Emberi ürülék a kertben és a lépcsőházban, hajléktalanok az alsó szinten, erőszakos cigány családok az emeleten és szemét, amerre a szem ellát – ilyen körülmények uralkodnak az egyik rókusi bérházban. Az épületből, ahová a postás sem hajlandó már levelet hozni, szabadulna az egyik jogszerű bérlő, ám nem tud: nem kap helyette másikat a forradalmi Magyarországon.
![]() Deák Árpád menekülne a pokollá vált bérházból - ha tehetné |
Emberhez méltatlan körülmények között kénytelen élni önkormányzati bérlakásában egy szegedi férfi. Öt év alatt teljesen elgettósodott a Hunyadi téri ház, melyben lakik: hajléktalanok vackoltak be az alsó szintre, az emeleten pedig két cigány család él, akik ellopnak mindent, ami mozdítható. Neki sikerült tekintélyt kivívnia – nem bántják – szomszédjai azonban már elköltöztek félelmükben.
![]() |
– Amikor ide jöttem 2005-ben, itt még virágos kert volt – mutat körbe a házhoz tartozó telken Deák Árpád. Ma már a fű is alig nő ki itt a földből: halomban áll a szemét mindenhol. Babakocsitól a heverőig minden van itt, de háztartási szemetet, fekáliás zsebkendőt is kerülgetni kell. Középen nagy halom építőanyag – ennyi maradt a mosókonyhából és a tárolóépületből. Előbb csak a tetőt tüzelték el, aztán az itt élők tavaly lebontották az egészet, és téglánként eladták. A ház alsó szintje pedig gyakorlatilag hulladéklerakóra emlékeztet: derékig áll a szemét a helyiségekben. (Értik már a kedves olvasók, miért kell 410 millió forint közpénzből felújítani a cigányok házait Baranyában? Mert ennyire megbecsülik... - a szerk.)
![]() |
– Akkor kezdődött minden, amikor az alsó bérlőket kilakoltatták – mesélte a férfi. – A parkettás, cserépkályhás lakásokat feltörték, és illegális lakásfoglalók költöztek be. Mindent feléltek, ami mozdítható volt. Az IKV ekkor kiszedte a nyílászárókat, hogy ne lehessen beköltözni – ezt tartották megoldásnak. Azóta hajléktalanok lakják.
![]() |
Az emeleten két cigány család él, akik egy másik lakótól lopták az áramot. Amikor az feljelentette őket, betörték az ablakait és minden helyiséget vécének használtak. A nő azóta nem mer itt lakni.
– Mióta az áramlopás kiderült, a lépcsőházban és az udvaron nincs világítás, így zseblámpával kell megközelítenem a lakásomat – mesélte Deák Árpád. Sötétben kerülgeti a földön fekvő hajléktalanokat, illetve a folyosót ellepő emberi ürüléket. – A cigány gyerekek sokszor nem mennek le az udvarra, így házon belül elintézik a dolgukat – magyarázta.
![]() |
Mindezen körülmények ellenére a férfi még fizet is – ugyanannyi bérleti díjat, mintha egy kulturált házban élne. Már ezt is felháborítónak tartja, azt azonban mindenképp, hogy havi 500 forintot kérnek tőle a közös helyiségek világításáért – mely ugyebár nincs – valamint 2500 forintot takarításért. – Valóban van itt kéthetente egyszer valaki – tette hozzá gyorsan az abszurdnak tűnő szolgáltatással kapcsolatosan – aki annyit tesz, hogy végigönti a lépcsőt egy vödör vízzel.
![]() |
Deák Árpádnál akkor telt be a pohár, amikor egy fontos levelét nem kapta meg, és ezáltal kiderült: már a postát sem hozzák ki ide. Csak a számlákat kapja meg – az utcáról dobják be az udvarra, a földre. – Tavaly kértem cserelakást, de sokáig azt mondták: a körülmények ezt nem indokolják. Nemrég a 80 négyzetméteres lakásom helyett felajánlottak egy 50 négyzetméterest, azt azonban nem fogadtam el. Erre a lakásra másfél milliót költöttem, felújítottam, mert akkor még azt gondoltam, élhető helyre költöztem. Most arra a jóval kisebbre legalább ugyanennyit kéne.
![]() |
Az esetet bemutató Délmagyar megkereste a házat kezelő IKV Zrt.-t is az ügyben. Sándorfi László ingatlankezelési koordinátor elmondta: a ház lepusztulását "nem tudják megakadályozni", hiszen "az illegális lakásfoglalóknak is jogaik vannak". – Évekbe telik, mire bírósági úton ki tudjuk rakni őket – vázolta a problémát. – Nemcsak az itt élők, hanem a környékbeliek is "hozzájárultak" ahhoz, hogy az épület ma már nem emlékeztet lakóházra. – Azt viszont, hogy a bérlők ezért mennyit fizetnek, önkormányzati rendelet határozza meg lakóövezetenként. Ebben a környezetet nem veszik figyelembe – tette hozzá. A közös költségekről elmondta: az épületet rendszeresen takarítják – elhordják az összegyűlt szemetet, havat lapátolnak.
![]() |
– Deák úr egyszer sem fordult hozzánk, hogy kérje a költségek módosítását – hangsúlyozta Sándorfi László. – Tavaly szeptemberben kért először cserelakást, de a felajánlottat nem fogadta el. Panelt bármikor tudnánk adni, de azt nem kér, más, az igényeinek megfelelő pedig egyelőre nincs. Ha változtat az álláspontján, pár héten belül akár költözhet is.
![]() |
Jól ismeri a ház körülményeit Kalmár Ferenc, a városrész önkormányzati képviselője. Mint elmesélte, a környék hosszú ideig gettónak számított: bűnözők, "romák" lakták illegálisan a romos épületeket. – A Hunyadi téri óvodába a dolgozók már csak csoportosan mertek jönni – mesélte a politikus, aki az ezredfordulón drasztikus lépésre szánta el magát. A jogos bérlőket kiköltöztették, és 2000-ben tíz házat lebontottak. Azóta további 6 ilyen szégyenfoltot tüntettek így el, és a tervek szerint ennek a háznak is ez lesz a sorsa. – Másképp nem megy – magyarázta a képviselő, aki bízik benne, hogy még idén lebonthatják az épületet, és akkor már csak egy gettóház marad a környéken.
(Délmagyar nyomán)