- A székely-magyar rovás nemzeti szimbólumként és szellemi erőforrásként való elfogadása és védelme
- A rováskultúra kutatásának és népszerűsítésének támogatása
- A székely-magyar rovás és a rovásműveltség korszerű használatának elősegítése
- A székely-magyar rovás nemzetközi szabványosításának támogatása

A Rovás Alapítvány és a rovótársadalom úgy véli, hogy a székely-magyar rovás az egész emberiség egyetemes kulturális örökségének része, ugyanakkor eredeti magyar szellemi kincs is, hiszen a magyar nyelv és műveltség minden elemével (művészetek, hitvilág stb.) szerves egységet alkot. Ezért a rovásműveltség része a nemzet szellemi erőforrásainak, így ismerete, védelme, megőrzése - de legfőképp mindennapi használata kiemelt fontosságú közfeladat.

A felhívás tárgyát képező téma mind a közszereplők, mind a sajtó részéről nyílt állsáfoglalásra vár, melynek megléte és tartalma történelmi referenciaként fog szolgálni most és a jövőben.

Lázár János frakcióvezető, Fidesz Magyar Polgári Szövetség
Harrach Péter frakcióvezető, Kereszténydemokrata Néppárt
Mesterházy Attila frakcióvezető, Magyar Szocialista Párt
Vona Gábor frakcióvezető, Jobbik Magyarországért Mozgalom
Kabinetvezetőség, Lehet Más a Politika Országgyűlési Képviselőcsoportja

Tárgy: Pártok feletti együttműködés - nemzeti írásunk támogatására

A Rovás Alapítvány nevében fordulok Önhöz, hogy a rovásműveltség érdekében végzett munkánkban közreműködését és támogatását kérjem, illetve hogy felajánljam szakmai tapasztalatainkat nemzeti írásunk megőrzésének, oltalmának és korszerű használatának elősegítésében.

Ennek szellemében, első lépéseként szeretném hivatalosan felkérni a párt országgyűlési képviselőcsoportját, hogy az alapítványunk által létrehozandó és a szervezet mellett tanácsadói-pártfogói testületként működő “Képviselő Rovás Kör”-be tagot, vagy tagokat delegáljon (melléklet 1. KRK-tervezet).

Hitvallásunk, hogy a magyarok és őseik egymásra épülő írásrendszerei, a rovás íráscsalád, valamint a hozzá kapcsolódó rovásműveltség az egyetemes emberi és a magyar kultúra közös szellemi öröksége. Ennek kutatása, népszerűsítése, nemzeti jelképként való védelme és szellemi erőforrásként való használata közös ügyünk. (melléklet 2. Rováshasználat)

A székely-magyar rovás korszerű használatának elősegítésére széles együttműködésben megvalósult programjainkra példa az 1 éve indított Kárpát-medencei egységes székely-magyar rovásos helynévtábla-állítási mozgalom, melyhez immár 3 országhoz tartozó több mint 130 magyar település csatlakozott. (melléklet 3. Rovástábla állítása)

Kiemelt fejlesztési terület továbbá a rovásos szerkesztési-nyomtatás technológia létrehozatala, melynek következtében mára a mindennapi rováshasználat nagyságrendileg bővülhetett. A valódi áttörést azonban a nemzetközi technikai szabványosítás fogja hozni, mely a Magyar Szabványügyi Testülettel együttműködve hamarosan megvalósul (melléklet 4. Szabványosítás). E folyamat támogatására és népszerűsítésére a magyar közvéleményt, közszereplőket és közjogi méltóságokat egyaránt nyilvánosan is fel kívánjuk kérni.

A fentieken túl, alapítványunk örömmel működik közre és osztja meg tudását, tapasztalatait a képviselőkkel bármilyen területen, ahol nemzeti írásunk méltó módon kerülhet felhasználásra, az országimázs fejlesztésétől, az oktatáson és kultúrán át, az idegenforgalomig és gazdaságig. Mindezek mellett nyitottak vagyunk további ötletek, igények és kihívások irányában is, melyek erősítik a székely-magyar rovás korszerű használatát, valamint a tágabb értelemben vett rovásműveltség terjesztését, hazai és nemzetközi megismertetését.

A levelemhez csatolt mellékletek (5. melléklet - Rovás Alapítvány) bepillantást engednek céljainkba, eddig eredményeinkbe, jelenlegi munkánkba, de a további részleteket illetően is szívesen tájékoztatjuk Önt és munkatársait, személyesen vagy írásban.

Érdeklődéssel és várakozással tekintünk a közös munka és a közös sikerek elé.

Tisztelettel,
Sípos László
kuratóriumi elnök, Rovás Alapítvány

Szolnok, 2012. január 19.

 

Tudásipar: A mélyülő társadalmi és gazdasági válság rámutat arra, hogy az anyagi világ néhány kizárólagosnak vélt mutatószámán túl is szükséges keresni a felemelkedés lehetőségeit. Ennek példája az egyetemes emberi és kulturális értékek minél tisztább forrásaihoz való visszatérés, melynek stratégiai szerepe a jelenkor tudásipari társadalmában fokozatosan felértékelődik.

Szellemi kincs: A nemzet számára is nyitott ez az út, hiszen - vízkincsünkhöz hasonlóan - műveltségünk ősi elemei szintén különleges értékkel bírnak. Ennek egyik - s talán legfontosabb - része a magyar nyelv, a nyelvi logikai rendszer, melyek alapjaiban határozzák meg a gondolkodást, a kifejezőképességet és alkotókészséget. Anyanyelvünk elválaszthatatlan része az írásbeliség, mely tekintetében nem méltóképpen megbecsült, s kiaknázatlan lehetőség birtokában vagyunk. Ez az ősi írásműveltségünk és nemzeti írásunk, melyet mai formája “székely-magyar rovás” néven ismert.

Fejlődés: A magyar műveltség többi részével szerves egységet alkotó nemzeti írás a magyar nyelvterület különböző részein folyamatos használatban maradt és követte nyelvünk alakulását mind a mai napig. A rovás az elmúlt 2 évtizedben - kiváltképp az utóbbi 3 évben - egy újabb fejlődési szakaszba ért és a korszerű használatban történt térhódítása mára visszafordíthatatlan folyamattá vált. A rovásműveltség jelenkori virágzása eddig azonban szinte kizárólag alulról jövő kezdeményezések, lelkes kutatók-fejlesztők és a rovást használók munkája révén valósult meg. Mára viszont időszerűvé vált a teljes magyar közösség, illetve a nemzet legfelsőbb képviseleti és döntéshozatali szintjein történő cselekvés.

Jövőkép: A rovótársadalom kitartásának köszönhetően ősi írásunk egyre inkább nemzeti jelképnek tekinthető, s remélhetőleg hamarosan a Hungarikum Törvényben, illetve a Nemzeti Alaptentervben is helyet kap. Ezzel egy időben, a legutóbbi évek tudományos kutatásai és technikai fejlesztései révén hivatalosan elindult a székely-magyar és a Kárpát-medencei rovások nemzetközi szabványosítása (Unicode), melynek következtében pár éven belül akadálymentes lesz használatuk a digitális kommunikációban.

Elérkezett tehát az idő székely-magyar rovás, valamint a teljes rovásműveltség védett kulturális örökségként való elismerésére és nemzeti erőforrásként való alkalmazására.

 

Mindennapi használat: A székely-magyar rovás korszerű használatának terjedésével nemzeti írásunk mindennapi alkalmazása iránt egyre sokrétűbb igény fogalmazódik meg a rovók, a rovást ismerők és a nemzeti kultúra iránt fogékony emberek körében. Ennek köszönhetően ma már az oktatástól és könyvkiadástól kezdve az ipari formatervezésen és a divaton át egészen a köztéri feliratokig és a médiáig mind több helyen nyeri vissza méltó helyét a székely-magyar rovás a Kárpát-medencében, illetve a világban mindenütt, ahol magyarok élnek.

Sokcélúság: A korszerű rováshasználat egyik példája az egységes rovásos helynévtábla-állítás, mely egyben oktatási és kulturális-turisztikai ismeretterjesztő eszközként is szolgál. Célja mindezeken túl a magyar önazonosság kifejezése és szellemi örökségünk büszke felvállalása, a világgal való megismertetése.

Szakértelem: Az elmúlt évekig a rovásos táblák kihelyezését a közúti táblaállítás műszaki, jogi és gazdaságossági szempontjainak csekély figyelembevételével próbáltak elérni a rovásműveltség iránt elkötelezett szervezetek és magánszemélyek. Az ebből adódó nehézségeket látva határozta el a Rovás Alapítvány (RA), hogy a táblaállítás szakértői, a Magyar Közút (MK) Nonprofit Zrt, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) munkatársainak bevonásával összeállítja a rovásos közúti tájékoztató táblák állításának egységes rendszerét.

Összefogás: A Rovás Alapítvány a szakszerű táblaállítási ismereteket szakmai felügyelettel és gyakorlati tanácsadással együtt az érdeklődők számára megosztja. A tényleges táblaállítás azonban a helyi közösségek igénye, elképzelése és céljai alapján, összefogás keretén belül, önálló finanszírozással történik jelenleg.

Tájékoztató adatok:

Táblaállítás próbaüzeme: 2010. szeptember - december
Táblaállítások kezdete: 2011. február
Települések száma: 126 (jelenlegi táblasorszám)
Országok száma: 3 (Magyarország, Ukrajna, Románia)
Magyarországi megyék: 17
Legyártott táblák száma: kb. 300 (hetente tízes rendben növekszik)

Bővebb információ: http://rovas.info/index.php/hu/rovastablak

 

Valós igény: Szakemberek becslése szerint a székely-magyar rovást ismerők, használók száma elérte a százezres nagyságrendet. A nemzeti írás erősödő jelenlétéhez már nem fér kétség, de a korszerű mindennapi használat útjában komoly gyakorlati akadály áll. A székely-magyar rovás ugyanis Európa, s talán a világ egyetlen élő írása, amely - számos holt és mesterséges írással ellentétben - még nem része az Unicode UCS nemzetközi számítástechnikai jelszabványának. Ezért a rovást a digitális technológia (adattárolás, kommunikáció, alkalmazások) területein csak nehézkes áthidaló megoldásokkal lehet alkalmazni, kizárva a nem szakmai végzettségű rováshasználók tömegeit.

Egységesítés: Nemzeti írásunk jövője szempontjából tehát jelenleg a legfontosabb feladat a nemzetközi szabványosítás, melyhez a rovótársadalom az egységesítés lépéseit már megtette (Élő rovás szaktanácskozás - 2008. Gödöllő). Az Unicode szabványosítás folyamata ugyan már 20 éve zajlik, de csak az elmúlt 2 esztendőben - a Rovás Alapítvány és a Magyar Szabványügyi Testület közreműködésével - sikerült olyan szabványtervezetet megalkotni, amely legitim módon képviseli a felhasználói kör igényeit, valamint írástörténetileg és műszakilag is lehetővé teszi a hivatalos elfogadást.

Szabványosítás: Az Egyetemes Karakter Készlet (UCS) kezelését végző Unicode Consortium 2012. februárjában hoz döntést a szabványosítás elindításáról, melynek sikere esetén a világ összes számítástechnikai eszköze és alkalmazása elvileg képes lesz a rovás kezelésére és megjelenítésére.

Érdekérvényesítés: A döntésben a szakmai kritériumokon túl alapvető szerepet játszik a felhasználói kör (rovótársadalom) érdekérvényesítő ereje, illetve Magyarország hivatalos fellépése. A Rovás Alapítvány ezért határozta el, hogy nemzeti egységbe hívja az ország közjogi méltóságait, a politikai és közéleti vezetőit a rovás íráscsalád hivatalos szabványosításának támogatására.

Kapcsolódó irat:

Melléklet 4B - Az Unicode Consortium meghívója

Címzett: Lezsák Sándor, alelnök - Magyar Országgyűlés

Sípos László, elnök - Rovás Alapítvány

Feladó: Dr. Mark, Davis, elnök - Unicode Consortium

 

Adatok:

Név: Rovás Alapítvány
Típus: Közhasznú szervezet
Alapítás éve: 2009.
Székhely: 5000 Szolnok, Háromrózsa 24.

Célok:

A rovásműveltség kutatása, népszerűsítése, valamint a korszerű rováshasználat elősegítése. Bővebb információ a célokról: http://rovas.info/index.php/hu/tevekenyseg

Eredmények:

Tudományos kutatás és publikációk

- írástörténeti kutatások

- nyelvészeti kutatások

- rováshasználati publikációk

Rovás-közélet szervezése
- Élő rovás szaktanácskozás

- Magyar Rovók Közössége

- Képviselői Rovás Kör

Nemzetközi szabványosítás és technikai fejlesztés
- Unicode szabványtervezet
- Magyar Szabványügyi Testület szabványtervezet
- Szabványos karakterkészletek fejlesztése

Rovásos könyvkiadás és szövegfeldolgozás
- Rovásos könyvnyomtatási technológia megteremtése
- Rovásos könyvkiadás
- Rovásos nyelvészeti informatika

Egységes Kárpát-medencei székely-magyar rovásos táblarendszer létrehozatala
- Település és településrészek, földrajzi nevek táblái
- Utcanév- és házszámtábla fejlesztés
- Határontúli helynév-adatbázis

Oktatás, ismeretterjesztés, pályázatok
- Tankönyvkiadás
- Ismeretterjesztő kiadványok készítése
- Pedagógiai módszertan kidolgozása

Rovás-média
- Rovás Info - szakmai és közéleti hírportál: www.rovas.info
- TV, rádió és nyomtatott sajtó tájékoztatása