Ladányi János szociológus a találkozón arról értekezett, hogy Gyöngyöspatán ma már teljesen összefolyik, mi tulajdonítható a magyar állam, a helyi önkormányzat, és "mi a Jobbikkal összefonódó paramilitáris alakulatok tevékenységének. Mint az általa is aláírt, kormánynak címzett nyílt levélben olvasható: "Nyilvánvaló, hogy itt nem a munka világába visszavezető közmunkáról, hanem a gyöngyöspatai romák életének teljes ellehetetlenítését és a faluból való kiűzésüket célzó programról van szó."

A közmunka jelenlegi formája szerinte csak arra alkalmas, hogy megalázza az érintetteket, ami tömeges szociális migrációhoz vezet, egy Gyöngyöspatán forgatott dokumentumfilm szerint ugyanis a helyi cigány közmunkások nem megfelelő higiénés körülmények között, nem biztonságos munkafeltételek mellett, használhatatlan szerszámokkal végzik a minimálbérnél kevesebb fizetésért a kemény fizikai munkát igénylő bozótirtást.

A jelen lévő ifjabb Farkas János, a Gyöngyöspatai Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője elmondta, már mintegy 10 család, több mint 40 fő elköltözött a faluból, és ez a szám feltehetően növekedni is fog.

Szuhay Péter néprajzkutató szerint a "tartósan munkanélküli cigányok lakóhelyükről történő elmozdításának kísérlete" a kétezres évek végén, Monokon kezdődött, ahol a polgármester kizárólag munka fejében volt hajlandó kifizetni a szociális segélyeket a rászorulóknak.

A "kirekesztő hangulatkeltés" Edelényben folytatódott, ahol a városvezető nyíltan beszélt arról, hogy a retkek purdéik szándékos megkárosításával próbálnak magasabb összegű családi pótlékhoz jutni. A sor az érpataki modellel folytatódott, és jutott el idén Gyöngyöspatára.

(HVG - Stop nyomán)