Olvasónkat azért vádolta meg lopással 20-án az ÁVH, mert érdeklődött tőlük (+ dokumentum)
2008-09-26. 10:28

Kedves Kurucok!

Egyike vagyok az általatok hazafinak nevezett tizenöt politikai fogolynak, akit szombaton este előállított az ÁVH. Leírom elfogásom történetét, hadd varázsoljak egy kis mosolyt az arcotokra nektek is!

Felutaztunk a fővárosba a hazafiak magyarellenesség elleni tüntetésére úgy, ahogyan máskor is szoktuk. Vittem magammal – természetesen – símaszkot, némi szeszes italt és 2 db. ipari gázálarcot. A múlt eseményeiből kiindulva valószínűnek tartottam, hogy a droidok megint könnyfakasztásra készülnek. Az egyik gázálarc természetesen az én használatomba került, a másikat nemzettestvéremnek ajánlottam fel, aki azt örömmel elfogadta.

A Hősök Terén még nem volt rájuk szükség, ezért eltettem őket a hátizsákomba. Részt vettünk a rendezvényen, az Andrássy úti felvonuláson, valamint távolról megszemléltük a Szabadság téri eseményeket. Itt már elő kellett venni a légzésvédelmet, ugyanis elviselhetetlen volt a levegő az egész téren. Az események után az álarcokat visszatettem hátizsákomba és elmentünk a környékre sétálni. Később nemzettestvéremmel elveszítettem a vizuális kapcsolatot, ugyanis elsodort a tömeg, valamint az elfogyasztott szesz letompította az agyműködésemet, amelynek hatására el is tévedtem rendesen. Útközben többször igazoltattak, ruházatátvizsgálás, csomagátvizsgálás stb. - amit ilyenkor szoktak.

Este nyolc óra körül meguntam a bolyongást, odamentem az egyik rendőrcsoporthoz megkérdezni, hogy tulajdonképpen hol vagyok és merre kell visszamenni a Hősök Terére. Ők pedig erre – természetesen – igazoltatni kezdtek és a többi hasonló. A hátizsákomból elővéve a gázálarcokat, az egyik – véleményem szerint tájékozatlan – rendőr megkérdezte tőlem, hogy mik ezek. Felvilágosítottam, hogy gázálarcok, ő erre azt kezdte el firtatni, hogy honnan vannak. Tulajdonképpen akármit is mondtam volna, hogy honnan vannak, úgysem hitte volna el. Erre bevádoltak lopásért, mert valami járművet a hazafiak feltörtek korábban. /A politikai rendőrség közleményében „ellopott" pajzsok szerepelnek, tehát érthető, ugyanis egy pajzs kísértetiesen hasonlít egy gázálarcra./

Jegyzőkönyv, bilincs, rabomobil, Gyorskocsi utca. Mint utólag megtudtam, a vád az volt ellenem, hogy szerintük tőlük loptam a gázálarcokat, amit az bizonyított, hogy a helyszínen az eredetükről nem tudtam hitelt érdemlően nyilatkozni. Kérdem én: reális körülmények között az utcán hogyan lehet bárminek az eredetéről hitelt érdemlően nyilatkozni?

A Gyorskocsi utcában – ahogy az lenni szokott – fal mellett várakozás, holmi elvétele, derékszíj, cipőfűző szorításától való megszabadítás valamint a 2*4 méter területű zárka barátsága fogadott.

Nem izgattam különösen magam, hogy most mi lesz, hanem lefeküdtem aludni. Éjfél után valamivel jöttek értem, elvittek kihallgatni, a kihallgatóhelyiség felé menet során csatlakozott hozzám a Nemzeti Jogvédő Alapítvány gyönyörű képviselője, akinek kedvességét, jóindulatát és türelmét nem tudom eléggé meghálálni. Egyébként nem volt egyedül, Morvai Krisztinával kihallgatásom után találkoztam, még fél kettőkor is a droidtanyán védte a hazafiakat.

Meg kell továbbá jegyeznem, hogy a kihallgató tiszt korrektül és részrehajlás nélkül végezte a munkáját, büszke is lehet rá a munkáltatója, milyen kár, hogy ő ezt a főnökeiről és a munkatársairól nem mondhatja el.

A kihallgatásról készült jegyzőkönyv másolatát csatolom, a neveket nem a rendőrök miatt húztam ki – nekik úgyis megvan. Nem kívánom a vallomásban felsorolt ismerőseimet és a közreműködőket kellemetlen helyzetbe hozni.

Következtetésként le lehet vonni, hogy a droidok immár N+1-edik alkalommal hülyét csináltak magukból, valamint ma kurvaországban a hatalom bárkivel szemben eljárást indíthat bármi miatt.

Íme a doksi: