Kuruc.info - Korlátlanul magyar: Novák Elődöt is felmentették a dobolós ügyében

Megjavított dobjával a Fidesz kordonbontása
után is buzdított a Kossuth téren
(Fénykép: ho-ro)

Október 23-án délelőtt hangadóként állították elő – ti. dobolt és dudált – Novák Elődöt, most végre jogerősen felmentették. A másodfokú bíróság keményen fogalmazott: a rendőri szakzsargonban használt „műveleti terület” nem azt jelenti, hogy ott szünetel a jogállamiság. A spontán tüntetések résztvevői nem állíthatók elő, a rendőri felszólítással szembeni engedetlenség nem büntetendő, az elhurcolt tüntetőknek milliós kártérítés jár.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány újabb sikerét ecsetelhetjük tehát. Gaudi-Nagy Tamás, az NJA kuratóriumi ügyvezetője által képviselt Novák Elődöt azután mentették fel, hogy az elsőfokú, koncepciós eljárásban még 96 ezer forintra büntették, amiből addigra leült hatezret (három napot). Börtönnaplója, képriport a dobolós eseményekről itt.

Novák egy másik ügye is a közelmúltban zárult le: politikai elítéltként kényszermunkát végzett. Ugyanakkor őt kívánják még felelőssé tenni a november 4-ei megmozdulásokért, és eljárás folyik ellene EU-ellenes kampányolás miatt is. Így jól jöhet neki egymillió forint, amennyit Kocsis Imre ugyanilyen esetében jogerősen megnyert Gaudi a rendőrségtől.

Az elsőfokú tárgyalásról megjelent fényképen a Népszabóság felismerhetetlenné tette a rendőrbűnözők arcát. Bejött, ők lettek a hunyók

„A másodfokú bíróság a megalapozott elsőfokú döntéshozatal jövőbeli elősegítése céljából elvi éllel mutat rá az alábbiakra” – szól a mostani végzés, melynek legfontosabb megállapítása persze nem új, csak a rendőrség továbbra is semmibe veszi: nincs jogalap a spontán tüntetők előállítására, „hiszen nem történik semmi olyan szabálysértés, melynek „abbahagyására” az eljáró hivatalos személy bárkit is felszólíthatna.” Sebaj, majd fizetnek Gergényiék, mint a katonatiszt. Egymillióért azért szívesen lógatja a lábát bárki három napig a cellában, ameddig az őrizetbe vétel maximálisan eltarthat.

„A gyülekezési joggal visszaélés törvényi tényállása kizárólag a bejelentés nélkül vagy attól eltérően tartott rendezvényt szervező, illetve azt tartó személy felelősségét teszi megállapíthatóvá, és e jogsértő magatartást pénzbírsággal rendeli büntetni. A rendezvényen megjelenő, azon résztvevő személlyel szemben semmilyen szabálysértést nem állapít meg, a puszta jelenlét tehát a jogalkotó által nem büntetni rendelt magatartás.”

A bíróság továbbá kimondta, hogy bár „a jogellenesen összegyűlt tömeg feloszlatható, és feloszlatása során – természetesen az Rtv. 15. §-ban meghatározott arányosság szem előtt tartásával – kényszerítő eszközök használhatóak” (kiemelések az ítéletben így – a szerk.), de a rendőri felszólítással szembeni „engedetlenség” önmagában nem büntetendő, ezért Novák Előd előállítása, majd őrizetbe vétele is jogszerűtlen volt.

„Az elsőfokú bíróság jogértelmezése téves, sérti az alkotmányban, a gyülekezési törvényben biztosított alapvető szabadságjogokat. (…) E jogértelmezés a gyülekezési jog meg nem engedhető mértékű, és a jogalkotói szándékkal ellentétes korlátozását, illetve az ez esetben alkalmazható, rendőri szankciók aránytalan kiterjesztését és a Gyt. 14. §. (1) bekezdésében biztosított lehetőség (oszlatás lehetséges esetei – a szerk.) túllépését, burkolt kijátszását jelenti.”

„A gyülekezési törvény 1. §-a szerint a „gyülekezési jog mindenkit megillető, alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását”. E jog tehát engedélyhez nem kötött, alapvető alkotmányos szabadságjog. E jogát gyakorolva kívánt megjelenni az eljárás alá vont személy a Kossuth téren tartott, hivatalos állami ünnepségen. A 2. § (1) szerint „a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják.”

„A gyülekezési jog gyakorlása minden esetben szükségképpen sérti mások jogait, e jogok csekélyebb sérelme azonban nem szolgálhat alapul a gyülekezés alkotmányos alapjogának korlátozására. (…) Ezért különösen indokolhatatlan az az okfejtés, amely a dobolásban, „skandálásban”, dudálásban a közrend súlyos sérelmét látja, a rendőri felszólítás eredménytelenségéből pedig eleve súlyos bűncselekmények kialakulását vélelmezi.”

„(…) A fenti törvényhely képezi a tényleges alapját a kizárólag a rendőri szakzsargonban, illetve feltételezhetően a jogszabályi hierarchia alsóbb szintjén, illetve a médiában és a közbeszédben használt „műveleti terület” kifejezésnek, amelyet az elsőfokú határozat a tényleges jogszabályi tartalmától eltérően egyfajta rendőri „felségterületnek” minősített. A műveleti terület azonban nem azt jelenti, hogy ott szünetel a jogállamiság, illetve nem érvényesülnek az alapvető állampolgári jogok.”

Héjjas Iván – Kuruc.info