Torzsa úr mit sem sejtett, mikor a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától fizetési felszólítást kapott, immár 4500 forint pótdíjról. Értetlenkedve küldte el a befizetési bizonylatot, mire a kamara helyt adott panaszának, ám az ügy a 20 forint különbözet miatt mégis bíróságra került.

A bíró ítéletében elmarasztalta, amiért nem fizette be öt napon belül a büntetést. Pótdíj, perköltség, ügyvédi díjak és persze az elmaradt 20 forint: ebből tevődik össze a 40 ezer forint befizetnivaló, azaz Torzsa Józsefen kétezerszeresen veri le a parkolási társaság a mulasztását.

– Látható, hogy meg akartam fizetni a parkolási bírságot, nem hinném, hogy bárki azt feltételezhetné, hogy pont 20 forintot akartam megspórolni rajta – háborgott Torzsa József, aki üzleti ügy miatt parkírozott Terézvárosban azon a „végzetes" délutánon.

– Az ember elámul, hogy hányan dolgozhattak, és mennyi energiát fektethettek bele, hogy azt a 20 forintot kivasalják belőlem, miközben nekem senki sem szólt az elmaradásomról, csupán a bírósági idézésemben láttam – füstölgött a férfi.

Az ítélet még csak első fokú, de Torzsa feltehetően nem fogja megtámadni a döntést, nehogy még újabb költségei támadjanak. Inkább méltányossági kérelmet nyújt be a Terézvárosi Vagyonkezelő tulajdonában lévő VI. kerületi parkolási társulás, a Parkol-6 felé.

– Lehet, hogy a büntetés jogszerű, de egészen biztos, hogy méltánytalan – jelentette ki Torzsa József.

(Msn.mainap - Blikk)

 

Ilyen is csak a mai Magyarországon eshet meg. A történet oly mértékben groteszk, hogy az ember valóban nem tudja, hogy kínjában zokogjon vagy röhögjön, esetleg a kettőt egyszerre művelje-e.

A magyarországi leviatán szörnyállam és annak hatóságai bízvást tekinthetők az emberek első számú közellenségének. Hiszen egy betörő, egy piti tyúktolvaj csak értékeink, vagyontárgyaink egy részét tulajdonítja el, ellenben az állam saját polgárainak teljes egzisztenciális ellehetetlenítésére, tönkretételére, öngyilkosságba hajszolására törekszik. A különféle szabálysértési bírságok kiszabásakor egyértelműen és céltudatosan ez az elv érvényesül. Lakonikusan kifejezve: pusztuljon a magyar. Nem mellékes körülményként jegyezzük meg, hogy Németországban például egy vezetés közben "elkövetett" mobiltelefonálásért 12 ezer forintnak megfelelő pénzbírság szabható ki, Ausztriában a megengedett sebességhatár 30 km/órával történő túllépésekor 20 ezer forinttal egyenértékű eurót fizet a vétkes. Persze, tudjuk, ott az átlagjövedelmek nagyjából a tizedét teszik ki a magyarországiakénak, érthető tehát a hatósági engedékenység.

Ez a parkolási rémtörténet újabb figyelmeztetés kellene, hogy legyen "elitünknek", miszerint ideje lenne már végre észhez térniük. Addig, ameddig még nem késő....

Lipusz Zsolt - Kuruc.info