A Lázár János és L. Simon László fideszes, valamint Harrach Péter KDNP-s képviselőkkel közösen előterjesztett önálló képviselői indítványában Balsai István többek közt azt kezdeményezte, hogy a tér átalakítása a kormányzati ciklus végére valósuljon meg, ezzel egyidejűleg a kormány költözzön ki a Parlamentből.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy a kormány a második világháború után, korábbi, várban lévő épületeinek pusztulását követően költözött kényszerből a Kossuth térre, az Országgyűlés és a kormány egy épületben való elhelyezését azonban szerinte már semmi nem indokolja. „Nincs szó kormányzati negyed kialakításáról, megalomán elképzelésekről” – fogalmazott, pusztán arról szól az előterjesztés, hogy a Parlamentet nemcsak tulajdonolni, hanem használni is kizárólagosan az Országgyűlés fogja. „Ezt a célt szolgálja az is, hogy a Kossuth Lajos tér, amelyet úgy jelölünk meg, mint Magyarország alkotmányos főtere, szintén kerüljön kizárólagos állami tulajdonba”, és azt csak a törvényhozás használja.

Mint mondta, jelenleg sem az itt dolgozók parkolása nem megoldott, sem a nemzeti ereklyéket látogatók méltó fogadása és bebocsátása az épületbe. Hozzátette: az átalakítással az 1956-os sortűz áldozatainak emlékműve is jól látható lenne. Elmondta azt is: reméli, hogy az átalakítás költségeit már a jövő évi állami költségvetés tartalmazhatja. Répássy Róbert államtitkár azt mondta: a kormány megvárja az Országgyűlés végleges döntését a Kossuth tér rekonstrukciójával kapcsolatban, és végre fogja hajtani azt.

Vas Imre (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az átalakítás által visszaállítható lesz a tér képzőművészeti arculatának 1944-et megelőző állapota, valamint szimbolikusan is érvényesül a hatalommegosztás. Burány Sándor (MSZP) minden olyan törekvést támogathatónak tartott, amely a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását célozza. A kormány elhelyezésének méltónak kell lenni a kabinethez, de figyelemmel kell lenni az ország teljesítőképességére is – tette hozzá.

A politikus azonban nem tartotta támogathatónak a tér 1944 előtti arculatának visszaállítását. Elmondta, bár Károlyi Mihály történelmi szerepét történészek és politikusok vitatják, neki mégis helye van a Kossuth téren, mint ahogy József Attilának is. „De nemcsak a szobrokról van szó, hanem az 1944 előtti korszakról” – hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy bár Magyarországnak 1944 után volt olyan kormánya, ami nyíltan fasiszta eszméket vallott, ennek 1944 előtti képei tagadhatatlanul léteztek. Erre az útra akkor lépett az ország, amikor a zsidótörvényeket elfogadták – mondta.

(MTI)