Kíváncsi vagyok, milyen arcot vágnának hozzájuk a mi européer, liberálértelmiségi szélsőségesező megmondóembereink, akiknek a galambok turbékolásáról is a fasisztaveszély jut az eszükbe, s akik önmagukat kísérik a vízzel teli kádhoz, azt gondolván, hogy az a Duna.

Arrafelé a sétálóutcában lehet kapni a fenti portékákat, teljesen átlagos ajándékboltokban, Európa közepén.

A fentieken kívül lehetett kapni még Mussolinit ábrázoló pénztárcát, mellszobrot, domborművet, további táblákat, stb., ezekről csak azért nem készítettem fényképet, mert már így is szinte közhelyszerű volt az ő jelenléte a boltokban.

Ami meg a szélsőségesezést illeti: kíváncsi vagyok, hogy a fent említett megmondóemberek mikor kívánnak végre a múlt helyett a jelennel foglalkozni, mikor határolódnak el a georgebushoktól, georgesorosoktól, simonpereszektől, ehudolmertektől, stb. Ezek az emberek a mai napig hatalmon vannak, kezükhöz rengeteg vér tapad, mégsem kíván senki sem megálljt parancsolni világpusztító tevékenységüknek a sok másként gondolkodó szájhős közül.