Kritikus jelentést tett közzé az IMF Magyarországról. Az anyag a Nemzetközi Valutaalap szokásos, éves országértékelésének záródokumentuma, amelyben az IMF áttekinti az elmúlt két évben lezajlott gazdasági folyamatokat, és iránymutatást fogalmaz meg a szerinte helyes gazdaságpolitikai lépésekről.

A sajtóközleményben csak finom utalások vannak arra, hogy milyen feltételeket szabhat az IMF a magyar kormány számára a hiteltárgyalásokhoz. A dokumentum úgy fogalmaz: az IMF igazgatótanácsa aggodalmukat fejezte ki a decemberben elfogadott jegybanktörvény miatt, amely megváltoztatja az MNB irányítását, és ezáltal kérdéseket vet fel arról, hogy a kormány valóban tiszteletben tartja-e a jegybanki függetlenséget. Ugyanez volt a baja az Európai Uniónak is, de Orbán Viktor és José Manuel Barroso keddi találkozója után világossá vált, hogy a magyar kormány majdnem minden ponton hajlandó engedni az EU-nak, csak két kisebb ügyben, a jegybankelnök esküjéről és fizetéséről vannak még nézetkülönbségek.

Az IMF a jegybanki monetáris politikát megfelelőnek látja, a kamatemelések segítenek az inflációt kordában tartani, az inflációs várakozásokat mérsékelni, stabilizálni, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásához is hozzájárulnak a forint leértékelődésének fékezésén keresztül.

Az IMF megdicséri a kormányt azért, mert az új alkotmányban 50 százalékos GDP-arányos államadósságot tűzött ki hosszú távú célként, azonban fel is hívja a kabinet figyelmét arra, hogy a költségvetési intézményeket és a költségvetési politikát meg kell erősítenie. Itt elsősorban a tavaly lebutított Költségvetési Tanács jelentős megerősítését emelik ki az IMF vezetői, amelynek a kormánytól való függetlenségét biztosítani kell, és hozzá kell segíteni ahhoz, hogy időben értékelhesse a költségvetésben bekövetkező változásokat.

Az igazgatótanács félreérthetetlen utalást tesz arra, hogy az elmúlt másfél évet jellemző követhetetlen gazdaságpolitika káros. A válság utáni gazdasági élénkülés visszafogott, és az ország sérülékenysége magas. Továbbá, "a hazai politikát, valamint a növekvő globális kockázatkerülést övező aggodalmak" nehezítik a pénzügyi piacok előrelátását. Ezért az IMF arra sarkallja a magyar kormányt, hogy olyan gazdaságpolitikát folytasson, ami a gazdasági kormányzás iránti bizalmat helyreállítja, és erősíti a gazdasági intézményeket.

Az IMF szerint a gazdasági növekedés csak 2013-tól fog valamelyest gyorsulni, de akkor is elég szerény mértékű, és főként az eurózónában remélt kilábalás által vezérelt lesz a javulás. A gazdaság idén lényegében stagnálni fog, 0,3 százalékkal nőhet a GDP (a magyar kormány fél százalékos növekedésre számít), jövőre másfél százalékra kúszhat fel a bővülési ütem.

A költségvetési hiány alakulásáról már nagyobb a véleménykülönbség az IMF és a magyar kormány között. A 2,5 százalékos hiánycélt messze elvétheti a kormány, a deficit 3,5 százalékos lehet, és rá következő évben tovább nő a hiány, vagyis a Valutaalap szerint további kiigazítás előtt állunk. Erre azért van szükség, mint az IMF háttéranyagából kiderül, mert reális veszélyként festi le a zsidó szervezet, hogy jövőre az EU kohéziós pénzeket tart vissza Magyarországtól az ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárás keretében, ha a kormány nem igazodik Brüsszel elvárásaihoz, és a hiányt nem viszi le 3 százalék alá tartósan.

Az IMF azt tanácsolja, hogy a kormány a költségvetésre leselkedő veszélyeket azonosítsa be, és a tartós, fenntartható intézkedésekkel orvosolja a problémákat. Koherens adó- és kiadási politikára ösztönzi a kormányt a Valutaalap, ez segíthet a költségvetési kiigazítás növekedésre gyakorolt negatív hatását minimalizálni és megvédeni a legsebezhetőbb lakossági rétegeket.

A Valutaalap a tömegközlekedési állami vállalatok átalakítását, az önkormányzati rendszerben létszámleépítést, az alanyi jogon járó szociális juttatások átgondolását ajánlja, és óv a további adóemeléstől. Ugyanakkor az egykulcsos személyi jövedelemadót kritikával illeti, mert az az alacsony keresetűek jövedelmét jelentősen csökkenti, illetve hogy ez ne történhessen meg, egy nagyon bonyolult, az adminisztrációt növelő megoldást - a bérkompenzációt és az átlagbér felettiek magasabb adóalapjának fenntartását - alkalmaz a kormány.

(Origó nyomán)