A pártelnök a Bajcsy-Zsilinszky út és az Andrássy út kereszteződésében felállított színpadról, a Károly körutat az Anker közig megtöltő tömeg előtt hangsúlyozta: a 2006-osok szabadságot, igazságot és rendet szeretnének, mert ezek egyike sincs meg Magyarországon.

Szerinte Orbán Viktor és a többi '89-es szabadsága csak álszabadság, mivel az emberek nem tudnak valódi döntést hozni. Magyarországon liberális demokrácia van, egy totalitárius rendszer, a pénz diktatúrája, és nekünk annyi jogunk van, hogy négyévente választhatunk a jobbliberális Fidesz és a balliberális MSZP között - mondta.

(Kép és szöveg: MTI)

/Frissítés a képek alatt./

A Jobbik a budapesti Deák térnél tartotta hagyományossá vált, az 1848-49-es szabadságharcról megemlékező központi nagygyűlését. A koncerttel egybekötött ünnepség 15 órakor kezdődött. A rendezvényen közel tízezer szimpatizáns vett részt.

A rendezvény első felszólalója Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke volt. A nemzeti radikális politikus beszédében kiemelte: történelmi sorsfordítóinkra emlékezni hazafias kötelesség, ez az ünnep akkor lesz élő, ha meg tudjuk fejteni az üzenetet, amit nekünk küldenek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy van hasonlóság 1848 és 2012 között, hiszen akkor is egy birodalom szövetségén belül kezdte el a magyarság a szabadságért folytatott küzdelmét. Az unió gyakorlatilag egy szuperállam, melynek gyarmatai közé tartozunk, vagyis politikailag és gazdaságilag kihasznál minket.

Balczó Zoltán a 12 pont közül kettőt emelt ki: a Nemzeti Bankot és a közös teherviselést.” Jó lenne ma is egy igazi magyar Nemzeti Bank és a valódi közteherviselés, hiszen ez napjainkban nem valósul meg” – mondta a jobbikos honatya. A kormány ugyanis gazdasági szabadságharcot hirdetett, de ez a gazdasági szabadságharc a globális pénzügyi hatalom komisszárja. Megvalósul a Széll Kálmán terv, ami nem más, mint az IMF-diktátum végrehajtása.

Az egyik legfontosabb kincsünket teszik kockára, hiszen 2014-ben lejár a földmoratórium. Az államtitkár azt mondta ezügyben, hogy vagy feloldjuk a moratóriumot, vagy kilépünk az unióból. Vagyis vagy a földünket választjuk, vagy az uniós tagságot. Tagok legyünk vagy szabadok? – tett fel a kérdést a Jobbik alelnöke. A politikus bejelentette: a nemzeti radikális párt elindítja tavaszi hadjáratát a föld védelmében, összefogásra biztatott és bízik benne, hogy még nem késő.

A rendezvény következő felszólalója, Szegedi Csanád, a párt alelnöke beszédében kijelentette: a nemzeti ünnepek alkalmával mindig azokra a hősökre emlékezünk, akik erőt adnak mindennapjainkhoz, a nemzetért folytatott tevékenységükhöz.

A politikus kiemelte, régen volt ennyire aktualitása egy nemzeti ünnepnek, mint az idei március 15-ének. 1848-ban ugyanis a nemzet a Habsburg-birodalom ellen lázadt fel, jelen korunkban pedig egy másik birodalom, az Európai Unió próbálja Magyarországot gyarmattá tenni. Szegedi Csanád leszögezte: senki ne essen kétségbe, a magyar nemzet mindig túlélte a rátámadó birodalmakat, a magyarok akkor is büszke és független nemzetként fognak a Kárpát-medencében élni, amikor az EU-nak már híre-hamva sem lesz. A magyar történelemben tapasztalható örökös megmaradásunk nem véletlen, hanem isteni rendelés. Hol van mostanra a Habsburg vagy a szovjet birodalom? Elporladt, Magyarország pedig továbbra is él.

A nemzeti radikális politikus a kormány tevékenységével összefüggésben figyelmeztetett, lassan két éve van hatalmon a fideszes kétharmad, mégsem történtek meg a legalapvetőbb nemzeti lépések. Példaként hozta fel, hogy nem került be az alkotmányba a hazai földek és vizek védelme, nemzeti lobogónkból elmaradt a koronás címer, a 2006-os rendőrterror felelősei közül pedig senki sincs börtönben, Gyurcsány Ferenc és az akkoriban regnáló politikai elit a parlamentben bohóckodik és megmentőt játszik ahelyett, hogy lakat alatt lenne. Figyelmeztető jelnek nevezte a magyar föld védelmének tekintetében Ángyán József államtitkár lemondását, ami véleménye szerint rávilágít, hogy egyik legfontosabb célkitűzésünk földjeink védelme kell hogy legyen.

Elszomorítónak nevezte, hogy lehet vezető kormánypárti politikus olyan ember, mint Kósa Lajos, aki a rovásírást a cirill vagy a lovári cigány íráshoz hasonlatosnak nevezte, ezzel utasítva el a debreceni rovástábla kihelyezésének kérelmét. Szegedi hozzátette: ennek ellenére a cívisvárosban is már rovástábla hirdeti ősi magyar értékeinket. Szegedi Csanád beszéde végén a ’48-asok bátor, hazafias kiállását emelte ki, amihez hasonlatosan kell a mai magyar embernek is viselkedni. Összefogással kell felvenni a harcot a ránktámadókkal szemben, alapvető feltételként jelölte meg, hogy egy erős, független Magyarország csak az unión kívül lehet életképes, emiatt hazánknak ki kell lépnie az EU-ból.

Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke beszédében egy kárpátaljai magyar települést, Mezővárit említette példaként. Ez a település példát mutat hazaszeretetből, kitartásból, elkötelezettségből. Ők 1703-ban Esze Tamás lobogója alatt is ott voltak, minden zászlón az állt: Istennel a hazáért és a szabadságért. Ez a jelmondat nem csak 1703-ban, hanem 1848-ban is időszerű volt, hiszen ekkor is összefogott a nemzet a legfőbb emberi értékért: a szabadságért.

Kiemelkedően fontos 1848 ránkhagyott üzenete, hiszen akkor néhány fiatal magyar hazafi szíve egyszerre dobbant és elindultak, hogy a nemzet szabadságát megvédjék. A néhány ember tömeggé lett, a néhány elméből kipattanó szikra pedig a zuhogó eső ellenére hatalmas lángra kapott, elsöpörtek minden akadályt, áttörtek minden falat, amelyet az előző nap még regnáló hatalom emelt a magyar önrendelkezés útjába. A XXI. század elejére sikerült-e lebontani minden falat, sikerült-e 164 év alatt helyreállítani szabadságunkat, függetlenségünket, sikerült-e megteremteni azon alapvető egyetemes emberi értékeket, amelyekért eleink annyit harcoltak? – tette fel a kérdést a nemzeti radikális politikus.

A jobbikos politikus az 1848-as követelések 12 pontjából hármat emelt ki: a sajtó szabadságát és a cenzúra eltörlését, a közös teherviselést és az uniót. 1848-ban ez Magyarország unióját jelentette Erdéllyel, amely külön közigazgatás alatt áll jelenleg is. 45 évig az unió szó nekünk a Szovjetuniót jelentette, 2012-ben pedig az EU jelenti az uniót. Utóbbi kettő között az a hasonlóság, hogy a szovjet és az EU igyekszik gyarmati sorba taszítani minket. Gyüre Csaba is kiemelten fontosnak tartotta a magyar földek megvédését.

„164 évvel ezelőtt őseink példát mutattak, hiszen nem tűrték a szolgaságot, nem ismerték a megalkuvást, az ország kiszipolyozását, a nemzet megalázását, nekik fegyverrel kellett harcolniuk. Nekünk talán erre nincs szükségünk, nekünk csak követni kell a helyes utat, melyet a nemzeti önrendelkezés megkövetel. A nemzeti radikalizmus a nemzeti érdek és értékek mindenekfeletti érvényesítése, ennek érdekében a csonkaországi és a jelenlegi határokon túli magyarság összefogása, a Kárpát-medencei magyarság egységének megteremtése a nemzeti önrendelkezés minden magyar számára történő megvalósítása, termőföldjeink és ivóvízkészletünk nemzeti tulajdonban való megtartása kell legyen a minimum-cél, amit el kell érnünk” – zárta beszédét a jobbikos honatya.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke beszédében kijelentette, a történelmünkön végighúzódó vérzivataros években százezrek adták életüket a legfontosabb dologért: a szabadságért.

A magyar nemzetnek mindig is küzdenie kellett a szabadságáért. 907-ben, a pozsonyi csatában sem volt ez máshogy, mint ahogy a későbbiekben a tatárjárás vagy a török elleni harc idején sem. A Nyugat szabadságáért is mindig a magyarok áldozták vérüket. 1848 után sem volt ez másképp, amikor nemzetünk szabadságáért kellett kiállnunk. De mi is a szabadság? – tette fel a kérdést a nemzeti radikális honatya. A szabadság az, amikor semmitől és senkitől nem függünk, senkinek sem vagyunk rabszolgái. A globalizált világban ezek a kifejezések mint szabadság és rendszerváltás valódi jelentésüket elvesztették. A jelenlegi kormány is szabadságharcról beszél. Ám 1848-ban Táncsicsot kiszabadították a börtönéből, nálunk a politikai foglyok viszont nem kaptak amnesztiát 2006 óta, Gyurcsány pedig továbbra is a parlamentben okoskodik.

Hogyan lehet szabadságharcról beszélni az IMF-fel kötött hitelfelvétel küszöbén? Milyen szabadságharc az, ahol az ügynöklistákat nem lehet nyilvánosságra hozni? Ez a ’89-es ifjak szabadságharca, hazug korban született hazug jelmondatokkal. Azt mondják, rendszerváltás történt, de csak azt a hazug kort betonozzák be mind a mai napig. A 2006-ban született politikai nemzedék viszont kéri a jussát. Amilyen mélyponton született meg ez a nemzedék, olyan magasra fog törni – mutatott rá Vona Gábor. Együtt vissza fogunk térni a gyökereinkhez, tradícióinkhoz, értékeinkhez, és erre az egész Kárpát-medencei magyarságot ráébresztjük és segítségül hívjuk. Szabadságot, igazságot, rendet követelünk. Jelenleg csak ál-szabadság van Magyarországon. A globalizmusban, az EU tagjaként nem beszélhetünk valódi szabadságról – emelte ki a pártelnök. Azt jelenti a szabadságnak nevezett ál-szabadság, hogy eldönthetjük, melyik liberális pártra szavazunk, melyik banknál adósodunk el, vagy melyik multinacionális cégnél gürcölhetünk éhbérért. Egy szabad országnak saját hadserege, független gazdasága és önrendelkezési joga van – figyelmeztetett a Jobbik elnöke. „A ’89-esek szabadsága nem a mi szabadságunk. Attila unokái nem rabszolgákat akarnak szülni. Harcunkat a gyermekeinkért is folytatnunk kell.

A 2006-os nemzedék nem vereségre és megalázottságra született, hanem győzelemre és szabadságra. És ha a szabadságunkat az unió veszélyezteti, akkor az unió ellen harcolunk” – mutatott rá a jobbikos politikus.

A legfontosabb jövőbeni kérdésnek a magyar föld védelmének kérdését jelölte meg a pártelnök. A magyar föld ugyanis számunkra nem vagyont jelent, hanem az anyaföldet, amiért harcolnunk kell. A parlament jelenleg sem vette még napirendre a magyar földtörvényt. Sok helyen elhangzott, hogy a dán földvédelmi törvény lesz a magyar földvédelmi törvény mintája. Azt viszont már elhallgatták a sajtóban, hogy az európai bizottság a dán földtörvényt megsemmisítette. Ebből egyértelműen látható, hogy az unión belül a földünket megvédeni nem lehet. Éppen ezért mindenkinek ellenállunk, aki a magyar földre vágyik – hangsúlyozta ünnepi beszédében a nemzeti radikális honatya.

Vona Gábor kijelentette, ehhez az ellenálláshoz egységes nemzeti oldal szükséges. Hozzátette, a több zászló és a különböző vélemények nem jelenthetnek akadályt, mint mondta, civilekre is szükség van, de nem olyanokra, akik Orbán Viktort akár hazánk önrendelkezésének feladásában is követik. Végezetül leszögezte, ha az anyaföldünket bántják, akkor azt megvédjük. Olyankor harapunk, mint az oroszlán, nem számít, ki támad ránk. „Nem reálpolitika? Nem. Nem szalonképes? Nem. De szabadságharc!” – zárta beszédét a Jobbik elnöke.

A Jobbik rendezvényét a P-Mobil koncertje zárta.