Nem árt tudni: a három országos földi sugárzású csatorna, az M1 az RTL Klub és a TV2 esti hírműsorai átlagosan 3,1-3,2 millió embert ültetnek a televízió elé nap mint nap.

Az elemzés során 2011. október 10. és november 4. közötti húsz hétköznap híradóit vizsgálták: a 18:30-kor kezdődő RTL Híradó és TV2 Tények, valamint a 19:30-kor kezdődő M1 Híradó adásait.

A teljes négyheti hírfolyamban a politikai hírek aránya csupán tizenkét százalék, éppen ezért különösen érdekes az a kérdés, hogy ezen a „kis szeleten” a pártok hogyan osztoznak: melyik párt mekkora felülethez jutott, melyik ügy, kinek a reakciója tudott bekerülni a híradóba.

A hónap egyik legérdekesebb kérdése, hogy az október 22-én formálisan is különvált Demokratikus Koalíció hogyan tud megjelenni az esti hírműsorokban. Az elemzés most következő része tehát a parlamenti pártok szerepléseit, megjelenését vizsgálja a három híradó adásaiban.

 A köztévé 41-44. heti esti Híradóiban a Fidesz volt a leggyakoribb szereplő, a politikai hírek felében jelent meg a párt vagy a kormány. Mindhárom parlamenti ellenzéki párt helyet kapott a hírekben: az MSZP-nek a hírfolyam 25, míg a Jobbiknak 10, az LMP-nek 8 százaléka jutott. A Demokratikus Koalíció a hónap során 6 százaléknyit szerepelt, bár ezt az eredményt egyetlen hétnek köszönhetik: a megjelenésük hetében ugyanis a hírfolyam 17 százalékában jelent meg a párt, amivel az október 24 és 28 közötti híradókban többet szerepelt, mint az MSZP (13 százaléknyi megjelenés), vagy a Jobbik és LMP összesen. A következő hétre ez az arány 4 százalékra zuhant: a Demokratikus Koalíció iránti érdeklődés egy hétig tartott.

Egy átlagos néző tehát az M1 Híradóját nézve a vizsgált négy héten tízből öt esetben találkozott Fideszről szóló hírekkel, míg az MSZP-ről szólt a hírek negyede. A Demokratikus Koalíció lényegében csak egy hétig volt szenzáció, noha a köztévé megtett mindent annak érdekében, hogy minél tovább napirenden tartsa Gyurcsány Ferenc új pártját. Az M1 Híradója ugyanis nem csak a kiválásról és frakcióalakítás nehézségeiről számolt be hosszú és részletes riportban, de külön – főhírben – közölt összeállítást arról, hogy az MSZP-t elhagyó politikusok mekkora jövedelem-kiesést jelent a független képviselői státusz. Ezt követően napokon keresztül számoltak be Dániel Péter ügyvéd Wittner Máriát gyalázó Facebook-bejegyzéséről, amit szintén összekötöttek a Demokratikus Koalícióval. Ezen kívül az M1 egyetlenként készített arról is bejátszást, hogy Gyurcsány Ferenc elsőként szólalt fel a parlamentben, mint független képviselő. Október 24. és 28. között minden híradóban legalább egy kétperces összeállítás foglalkozott Gyurcsány Ferenccel és a Demokratikus Koalícióval.

Egyelőre úgy tűnik, az MSZP-nek jót tett a kiválás: bár a DK frakcióalapításának híre még néhány napig napirenden tartotta a párt körüli konfliktust, ezt követően a párt klasszikus ellenzéki pártként, kormánybírálatokkal és saját ötletekkel tudott előállni. Az október 24-i héten a szocialista párt csak két reakcióval és javaslattal tudott bekerülni az M1 Híradójába, az ezt követő – az ünnepek miatti csonka héten – már nem kellett a DK ügyeivel foglalkozniuk.

A másik két ellenzéki párt számára az októberi hónap ugyanúgy telt, mint a megelőző hónapok: három-négy politikusuk rendszeres szereplője a híradónak, ám reakcióik gyakran csak felsorolásszerűen kerülnek elő, saját ötleteiket, indítványaikat kommentár és sokszor kormányzati reakció nélkül mutatják be. Emiatt e rövid, félperces blokkban bemutatott hírek jellemzően elvesznek a fajsúlyosabb politikai hírek között. A vizsgált hónapban egyébként a Jobbiknak több „közös ügye” akadt a kormánnyal, mint az LMP-nek: a radikális párt így hosszabb megszólalást kapott a Wittner-ügyben, a volt MSZMP-s vezetők nyugdíjának ügyében vagy az
2006-os események kivizsgálásával kapcsolatos hírekben.

Hasonlóan az elmúlt hetekben tapasztalttal, az RTL Klub híradójában találkozhatnak a legtöbbet a Fidesz-kormánnyal: a Fidesz 75 százalékkal szerepelt a hírekben. Ez az arány elsősorban a klasszikus tájékoztatási funkcióból ered: az RTL Klub (és a TV2 is) gyakorlatilag csak a legfontosabb, országos jelentőségű ügyekről számolt be, ezeket a bejelentéseket természetesen a kormány képviselői teszik. Az RTL Klub a DK-val csupán egyetlen félperces hírben emlékezett meg, közvetlenül a kiválás után. Októberben sem az LMP sem a Jobbik nem kapott túl sok teret az RTL híradóiban, az ellenzéki reakciót leggyakrabban továbbra is az MSZP jelenítette meg.

Hasonlóan az RTL Klubhoz, a Tények esetén is a köztévénél nagyobb kormányzati szereplést látunk, a hírfolyam kétharmadát a kormányzópárt megjelenése adta. A TV2 októberben ismét olyan hónapot zárt, ahol a Jobbiknak nem jutott műsoridő. Az RTL Klubbal ellentétben a TV2-n jelentős felületet kapott a Demokratikus Koalíció, mind a kiválás ténye, mind a frakcióalapítás megakadályozásáról kifejezetten hosszú (két és fél perces) riportban számoltak be, számos szocialista és DK-s politikust is megszólaltatva. Az október 24-i héten a TV2-n az összes politikai hír közel 30 százalékát tette ki a Demokratikus Koalíció kiválásának híre.

Az elmúlt négy hét a Fidesz stabil fölényét hozta, a kormányzópárt két héten is kétharmados médiafölényt tudhatott magáénak. A Demokratikus Koalíció egyedül a 43. héten jutott jelentős szerepléshez, ekkor – elsősorban a TV2 kiemelt figyelmének köszönhetően, még az MSZP-nél is nagyobb szeletet szerzett meg a pártok médiaidejéből. Az ábrán jól látszik ugyanakkor, hogy az MSZP számára október második fele igen rossz időszak volt: médiamegjelenésük 20 százalék alá csökkent.

A 41. hetet Orbán Viktor bejelentései (újra lesz „szocpol”), illetve a végtörlesztéssel kapcsolatos kiállása uralta: ezekről mindhárom csatorna hosszan tudósított, így a miniszterelnök első helye egyértelmű. A legtöbbet szereplő ellenzéki politikus ismét Mesterházy Attila volt, pedig a pártelnök csupán egyetlen üggyel szerepelt: a szakadás előtt álló MSZP-ről tudott beszélni. Jól látszik ugyanakkor, hogy ezt a témát ő uralta, a másik két szereplő, Gyurcsány Ferenc és Varjú László közösen sem jutottak annyi műsoridőhöz, mint Mesterházy. A 41. heti politikusi listán igen jelentős Fidesz-fölény mutatkozik: jobbikos, illetve LMP-s képviselő csak mutatóban szerepel rajta. A húsz legtöbbet szereplő politikus közül tizenhárom került ki a kormánypárti sorokból.

A 42. héten Szijjártó Péter vette át Orbán Viktor első helyét: a miniszterelnöki szóvivő volt kénytelen magyarázkodni a Fidesz október 23-i rendezvénye miatt, de ő állt a kamerák elé akkor is, ha egy-egy ellenzéki bírálatra kellett reagálni. Az ellenzéki megszólalásokat egyértelműen dominálta az MSZP szakadása: a listán látható hét szocialista politikus közül a három legtöbbet szereplő (Gyurcsány Ferenc, Mesterházy Attila, Kovács László) egyaránt a kiválás körüli vitákban adott nyilatkozatok miatt szerepelt sokat. Jól látszik, hogy a Jobbik és az LMP ismét csak egy-egy politikussal került fel a listára, politikusaik eltűnnek a kormánypárti és szocialista megszólalók között.

Október közepén, a nemzeti ünnepen Brüsszelben tárgyaló miniszterelnök kimagasló szerepléssel tért vissza: a 43. héten Orbán Viktor közel négy és félszer annyit szerepelt, mint a legtöbbet megjelenő ellenzéki politikus, Mesterházy Attila. A Jobbik frakcióvezetőjéhez képest pedig tizenháromszor annyi felület jutott Orbánnak, mint Vonának. Ahogy október első két hetében, úgy ezen a héten is az MSZP-DK hír dominálja a listát: a kiválás után Molnár Csaba vette át Gyurcsány Ferenc helyét, már ami a médiaszerepléseket illeti. A Demokratikus Koalíció frakció nélküli frakcióvezetője közel annyi szerepléshez jutott, mint Mesterházy Attila. Jól mutatja a média fokozott érdeklődését az a tény, hogy a négy legtöbbet szereplő ellenzéki politikus közül hárman is a DK politikusaként nyilatkoztak.

Október utolsó hete gyökeresen más képet mutat. A hosszú hétvége miatt a hétköznapi hírekben kevesebb politika volt, így egyetlen megszólalással is a listára tudott kerülni egy-egy politikus. A 44. héten ismét érvényesült a fent leírt tendencia: Orbán csak minden második héten aktív, ezt követően Szijjártó Péter, Gíró-Szász András és Lázár János, kiegészülve Rogán Antallal vagy épp Matolcsy Györggyel átveszik a kormányfő helyét, megtartva a Fidesz dominanciáját. A 44. héten kivételesen két-két jobbikos és LMP-s politikus is helyet kapott, sőt: a Jobbikos Volner János a legtöbbet szereplő ellenzéki politikus lett. A Demokratikus Koalíció viszont látványosan visszaszorult, egyedül Gyurcsány Ferenc került a 20-as listára, utolsó előtti helyre.

- Októberben minden korábbinál többen, 3,1-3,5 millió nézőhöz jutottak el az esti hírek. A nézők viszont politikával alig találkoztak: a hírek fele bulvárhír, negyede bűnügyi beszámoló. Politikával csak a hírfolyam 12 százaléka foglalkozott.

- A hónap során a kormánypárt egyértelműen dominálta a politikai híreket, a Fidesz-KDNP politikusait láthattuk a hírfolyam 60-66 százalékában.

- Az MSZP belső feszültségei uralták az ellenzékről szóló híreket a hónap első felében. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció kiválásakor a legtöbbet szereplő ellenzéki formációvá lépett elő.

- A Demokratikus Koalíció iránti érdeklődés ugyanakkor gyorsan alábbhagyott: a kiválást követő héten már csak az M1 foglalkozott a párttal. A köztévé egyébként a 43. héten minden nap közölt valamilyen összeállítást a DK-ról: a szakítás tényén túl beszámolt Gyurcsány Ferenc első felszólalásáról vagy épp a függetlenné váló képviselők anyagi helyzetéről.

- Érdekes törésvonal mutatkozik a három híradó között: míg az RTL Klub egyetlen rövidhírben számolt be a szakításról, addig az M1 és a TV2 is hosszú, meglehetősen hasonló összeállítást közölt Gyurcsány új pártjáról. Az október 24-i héten a TV2 politikai híridejének közel egyharmadában foglalkozott a DK-val.

(Kuruc.info - Rebublicon.hu nyomán)