A ballib újságírók egymást előzve rendszeresen sürgető szükségét érzik annak, hogy védelmére keljenek védhetetlen dolgoknak. Teszik persze ezt a jóság, az igazságosság és bölcsesség ünnepi díszpapírjába csomagolva. Azonban tételesen annyi logikátlanságot és csúsztatást ritkán lát egy kupacon az ember, mint a Btk. „három csapás”-os szigorításáról szóló Index és Origo véleményezésekben.
A két cikk valami olyan érvelést akar bemutatni, amely szerint hiába ítélik el a bűnözőket, hiába ülnek azok börtönben, a bűnözés akkor sem fog csökkenni. Ez a logika elvileg bármilyen bűncselekmény után kirótt büntetés értelmét megkérdőjelezi. Az említett tétel matematikailag eléggé abszurd, de hát ballib oldalon nem ugyanaz a számtan működik mint normáliséknál. Legalábbis cigányügyben. Bizonyára valami mentalista trükk lehet a dolog mögött. Ha az ember alatti létformákban a primitívségük okán nincs is túl sok belátás és visszatartó erő, de azért egy szigorúbb törvénykezés mellett a bűnözők előbb-utóbb csak bekerülnének a börtönökbe.
Érdekes, hiába kerestem, nem találtam olyan írást a ballib portálokon, ami az elmúlt hetekben hatályba lépett galacsintörvény nonszensz voltát taglalná. Szegény vásott fiatalok a középiskolában, vajon tudják-e, mit kockáztatnak, mikor célba veszik egy kiszakított füzetlapból gyúrt papírgolyóval a tanárnő dekoltázsát? Valószínűleg abban a tévedésben élnek, hogy ezt azért kisebb tétellel meg lehet úszni, mint a tanárnő megverését. Vagy mondjuk egy utcai késelést. Tévednek.
Az említett cikkek szerint a szóban és közszájon forgó bűnözést a szegénység hozza létre. Igen, a közértből-zsemlyelopást lehet. Azonban a fegyveres támadásokat, a késeléseket, a gyilkosságokat valami egészen más. Ha nem lenne mit ennem, még az is lehet, hogy kenyeret lopnék. Nem örülnék neki, de lehetséges, hogy megtenném. De hogy ezért valakibe kést szúrjak? És ugye, senki nem mondja komolyan, hogy Sztojkáék a rossz körülmények miatt követték el a tetteiket? Mert ha így van, el sem tudom képzelni az életszínvonal-igényeiket. Ha ezeknek az embereknek a tanulási és kulturális igényei csak ötöde lenne az anyagi szükségleteiknek, akkor talán nem is lenne velük ekkora probléma.
Azt se felejtsük el, hogy bizonyos szegénység nem pusztán a véletlen műve, hanem egyfajta életvitelből is eredhet. A szegénységből pedig – a ballib írások szerint is – következhet a bűnözés. Ezek szerint a haszontalan, jellemzően cigány életvitel összefügg a cigánybűnözéssel. Sőt, az út eredménye, hogy életvitellé a bűnözés válik.
Azt írják, hogy erőszakos bűncselekményből hármat könnyen össze lehet szedni és az ezért kapott életfogytiglan túl súlyos büntetés lenne. Nem tudom, még sosem vittek be ismeretségi körömből senkit, sem garázdaságért, sem fegyveres támadásért, és a gyerekkori „rablási” kísérletek is kimerültek tizen-pár év alatt egyetlen sportszelet ellopásában. Persze lehet erre mondani, hogy az életképtelenebb fajtából vagyunk, de az ez irányú életképességet örömmel átengedem másoknak.
„A bebörtönzött embereknek családjukról is gondoskodni kell.”  És a kedves késelő, gyilkoló, maffiózó cigány apuka erre miért nem gondol előre? Ő nem, de a társadalom gondoljon a rajkókra, ugye? Milyen érdekes, ha hazafit csuknak be fütyülésért, ott nem merül fel ez az erkölcsi aggály. Neki úgyis rohadt magyar gyereke van, ő megérdemli sorsát. Nem lehet, hogy cigányéknál az a baj, hogy a jóravaló csemete apuka hiányában nem tudja majd eltanulni a „megélhetési” fortélyokat? Ezen ne aggódjanak, majd a testvír, vagy a nagybácsi segít.
Az egyik írás végén, - az ál-korrektség jegyében - megnyugtatásul leírják, hogy eredményesebb bűnügyi felderítésre van szükség, hogy senki ne higgye, hogy megúszhatja. Eközben nem zavarja hős cigányvédőinket az, hogy a korábbi érveik szerint úgysem hat megelőzőleg az ilyen jellegű bűncselekményekre és elkövetőikre a büntetési tétel nagysága és a lebukás veszélye. Tehát ennek értelmében kár is felderíteni – és láthatóan a legtöbb esetben nem is nagyon erőlködnek rajta.
A számomra legkedvesebb mondatot szó szerint idézném: „Látjuk, hogy nem általában emelkedik a bűnelkövetés, hanem egyes területeken bizonyos bűncselekmények száma nő.”
Tessék mondani, a rendőrség vizsgálta, hogy mi jellemző ezekre az „egyes” területekre? Vagy hogy milyen „bizonyos” bűncselekmények száma nő? Vizsgálták, hogy a területi eloszlásnak és bűncselekmények típusának netalántán van-e valamilyen közös nevezője? Egy közös alapra visszavezethető ok? Ha majd sikerül végigmenni a statisztikai elemzés rögös útján, (vagy könnyítsünk: megkérdezik a környéken lakókat...) utána javaslom az illetékeseknek, ne erőlködjenek, és a fenti nyakatekert idézet helyett használjanak egy egyszerűbb - és a felmérések alapján közérthető - magyar szót: cigánybűnözés.
VJack