A Jobbik révén így Dunaújváros is csatlakozott Rovás Alapítvány egy évvel ezelőtt indult mozgalmához, amely rovásírásos helységnévtáblák állítását tűzte célul országszerte. A rendezvényen több hagyományőrző civil szervezet és nemzeti érzelmű csoport képviseltette magát. Pintér Tamás, a Jobbik dunaújvárosi önkormányzati képviselője mellett Árgyelán János megyei elnök és Szegedi Csanád EP-képviselő is részt vett a székely-magyar rovásírásos helységnévtábla avatásán.

A lovas hagyományőrzők vezetésével, karikás ostorcsergetés mellett a családi házas övezetben tett rövid felvonulás után a táblánál gyülekeztek, majd az ünnepi beszédek után Szegedi Csanád és Pintér Tamás leleplezte a latin betűs helységnévtábla közelében felállított, szabványos, de rovásírással készült közúti táblát.

Pintér Tamás szerint ha nem is egy hajóban, de ugyanazokon a vizeken haladunk, egyazon cél felé, egy nagy közös flottában, melyet úgy hívnak, magyar nemzet. A székely-magyar rovásjelek nem csupán egy ABC, hanem egy rendszer, amely a magyar szellemi örökség további részeivel is kapcsolatban van, új ismeretek megszerzését, nyelvünkön keresztül a magyarul történő gondolkodást teszi lehetővé. A székely-magyar rovásírás megismerése és használata nemcsak hagyományápolás, hanem a nemzet összetartozásának megjelenítése is, támpont a magyarság megújulásához. A rovásírásos helységnévtáblák dunaújvárosi felállításához Cserna Gábor fideszes polgármester mint történelemtanár is örömmel járult hozzá.

Szegedi Csanád örömmel köszöntötte a résztvevőket az immár sokadik rovásírásos helységnévtábla felavatásán. Mint mondta, miskolci lévén pontosan tudja, milyen az, amikor megbélyegeznek egy várost, hogy az “vörös”, holott az ottani nemzeti érzelmű emberek is igaz hazafiak. Örömét fejezte ki, hogy ahogy Sztálinvárosból Dunaújváros lett, úgy csatlakozott a közösség a nemzeti elkötelezettségű városok táborába, pedig itt már azzal is gúnyolódtak, hogy cirill betűkkel kellene kiírni a város nevét.

Sipos László a Rovás Alapítvány képviseletében arról beszélt, hogy a székely-magyar rovásírás összefogja a Kárpát-medencei magyarságot, a hunoktól-szkítáktól Árpád népén át máig összeköt bennünket, ami pedig nem ebből a tudásból ered, az szétválasztja a nemzetet. A rovásírás a közös többszörös, amely összeköt. A rovásírásos helységnévtábla állítás az ősök emlékének tiszteletére és a jövő megbecsülésére tett gesztus.

A rendezvény a Székely Himnusz eléneklésével ért véget - tájékoztattak a szervezők.