Magyarországnak Németországgal ellentétben sohasem volt bátorsága ahhoz, hogy szembenézzen a holokausztban viselt felelősségével - jelentette ki Randolph L. Braham professzor, a "magyar holokauszt ismert kutatója" a szerdán Washingtonban az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumában megtartott előadásán. Úgy tűnik, a napi 2-3 megemlékezés, holoemléknap, auschwitzi pedagógusképzés, kényszerzarándoklat és a legmagasabb szintű, rendszeres seggnyalás - a hason csúszni házhoz menő Áderrel - sem elég nekik. Talán ha minden parlamenti ülés holomegemlékezéssel kezdődne, melynek során minden képviselő az "én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem"-et ismételgetné perceken át, s minden nap percekre megállna az élet az egész országban, hogy a hatezermilliárd legyilkolt zsidóra emlékezhessen zokogva a nép, s mindenki fizetésének tíz százalékát kárpótlásra fordítanák, gyermekink pedig magyar helyett héberül tanulnának - talán akkor elismernék, hogy elkezdődött a szembenézés. De addig sajnos ilyen gyávák maradunk...
A több mint kétszáz fős közönség előtt elmondott előadásában Braham a magyarországi "végső megoldás" okait vizsgálta a magyar zsidóság, a magyar politikai elit, a német vezetés, valamint annak szempontjából, hogy a "szlovákiai" gyakorlatból - tévesen - az üldözöttek azt a következtetést vonták le, hogy a "nácik" megvesztegetése révén elkerülhetik a sorsukat.
A "professzor", akinek a magyar munkaszolgálatból megszökve sikerült életben maradnia (mint általában minden kiirtásról hazudozó aljas zsidónak - a szerk.), azt mondta, hogy Magyarországon a háború után a kommunista rezsim "a szőnyeg alá söpörte a felelősség kérdését", ma pedig igyekeznek másra hárítani a felelősséget. Braham szerint a rendszerváltás utáni Magyarországon Antall József miniszterelnöksége óta a holokauszttal kapcsolatban az áldozatokra és azon kevés "igazakra" szokás emlékezni, akik részt vállaltak az üldözöttek mentésében.
"200 ezer magyar vett részt a 'végső megoldás' végrehajtásában: csendőrök, rendőrök, köztisztviselők" - hangsúlyozta Braham. Kijelentette, hogy a zsidók összegyűjtését és "halálba küldését" a Horthy Miklós kormányzó által kinevezett vezetők vezényelték le, akiknek buzgósága a "nácik" igényeit és a "haláltáborok" kapacitását is túlszárnyalta. Megjegyezte: Magyarországon hajlamosak elfeledkezni arról, hogy Horthy személyesen ajánlotta fel Hitlernek azt, hogy 300 ezer zsidót szállíttat majd mezőgazdasági munkára. Kiemelte, hogy Magyarország volt az első ország, amely 1920-ban zsidóellenes törvényt fogadott el. A 800 ezres "magyar zsidóságnak" a professzor összegzése szerint a 70-72 százaléka pusztult el.
Paul A. Shapiro, a Holokauszt Emlékmúzeumban működő kutatóközpont igazgatója az előadást felvezetve arról beszélt, hogy már 2008-ban aggodalmak vetődtek fel azzal kapcsolatban, hogy a modern Magyarországon - "az antiszemita incidensek és erőszak elszaporodása mellett" - újra megjelentek a nyilaskeresztes mozgalom jelképei és hogy az akkor ellenzékben lévő Fidesz "nem csatlakozik ezek elítéléséhez". A professzor ugyanakkor elismerte, hogy a Fidesz szerepet játszott a budapesti Holokauszt Emlékközpont létrehozásában.
Shapiro szerint az aggodalmak a Fidesznek a hatalomba történt visszatérése után beigazolódtak. Emlékeztetett rá, hogy Sara J. Bloomfield, az amerikai Holokauszt Emlékmúzeum igazgatója a múlt héten közleményben tiltakozott amiatt, hogy magyar kormány "második világháborús fasiszta ideológusokat és vezetőket rehabilitál", és felszólította Magyarország vezetőit az antiszemitizmus és a fajgyűlölet egyértelmű elutasítására. A kutatóközpont igazgatója megemlítette, hogy az emlékmúzeum alapító elnöke Elie Wiesel a tendenciák elleni tiltakozásképpen lemondott magas magyar kitüntetéséről. (Bloomfield és Wiesel állásfoglalását Braham is üdvözölte.)
Az igazgató állítása szerint Magyarországon az egyháztörvény "a vallási hit legitimitását nacionalista politikai akarat tárgyává tette". Úgy értékelte, "a zsidók, Jehova tanúi és mások számára a holokauszt korának visszhangja nem is lehetne erősebb". Shapiro megfogalmazása szerint a kormány nem a véghezvivője a faji alapú erőszaknak, de nem is lép fel az ellen hatékonyan. "A felelősök bátorítást és felhatalmazottság érzését merítik a kormányzati üzenetek nacionalista és idegengyűlölő hangvételéből" - mondta.
Shapiro rámutatott, hogy az elmúlt hónap leforgása alatt három holokauszt-emlékművet gyaláztak meg Budapesten (az ezt kiváltó okokról, Dánielről persze ő is kussolt - a szerk.). "A zsidó intézmények és a zsidó közösség tagjai elleni támadások gyakoriabbakká váltak, ami a véleményem szerint a kormánynak abból a törekvéséből fakad, hogy felülvizsgálja Magyarország holokausztjának történetét, az áldozatokat tegye felelőssé és felmentse az elkövetőket" - mondta a zsidó.
(Kuruc.info - MTI nyomán)
