Megsértették a magyar hatóságok az állampolgárok gyülekezési jogát, amikor rendszeresen elutasították a Kossuth térre, a Parlamenthez szervezni akart demonstrációkat - erről döntött az Európai Emberi Jogi Bíróság.
A Strassburgban székelő Európai Emberi Jogi Bíróság az 1950-ben megkötött Európai Emberi Jogok Egyezményének 11., a gyülekezési és egyesülési szabadságot garantáló cikkelyére hivatkozva úgy döntött, jogtalan volt, hogy 2006-ban és 2007-ben a "magyar" rendőrség elutasította a bírósághoz forduló Szerdahelyi Szabolcs és Patyi István kérelmét arról, hogy tüntetést jelentsenek be a Kossuth térre - közölte a bíróság hírszolgálata.
A rendőrség arra hivatkozva nem foglalkozott a két magánszemély kérelmével, hogy azt állították, a Kossuth tér nem tartozik a rendőrség joghatóságába, mert a 2006. szeptemberi "zavargások" miatt "biztonsági műveleti területnek" számít.
A Strassburghoz forduló, és azóta elhunyt Szerdahelyi István 2006. december 9-ére szeretett volna tüntetést bejelenteni, míg Patyi István 2007. március 10-től október 31-ig akart tüntetni a téren.
A szemkilövető kormány azt állította, a két panaszos még nem merítette ki a magyar jogorvoslati lehetőségeket, valamint hogy egyikük sem vitatta annak tényét, hogy a tér akkor egy "biztonsági műveleti területnek" számított volna, a bíróság azonban úgy döntött, a Kossuth téri demonstrációk betiltása a magyar jog szerint is alaptalan volt, ezért nem vizsgálták az esetleges szükségességét egy demokratikus társadalomban, valamint a legitimitását. A strassburgi intézmény szerint ugyanis itt mindenképp az egyezmény 11 cikkelyének, vagyis a gyülekezési szabadságnak a megsértéséről van szó.
A bíróság ezért arra kötelezte a magyar államot, hogy kártérítéskén 3 500 eurót fizessen Szerdahelyi Szabolcs fiának, 3 900 eurót pedig Patyi Istvánnak. Magyarországnak 90 napja van fellebbezni a döntés ellen.
(HVG nyomán)