Nagyobbik lányom idén tölti harmadik életévét, nagyon szeret gyerekek társaságban lenni, így szeretnénk beíratni egy váci óvodába. A legtöbb oviban tavasszal nyílt napokat rendeznek, különböző napokon. A szülőknek egy órát biztosítanak az óvodai terep felmérésére. Ilyenkor lehetőség van megismerni az ovi környezetét, felszereltségét, az esetleges külön foglalkoztatások programjait. De legfőképpen az ott dolgozó óvodapedagógusokra lehetnek leginkább kíváncsiak a gyermek szülei, még ha minden reálisan gondolkozó apa és anya is tudja, hogy ilyenkor az óvó nénik igyekszenek a lehető legkedvesebbek illetve legodafigyelőbbek lenni.

Tehát a feleségem a minap elindult a nagyobbik lányommal, és felkeresett egy közelben lévő deákvári óvodát, jómagam sajnos nem tarthattam velük, dolgoztam. De térjünk a lényegre!

Amikor a játékra és a többi gyerekkel történő ismerkedésre került sor, akkor a kislányomat kiszemelte magának egy nagycsoportos fiú és játszani szeretett volna. Ami egy darabig jól is működött, de a kisfiú egy idő után elkezdett durván viselkedni, ami már nem tetszett a lányomnak. El is próbált távolodni a „játszópajtásától” de ő nem vette a lapot és tovább durváskodott. A végén már játék motorral ment neki. Feleségem hiába próbálta többször is szép szóval kérni a fiút, hogy hagyja abba, amit csinál, nem hallgatott rá, kérhette őt akárhogyan. A lányom már nagyon meg volt szeppenve, a sírás határán volt, amikor egy másik, a nyílt napra ellátogató apukának is feltűnt a fiú durvasága, neveletlensége. Odalépett, a motorját elvette, és határozottan melegebb éghajlatra küldte a kis bestiát. A lányom ezek után tartózkodóbbá vált a többi gyermekkel szemben.

Ez persze sok oviban megeshet, és nyilván meg is esik, hogy szekálják egymást a gyerekek. De normális körülmények között ilyenkor az óvónő rendet tesz a gyerekek között. Itt ez nem történt meg, pedig látták, hogy mi történik, hogy mit csinál a fiú. A fejüket elfordítva nem foglalkoztak a történésekkel, ami egyértelműen a szemük előtt zajlott le. Itt jön a képbe, hogy a kisfiú cigány származású volt. Úgy gondolom azért nem akarták észrevenni, hogy mit csinál a fiú, mert már megismerkedhettek a szüleivel, és azok stílusával, viselkedésükkel. Nyilván féltek, hogy ha rászólnak, és a fiú megsértődik, akkor elmondja a szüleinek, hogy milyen csúnyán viselkedtek vele az oviban, aminek az a következménye, hogy a szülők bemennek és kiverik a balhét. Ugye nem elképzelhetetlen?

Többször is hallhattuk, tapasztalhattuk ezt iskolákban. De, hogy már az oviban sem mernek rendet tartani a pedagógusok? Még akkor sem, amikor a legjobb arcukat kéne mutatniuk?! Kíváncsi lennék, hogy mi lett volna az a pont, amikor végre rászóltak volna a kis pulyára. Hol lehet az ingerküszöb, amikor már cselekedni mertek volna? Esetleg ha a lányom már a földön fekszik és átmegy rajta motorral? Akkor talán már kapott volna egy kis, ejnye-bejnyét? Akkor meg persze rögtön rasszistákká váltak volna. Talán ki is rúgják őket?

Nagyon elkeserített a dolog és csak remélni merem, hogy a többi óvodában, ahová majd elmegy a lányom nyílt napra, nem fordítják el a fejüket az óvónők, ha egy kisebbségi bántja a többi gyereket.

(Forrás: Jobbik Vác Fb-oldala)