Így számol be az esetről, s egyben figyelmezteti a környéken lakókat:
Kedves Szerkesztők!
Tegnapelőtt délután egy cigány majdnem betört hozzánk, miközben én a nappaliban voltam egyedül.
A történet előzménye, hogy ezt a férget már harmadjára láttam itt (persze ki tudja, hányszor próbálkozott eddig). Először márciusban. Éppen vasaltam, és hallottam, hogy valaki lenyomja a kilincset. Kinéztem a kukucskálón, de addigra már sietve ment lefelé. Aznap tettük ki a figyelmeztetést a lépcsőházba, és beszéltünk a lakókkal, hogy mindenki zárja be a társasház bejárati ajtaját. Nem volt foganatja… A lakók egy része képtelen megérteni, hogy ha nyitva hagyja azt az ajtót, bárki bejöhet. Például egy ilyen senkiházi.
Már-már feledésbe merült volna a dolog, ha múlt pénteken nem játszódik le ugyanez. Zuhanyzás után készülődök, a férjem a mosdóban. Nagy a csend. A kilincs reccsen, kinézek, már megint itt van ez a fazon. Hallgatózott, és az ajtókat nyitogatta. Persze megint elment, én meg ruha nélkül nem szaladtam utána. Ekkor már biztosak voltunk benne, hogy többször járt itt, és fog is még - nem egy alkalmi tolvajról van szó. Már „készültünk” rá lélekben és fizikailag, hogy valamikor visszajön. Azt nem sejtettük, hogy ilyen hamar.
Szóval tegnapelőtt (augusztus 21.) itthon dolgozom a gépemen. Síri csend, délután 3 óra. A kilincs reccsen, azonnal odaugrok és kinézek. Ez a hitvány féreg már a földön térdepel, és az ajtózárat babrálja, hogy bejusson. Olyan szintű düh fogott el, mint még soha. Rögtön feltéptem az ajtót! Ekkor már a lépcső szélén állt, azonnal menekülőre fogta. Az ő szintjén, a legalpáribb stílusban, ami létezik, üvöltöttem vele, hogy már az egész ház tudja, hogy a környéket járja, de végre láttam a mocskos pofáját, és ha akár egyszer is vissza mer jönni, megnézheti magát… stb.
Nagyon meglephettem a „nagy munkában”, mert csak úgy kapkodta a levegőt a patkány, hebegett-habogott. De az a leggusztustalanabb és legfelháborítóbb az esetben, hogy még neki állt feljebb. Ő „csak kopogtatott”. Igen, a zárat… olvastam erről a betörési módszerről. Kutyából nem lesz szalonna.
Nem tudom, visszadugja-e a pofáját, de innen garantáltan a mentő viszi el, ha próbálkozik.
Személyleírása: Alacsony (160-165 cm), sötét bőrű és sötét hajú, két oldalt kopaszodó, 35-45 év körüli „férfi”. Egyedül volt. A Sóstói út, a Stadion utca, a Ferenc körút és az Északi körút környékén garázdálkodhat(ott), de ez a lista hosszabb is lehet.
Nő létemre csak azért rontottam rá, mert tudtam, kivel állok szemben, fizikailag és lelkileg is felkészült voltam. Egy biztos: ezután is megvédjük magunkat - így vagy úgy -, és nem hagyjuk, hogy bárki tönkretegye azt, amiért mi becsülettel megdolgoztunk.
Szebb jövőt!
Egy nyíregyházi hölgy
Frissítés: Olvasónk kiegészítése:
Kedves Hozzászólók!
Tudnotok kell, hogy iszonyatosan dühös voltam, amiért újra megjelent ez a féreg a házban, viszont előre felkészültünk minden eshetőségre, és helyén volt az eszem.
Néhányan írtátok, hogy szerencsém volt, ami igaz lehet, de ha még rám is támadt volna, esélye sincs ellenem. Ugyanis ha a kiadós ordítozás nem elég, akár tőlem, akár a lakásba jutva olyan „meglepetést kapott” volna, amit egy életre megjegyez. Ha hordában jöttek volna, azt is megoldjuk. Nem a levegőbe beszélek.
Nem akarom részletezni, hogy milyen módon védjük magunkat, mert cigányok is olvassák az oldalt - még csak az hiányzik, hogy segítsem őket, ha rabolni indulnak. Hadd szembesüljenek csak a váratlan helyzetekkel. Attól, hogy a kormány támogatja a ténykedéseiket, mi nem fogjuk ölbe tett kézzel várni, hogy bármilyen módon az életünkre törjenek. Szóval elő volt itt készítve minden, ahogy kell, de úgy látszik, hogy most a hangos szó is elég volt. Úgyhogy a történet igenis így kerek. :)
Szebb jövőt!