A mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista állam bűneire, ezért a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló kormánypárti törvényjavaslat lezárja az elmúlt két évtizedet, és mindenki számára lehetővé teszi, hogy új lappal kezdje a XXI. századot - mondta Varga István, a Fidesz vezérszónoka az előterjesztést ismertető parlamenti expozéjában csütörtök este.

Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, valamint további tíz fideszes politikus november 20-án nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amelynek preambulumában kimondanák, az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.

Az MSZP szerint a mai magyar baloldal megbélyegzéséről, hiteltelenítéséről és nem csak a múlt felelőseinek felelősségre vonásáról szól a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat. Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka a törvényjavaslat általános vitájában csütörtökön este az Országgyűlésben azt mondta, ezt támasztja alá az is, hogy a javaslat egyes passzusai arról szólnak, hogyan kötődik az MSZP az MSZMP-hez, és a felszólalók is az erre vonatkozó részeket emelték ki beszédükben. Hangsúlyozta: a kormányoldal megteremti a jogi alapjait annak, hogy politikai ellenfelüket hogyan lehet tönkretenni, és a párt vagyonát elkobozni.

Hozzátette, hogy akik el nem évülő bűnöket követtek el, akik kínozták embertársaikat, azokat az MSZP szerint is el kell ítélni attól függetlenül, hogy melyik korszakban követték azokat el. "Elítélem azokat, akik az 1956-os megtorlásokban szerepet játszottak, sem lelki, sem szellemi, sem pedig politikai közösséget nem vállalok Biszku Bélával" - fogalmazott. Hozzátette: "'56 kapcsán régóta hangoztatjuk és hangsúlyozzuk, hogy Nagy Imrét véljük hősnek, és nem a másik oldalt".

Az LMP szerint bosszú helyett a társadalmi traumák kibeszélésére, az állami terrortól szenvedők számára biztosított elégtételre lenne szükség. Schiffer András, a párt frakcióvezetője a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló javaslat parlamenti általános vitájában felszólalását úgy kezdte: a "temetetlen múlt mérgezi a jelent és akadálya a jövőnek". Mint mondta, a békés átmenetnek ára van, és ezt évtizedekkel később kell megfizetnünk.

Az ellenzéki képviselő az elszámolás elmaradásának szomorú mérlegének nevezte, hogy ávós pribékek boldogulni tudtak az 1956 és az 1990 utáni Magyarországon is, a magyar társadalom pedig azzal szembesült, hogy az előző rendszer haszonélvezői lettek a demokratikus átmenet legnagyobb nyertesei. Szerinte a múltat ennek ellenére nem "vagdalkozva" és "egymást becsmérelve", hanem "nyugodtan, az eseményeket átbeszélve" kellene feldolgozni. Az LMP frakcióvezetője erre hivatkozva kudarcra ítéltnek nevezte a kormányoldal igazságtételre vonatkozó javaslatát, mivel arról szerinte nem kérdezték meg a megnyugvást várók véleményét, az MSZP "megbélyegzésével" pedig egy parlamenti párt szavazóinak egyetértésére eleve nem is számítanak.

A Jobbik szerint négy lépésben kellene végrehajtani az elmúlt rendszer utáni igazságtételt. A múlt teljes feltárását a kommunizmus bűnöseinek bírósági elszámoltatásának, az alkotmányos jogfolytonosság helyreállításának, illetve a bűnökben részesek közéletből történő kizárásának kell követnie - fejtette ki a témában véleményét Gaudi-Nagy Tamás, a párt képviselője.

Az ellenzéki képviselő felszólalásában úgy fogalmazott, ami a kommunizmusban, szocializmusban jó volt, az sajnos eltűnt, míg ami rossz volt, nem változott. "Megmaradt a kijáró rendszer, az elitek összefonódása, a herék élősködése a nemzet tisztességes rétegei fölött, és megmaradt a tehetségek előrejutásának gátlása, megmaradt az, hogy nemzeti érdekeinket fel nem vállalói politikai elit vezeti hazánkat" - fogalmazott.

Az igazságtételnek a "medréből kizökkent igazságosságnak helyes mederbe terelésének" kell lennie, amihez a kormányoldalnál kezdeményezettnél radikálisabb megoldásokra van szükség - tette hozzá. Mint mondta, ezek során annak az alapelvnek kell érvényesülnie, hogy bűn nem maradhat büntetlenül. Gaudi-Nagy Tamás a kárpótlás kérdéséről azt mondta, a kommunizmusban az élethez szükséges szinte minden vagyontárgyat elvettek az emberektől, akiket a rendszerváltozás utáni kárpótlás során lényegében újból átvertek. A jobbikos politikus szerint ezért megkerülhetetlenül szükséges lenne a kárpótlás intézményének felülvizsgálata is, tehát azt nem lenne szabad lezárni, hanem folytatni kellene az ország gazdasági teherbíró képessége, illetve az igazságosság szem előtt tartásával.

(MTI nyomán)