Az alábbi írás a mai holokauszt-emléknap alkalmából jelent meg a zsidó.com elnevezésű portálon. Olvassuk el figyelmesen a szöveget, aztán kezdjünk el alaposan gondolkodni. Hiszen nemrégen még arra tanították az iskolában a diákokat, hogy "ne fogadjanak el semmit", "tanuljanak meg kérdezni és kételkedni".
Mert hát a Felvilágosodás óta ez lenne a nyugati kultúra legfontosabb jellemezője, mármint ez a "mindenben kételkedés", amelynek köszönhetőek a nagy tudományos felfedezések is. Na hát akkor a cikk után jöjjenek a kérdések.
64 éve szabadult fel az auschwitzi haláltábor
2009-01-27
Majdnem öt éven át működött az a németek által felállított auschwitzi lágerkomplexum, ahol a magyarországi zsidók legnagyobb részét kivégezték. A tábort 1945. január 27-én, pontosan 64 évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg katonái szabadították fel.
A nácik a legnagyobb és legszörnyűbb haláltáborokat (Belzec, Sobibor, Treblinka, Auschwitz) Lengyelország területén állították fel. Az auschwitzi koncentrációs tábort 1940 nyarán Heinrich Himmler parancsára hozták létre, mely három központi részből állt. Az Auschwitz I. volt az eredeti koncentrációs tábor és az egész lágerkomplexum irányítóközpontja, az Auschwitz II. (Birkenau) megsemmisítőtáborként működött, míg az Auschwitz III. (Monowitz) munkatáborként funkcionált.
Az Auschwitz II. elnevezésű birkenaui haláltábort az emberek többsége Auschwitz nevével kötött össze. Birkenau az Auschwitz I. központtól mintegy három kilométerre állt, több tízezres befogadóképességgel. A tábor elsődleges feladata volt a nemkívánatos vallási-nemzetiségi csoportok gázkamrákban történő megsemmisítése. A gázkamrát 1942. május 15-én használták először. A zuhanyzótérré kialakított helyiségben egyszerre mintegy 2000 embert voltak képesek Zyklon B gázzal megölni. Magyarország német megszállása után a magyarországi zsidók legnagyobb része az auschwitz-birkenaui lágerkomplexumban lelte halálát.

Az 1944. május 14. és július 9. között, vagyis kevesebb mint hatvan napon belül Magyarországról deportált "zsidófajúak" számát vitéz Ferenczy László csendőr alezredes a magyar belügyminiszterhez címzett 1944 júliusi jelentésében 434 ezer 351 főben jelölte meg. A harmadik birodalom területére szállított személyek számát Veesenmayer budapesti német nagykövet ennél is magasabbra, több mint 437 ezerre tette. Ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége Auschwitzban lelte halálát, így a lengyelországi település tekinthető a legnagyobb magyar temetőnek is - írja Szita Szabolcs a Holocaustról szóló könyvében. Szita hangsúlyozza, hogy Auschwitz nemcsak a zsidók számára volt pokol, mások mellett több tízezer cigány pusztult el a haláltábor működése során.
Az Endlösung terve és végrehajtása
Hitler már 1941 júliusában kiadta az utasítást az „Endlösung”-ra, azaz a végső megoldásra, de ezt hivatalosan csak az 1942. január 20-ai wannsee-i konferencián határozták el. A Reinhard Heydrich vezette gyűlés 30 millió zsidó kiirtását tűzte ki célul a különböző vidékeken létrehozott koncentrációs táborokban. A második világháború végére majdnem hatmillió zsidó vesztette életét.
1944-ben már látszottak a Német Birodalom hanyatlásának jelei a katonai kudarcok és a német szövetségi tábor szétesésének következtében. A szovjet hadsereg katonái egyre nagyobb veszélyt jelentettek. Himmler 1944 novemberében parancsot adott az auschwitzi tábor felszámolására minden nyomot el akartak tüntetni.
1945. január 27-én a Vörös Hadsereg katonái szabadították fel a koncentrációs tábort. A lágerben 7500 rabon kívül, hatalmas férfi, női- és gyermekruha kupacokat találtak, több tízezer cipőt és nagy mennyiségű hajat. Az Auschwitzban elhunytak számát legtöbben körülbelül egymillióra becsülik.


Kételyek és kérdések

Azt olvassuk a cikk elején, hogy a "nácik a legnagyobb és legszörnyűbb koncentrációs táborokat Lengyelország területén állították fel." Vagyis kisebb és kevésbé szörnyű táborok másutt is működtek? Az írás nem fejti ki, de a mondat arra utal, hogy 1960-ban egy bizonyos M. Broszat, a Német Újkori Történelmi Intézet igazgatója beismerte /és azóta szép csöndben mások is/: "a németországi koncentrációs táborokban nem voltak gázkamrák."

Vagyis sem Dachauban, sem Bergen-Belsenben, sem Buchenwaldban nem történt elgázosítás. Hogy miért csak a későbbi Lengyelország területén felállított táborokban állítottak föl gázkamrákat, arra nézve semmiféle magyarázat nincs. /Azért írom, hogy későbbi, mert a II. vh előtti és utáni Lengyelország határai nem ugyanazok./

A szöveg állítása szerint a wannsee-i konferencián "30 millió zsidó kiirtását" tűzték ki célul. Ejnye, ejnye, ez nagy baki, gyerekek! Hát ennyire ne tudták volna a nácik, akiknek állandóan a zsidók körül forgott minden gondolata, hogy hány zsidó is van egyáltalán a világon? Akkoriban 16-18 millió zsidó élt az egész világon, Európában ennél persze jóval kevesebb, és a németek által elfoglalt területeken nem volt 6 millió sem. Hogyan tűzhették ki célul 30 millió zsidó meggyilkolását? Ráadásul mind a 30 milliót a koncentrációs táborokban akartak meggyilkolni?

Hogyan lehet akárhány táborban is ennyi embert megölni, mondjuk pl. a gázkamrában? Hány évtizedbe telne egy ilyen folyamat? 100 évig is eltartana! És ha már ez volt a céljuk, hogy ennyi nem létező zsidót megöljenek, akkor miért csak Lengyelország területén állították fel azokat a "haláltáborokat"? Ha ennyi embert kellett megölni, nem lett volna jobb a németországi táborokat is igénybe venni? /De 30 millió ember kivégzéséhez több száz táborban is évtizedek kellenének!/

Az írás szerint az első elgázosítás 1942. május 15-én történt. /Tegyük félre most azt a kérdést, hogy honnan veszik ezt a dátumot, van-e rá írásos bizonyíték./ A tábor 1944 novemberéig volt üzemben. A cikk végén azt olvassuk, hogy az Auschwitzban elhunytak számát a "legtöbben egymillióra becsülik", akiknek a "túlnyomó többsége" volt zsidó. Na most két lényeges kérdés: ebből hányan haltak meg betegségek, járványok, éhség következtében, és mennyien a gázkamrákban? Továbbá az egymillió áldozatból hányan voltak zsidók? Ezekre az alapvető kérdésekre nem kapunk választ.

Vagy az egymillió mind gázkamrában halt volna meg? Ez esetben 1942 májusa és 1944 novembere közt naponta kb. 1133 embert kellett volna elgázosítani. Ami elvileg lehetséges, hiszen azt olvassuk a szövegben, hogy a "zuhanyzótérré kialakított helyiségben egyszerre 2000 embert voltak képesek Zyklon B gázzal megölni"./Ezen a ponton felrémlik, hogy állítólag nem egy gázkamra volt az Auschwitz-Birkenaui táborkomplexumban, hanem öt, de a cikk valamiért erről nem szól. A zavar látszik is a szövegben: a második bekezdés egyik mondatában "gázkamrákról" olvashatunk, így, többes számban, majd a rákövetkező mondatban már csak "gázkamra" szerepel. Gyerekek, nem kéne tisztázni, hány gázkamra volt végül is?/

De bárhogy is nézzük, napi 1133 embert ki lehetett végezni gázkamrában az auschwitzi koncentrációs tábor működésének 30 hónapja alatt. Csakhogy nem így történt ám! Mert a cikk állítása szerint 1944 május 15-től kezdődően elkezdték a 437 ezer magyarországi zsidó deportálását Auschwitzba. /Eddig azt mondták, 600 ezer magyarországi zsidót öltek meg ott, de úgy látszik, ezt a számot is lejjebb szállították./ Akiket mind, illetve megint csak "túlnyomó részüket" gázkamrában meggyilkolták. /Megjegyzem ez az állandó "túlnyomó részüket", meg "túlnyomó többségüket" szöveg gyanússág teszi az egész sztorit, mert ha nem tudnak pontos számokat, akkor miért dobálóznak folyton a számaikkal?/ Vagyis 1944 májusa és1944 novembere közt /ekkor ugyanis a tábort bezárták/, tehát hat hónap alatt végeztek 437 ezer magyarországi zsidóval.

Tegyük fel, hogy a"túlnyomó többség" mondjuk 400 ezer fő. Akkor naponta 2222 embert kellett elgázosítani /30 napos hónapokkal számolva/, ami a gázkamra fentebb idézet 2000-es befogadóképességét ismerve éppen lehetséges. Viszont akkor az annyit jelent, hogy 1942 május és 1944 májusa, tehát a gázkamra /vagy kamrák/ üzembe állítása és a magyarországi zsidók kiérkezése közt, vagyis 24 hónap alatt 600 ezer embert kellett elgázosítsanak, ami naponta 833 embert jelent! Tehát: 1942 májusa és 1944 májusa között naponta 833 embert gázosítanak el, majd 1944 májusától felpörgetik a kivégzettek számát napi 2222-re? De ha ez nem okozott gondot, vagyis megvolt ehhez a megfelelő "kapacitás" a gázkamrákban és a krematóriumokban is, volt elegendő tüzelőanyag a krematóriumok működtetéséhez és a halottak elégetéséhez, akkor miért elégedtek meg 833 ember kivégzésével naponta 1944 májusa előtt, főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy Heydrich a wansee-i konferencián "30 millió zsidót" akart kivégeztetni?

Megjegyzem, az idézett számok akkor igazak, ha az egymillió auschwitzi halott mind gázkamrában pusztult el. Egyébként kisebb számokkal kell dolgoznunk, de akkor meg nem minden nap volt elgázosítás /bár a "szemtanúk" és minden más hivatalos holotankönyv állítása szerint naponta több elgázosítás is volt./ És még egy képtelenség a fenti szövegben, ami egyébként minden holomítosz hangoztat: "A lágerben 7500 rabon kívül hatalmas férfi-, női- és gyermekruha-kupacokat találtak, több tízezer cipőt és nagy mennyiségű hajat". Fiúk, fiúk, ejnye, no, hát jobban kéne figyelnetek, miket írogattok! Korábban ugyanis azt írjátok, hogy "Himmler 1944. novemberében parancsot adott az auschwitzi tábor fölszámolására - minden nyomot el akartak tüntetni." Akkor nem végeztek valami alapos munkát ezek a precíz németek, ha a foglyok cipőit, ruháit, sőt haját /!/ nem tüntették el, hanem kupacokban ott hagyták. Ennyire siettek volna? De annyira azért mégsem siettek, mert amennyire tudom, az összes dokumentumot, amely az elgázosításra vonatkozott, megsemmisítettek.

Micsoda hatalmas munka lehetett, a háború kellős közepén, tífuszjárvány és éhínség közepette, amikor közeledtek a szovjet csapatok, akkor feltúrni az egész irattárat, és kiválogatni fáradságos munkával a megsemmisítésre vonatkozó iratokat! /Más iratok maradtak szép számmal, bár egyszerűbb lett volna az egész irattárat felgyújtani./

Vagyis ami a lényeg: ezek szerint az iratokat megsemmisítették, de nagy igyekezetükben a cipőket, a ruhákat, a levágott hajat otthagyták. Kupacban felhalmozva. Ez aztán a nyomok precíz eltüntetése!
Senki nem tagadja, hogy léteztek koncentrációs táborok, oda sok-sok embert bezártak, köztük sok zsidót, és borzalmas sorsuk volt ott, sokakat megkínoztak, megöltek, de ez a sztori így, ahogy előadják, ahogy például a fentebbi szövegben elmondják, tele van szemet szúró ellentmondással és kirívó képtelenségekkel. Gondolják, hogy annyira elhülyült itt már mindenki, hogy nem veszi észre a hamisságokat? Vagy, ha valaki észreveszi, félelmében nem meri szóvá tenni?

P.O.