tevékenységünk törvényes mivoltát. Mi kizárólag bűnmegelőzési szándékkal, a rendőrséggel minden alkalommal egyeztetve járőröztünk. A járőrözésünk két hete alatt mindössze négy bűncselekmény történt a településen, három fatolvajlás, amelynek elkövetői cigányok voltak. Mi ennek ellenére sem mondjuk, hogy minden cigány bűnöző, hanem azt, hogy ez egy tipikus elkövetési forma. Juhász Oszkár elmondása szerint Githu Muigai föltette neki a kérdést: hogyan lehetne megváltoztatni a fiatal cigány nemzedékek tagjait, van-e nekünk erre valamilyen elképzelésünk? A beilleszkedésre nem képes, vagy nem hajlandó családokból ki kellene emelni a gyermekeket és állami bentlakásos iskolákban a keresztény erkölcs értékei alapján nevelni őket föl, közölte Juhász Oszkár az ENSZ-megbízottal.
Hering József – Kuruc.info