Jeney Orsolya magyarországi igazgató egyebek mellett azt mondta, hogy a vallásszabadság egyértelműen korlátozódott tavaly az egyházügyi törvény által, mivel "a politikai pártok képviselőinek kezébe adta annak eldöntését, mely szervezet minősül egyháznak". (Hiába emelték tehát egyházzá a cionistáknak mindenben megfelelni akaró fideszesek a Hit Gyülekezetét és az összes zsidó felekezetet, ez sem elég. Ezért nem szabad soha, semmilyen engedményt tenni nekik - a szerk.)

Az igazgató Magyarország egyik legsúlyosabb problémájának nevezte a "romák diszkriminációját", kitérve a gyöngyöspatai eseményekre, valamint arra, hogy tavaly megkezdődött "a romák elleni, néhány évvel ezelőtti támadássorozat gyanúsítottjai elleni per". (De ha nem állítottak volna néhány embert a vádlottak padjára, akkor persze az lett volna a baj, hogy miért nem kezdődött még meg a per - a szerk.)

Előbbivel kapcsolatban kifogásolta, hogy a rendőrség nem lépett fel elég hatékonyan annak érdekében, hogy megállítsa "a roma lakosságot félelemben tartó, önjelölt polgárőrcsoportot". (A magyarok: a kirabolt idős nénik, megalázott gyerekek, a rettegésben tartott lakosság "emberi jogai" természetesen nem érdeklik Orsolyáékat, ők csak azt nehezményezik, ha valaki fel mer lépni a cigány terroristák ellen. És persze azt, hogy miért nem hurcolják el őket azonnal a rendőrök, hogy a cigány horda folytathassa a fosztogatást - a szerk.)

A tájékoztatón jelen volt Vikuk Katalin, aki egy pszichológuscsoport tagjaként foglalkozott a gyöngyöspatai "roma gyerekekkel" az eseményeket követően. Mint mondta, egy gyermeket még mindig pszichiátrián kezelnek, felmérésük során pedig hetvenhét vizsgált gyermekből hatvannál tapasztaltak poszttraumás tüneteket. Szegények... A terrorizált, kirabolt magyaroknak persze egészen biztosan nincsenek poszttraumás tüneteik.

A magyarországi igazgató az emberi jogok érvényesülésénél visszalépésnek tartotta (!!!), hogy a magzati életet a fogantatástól kezdve védi a jogszabály, (tehát nem előre-, hanem visszalépés az emberi élet védelme, az az igazi emberi jog, ha megölhetjük egymást - a szerk.) szerinte ez kiszámíthatatlan jogalkalmazást vonhat maga után.

Jeney továbbá "üzenetértékűnek tekintette", hogy az alaptörvénynek a diszkrimináció tilalmát érintő passzusaiból kimaradt "a szexuális irányultság védelme". Ezzel kapcsolatban megjegyezte: idén februárban a rendőrség - tavalyhoz hasonlóan - ismét megtiltotta a "meleg méltóság menetének megtartását", amelyet azonban a bíróság felülbírált, így sor kerülhet a felvonulásra.

A magyar kormány nem ért egyet az Amnesty International Magyarországot érintő, május 23-án bemutatott megállapításaival. A kabinet szerint Magyarország az elmúlt két évben számos jelentős lépést tett az emberi jogok területén, ám ezek ismertetése kimaradt a szervezet éves jelentéséből, ahogy abban nem szerepelnek például a külhoni magyarokat érő rendszeres inzultusok sem.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mindenekelőtt arra emlékeztet, hogy Magyarország az Európai Unió soros elnökeként elérte, hogy az európai közösség napirendre vegye és elfogadja a "roma keretstratégiát", a magyar kormány ezt követően pedig a tagállamok közül elsőként készítette el a "nemzeti romastratégiát".

A minisztérium úgy fogalmaz: a "romák" helyzete Magyarországon valóban számos feladatot generál a kormány, a civil szféra, a szakmai szervezetek számára. Mint írják, a kormány ezen a területen az elmúlt húsz évben halogatott lépések sorát kezdte meg: konkrét célokat, feladatokat jelölt ki és megállapodást kötött a közös végrehajtásra az Országos Roma Önkormányzattal. Kiemelik: a kormány tisztában van azzal, hogy Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, köztük a "roma lakosság" helyzetének fokozatos romlása.

A kabinet határozott lépéseket tett az igazságszolgáltatás hatékonyságának, a büntetőeljárások, a rendőrség hatékonyságának javításáért többek között azért is, hogy "a romák elleni rasszista indítékú erőszakos támadások ne ismétlődhessenek meg és ne maradjanak válasz nélkül" - fejtik ki. Megjegyezték: a parlament előtt lévő új Büntető törvénykönyv nem hagyja büntetlenül "sem a romák, sem a melegek, sem a fogyatékkal élők, sem más közösségek támadóit", de azokat sem, akik e cselekményeket a többséghez tartozók sérelmére követik el.

Felidézik továbbá, hogy a kormány februárban emberi jogi munkacsoportot hozott létre, amelynek fő feladata, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon és ennek érdekében konzultációt folytasson civil szervezetekkel, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel. Emellett emberi jogi kerekasztal is alakul, amelynek célja, hogy a munkacsoport konzultációt folytathasson az emberi jogok magyarországi érvényesülését vizsgáló civil szervezetekkel, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel - fűzik hozzá.

A KIM kiemeli azt is, hogy az új magyar egyházi törvény még az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint is Európa egyik "legnagyvonalúbb egyházügyi törvénye", amely senkinek sem korlátozza a vallásszabadságát. A tárca szerint a sajtó a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát a magyar alkotmány, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja. "Sem a magyar kormánynak, sem más politikai vagy civil szervezetnek sem joga, sem pedig lehetősége sincs beleszólni sem az elektronikus, sem a hagyományos médiumok, szerkesztőségek napi munkájába" - hangsúlyozzák.

(Kuruc.info - MTI nyomán)