Kedves Viktor! Engedd meg, hogy tegeződjünk, hiszen nem egyszer tegeztél Te is engem, mikor a "Kedves Barátaim" megszólítást használtad.
Családom részben paraszti, részben falusi értelmiségi származású. Megkaptuk a kommunizmusban, amit a legtöbben, talán az átlagnál többet is. Apai nagyszüleimet cigányokkal figyeltették (magyar nem volt rá hajlandó), hogy milyen templomba járnak, sőt, egy időben nem is járhattak a saját falujuk templomába, át kellett menniük minden vasárnap a szomszéd faluba. Előrelépési lehetőségük persze nem volt, szegény, egyszerű tanáremberekként haltak meg (a rendszerváltozást megérhették). Anyai nagyszüleim végigélték azt, amiről ma is tilos, de legalábbis "nem polkorrekt" beszélni: a hortobágyi haláltáborokat. Nagyanyám 20 éves volt, mikor elvitték az egész családot. 4 évig szenvedtek a magyar gulágon. Nagyanyám ott vesztette el az ő nagyanyját, ott is van eltemetve. Sírja nincs, eltörölték az egész haláltábort, nehogy valaki emlékezni merjen. Nem egy barátjukat, falubeli vagy környékbeli ismerősüket verték agyon az ávósok, sokszor indok nélkül.
Ezt csak azért írtam le, hogy lásd: kommunista-ellenes, alapvetően jobboldali indíttatású vagyok. Gyermek voltam még 1998-ban, az első választáson, amin részt vehettem. 19 éves éretlen kamasz voltam, a kamaszok meg nem alkuvásával, kristálytiszta logikájával. Addigra az FKGP-t szétverték, az MDF meghasonlott. Nagyapám, az akkor 70 éves parasztember, azt mondta a választások előtt: a Fideszre kell szavazni, nincs más. Én nem értettem, az addig liberális Fidesz nekem nem volt szimpatikus.
Aztán megnyertétek a választást, Viktor. Többek között az én szavazatommal. Örültem, hogy nyertetek, és nem a Horn-féle kommunista, magát "szocialistának" beállító bagázs folytatja. És külön örültem, hogy egy jobboldali erő kerül kormányra. És megbocsátottam Nektek a múltat, úgy tekintettem Rátok, hogy felnőttetek, és megtaláltátok a helyes utat. A NATO-csatlakozásra nemmel szavaztam. A 4 éves ciklusotok alatt lassan elkezdett derengeni, hogy azért nagyon "puhán" vagytok jobboldaliak. És 2002-ben is Rátok szavaztam. De akkor már mint kisebbik rosszra.
Most már tudom: nem találtátok meg a helyes utat, csak megtaláltátok a hatalmi űrt a politikában. Ezért váltottátok fel a Magyar Narancsos SZDSZ-barátságot piros-fehér-zöld nemzeti köpönyeggé.
Viktor, ott voltam 2006-ban a Madách téren, az Astorián és a Deák téren. Csak sétáltam az emberek között, néztem az arcokat. Volt ott 7 sávos piros-fehér zászlót cipelő bakancsos, kopasz fiatal, és volt aktatáskás úriember. Voltak anyák babakocsival, és voltak öregasszonyok és öregemberek, akiken látszott a megkopott polgári lét. Voltak nemzeti radikálisok, voltak Viktor-hívők, de voltak pártonkívüli, csupán tisztességes emberek is, akiknél egyszerűen kicsapta a biztosítékot Gyurcsány. Nyílt arcú, becsületesnek tűnő embereket láttam, nem csőcseléket. Egy ideig ott voltál Te is, Viktor. Az Astorián. Aztán jöttek a rendőrök, és Te hazamentél. A videót Usztics Mátyással csak később láttam, már otthon. Számon kérte Rajtad, hogy miért nem voltál ott. Hogy ha nem voltál ott, miért ígérted, hogy ott leszel. De a lovasrohamot élőben láttam. A fejmagasságban repkedő gránátokat is. És azt is, hogy a beszélgető tömeg addig békés volt, amíg nem lőttek közéjük a rendőrök. Viktor! Én a Madách téren álltam, mikor elhagyott híveidet lovasrohammal verte szét Gyurcsány rendőrsége. TE hol voltál akkor?
Viktor, nagy bajok vannak. Ezt tudod is, hiszen közel vagy a tűzhöz. De a hatalomátmentés fontosabb, és fontosabb volt mindig, mint a tisztességes kiállás. Mondhatjuk: mocskos a politika. Én hiszem azonban, hogy a politika olyan, mint amilyen emberek csinálják. Ha mocskos emberek csinálják, mocskos lesz. Ha tisztességesek, tiszta lesz. Igen, Viktor. Megkérdőjelezem a tisztességed. Megkérdőjelezem a tisztességed, ha bánt is ez Téged. Te vagy a Vezér, de legalábbis a "Miniszterelnök Úr" a Viktor-hívők számára. És ők nem csak támogatni akarnak Téged, de védelmet is várnak el Tőled. Megkérdőjelezem a tisztességed, Viktor. Feladtad a semlegességünket. Ha Ausztria semleges maradhat, mi is azok maradhatunk. Sokkal nagyobb garancia Magyarország számára, ha békés, semleges országok veszik körül, mint ha önként betagozódunk egy agresszív katonai szövetségbe. Mit ártott nekünk Afganisztán? Mit ártottak az iraki emberek? Viktor, asszisztáltatok az EU-csatlakozáshoz. Elvesztettük a függetlenségünket, és ehhez hozzájárultatok Ti is, hiszen az első pillanattól kezdve támogattátok az EU csatlakozást. Most már csak az Európai Egyesült Államok egy kis autonómiája vagyunk.
Aztán beszavaztátok Romániát. Feltételek nélkül. Ha minden fideszes ott lett volna, és nemmel szavaz, Románia most nem EU tag. Vagy EU tag, de autonómiát kapott volna a 800 ezer székely és a 250 ezer érmelléki magyar. Meg sem próbáltátok. A Lisszaboni szerződést szó nélkül megszavaztátok. Olvasta közületek valaki? Angolul, több száz oldal, pár nap alatt... Viktor, miért nem bojkottáltátok? Miért nem harcoltok a pozíciókért?
Viktor, 2006-ban vesztettetek. Ismét. Nekem is köszönhetitek. Nem szavaztam akkor már rátok. Tudod miért? Nem látom, nem láttam mit akartok. Azt láttam: nem akartok nyerni. Halovány volt a kampány, gyengék és erőltetettek az ígéretek. Langymeleg politika húgymeleg és húgyszagú, áporodott levegője. Cserébe tettem egy szívességet, bár nem csak Nektek: lebeszéltem egy idealista liberális barátomat arról, hogy az SZDSZ-re szavazzon - kezdte belátni, hogy a szavak mögött más igazság rejlik. Ahogy én is. Nem szavaztunk senkire, mert nem volt kire. 2010-ben a Jobbikra fogok szavazni, némi fenntartással ugyan, hiszen várom/várnám a bizonyítást tőlük, de remélem, nem fogok csalódni.
Viktor, bajok vannak. A tárgyban azt írtam: "vádirat és felhívás".
Eddig a vádirat, és most a felhívás: mozduljatok végre meg. Iszonyatos embertömeg áll mögöttetek. Tudom, nem mertek kockáztatni. Hiszen biztosnak tűnik a pozíciótok. De ha nem álltok ki az emberek ügyéért, még sokat veszthettek 2010 márciusáig. Addig még lesz egy kemény tél. Banki hitelek dőlnek be. Tüntetéseket vernek még szét. Ha nem álltok ki, és nem csak szóban, fotelből nyilatkozgatva, akkor egyre többen el fognak pártolni Tőletek. Én már biztosan Jobbik szavazó leszek, akkor is, ha a Fidesz holnaptól mellszélességgel támogatja a Gárdát vagy mellszélességgel kiáll a termőföldért vagy a kórházakért (ismétlem: mellszélességgel, nem csak papíron!). Ne feledjétek: kemény időkben kemény intézkedések kellenek. Radikális intézkedések. És az emberek ezt kezdik belátni, és élesen elválasztani a radikális intézkedéseket a szélsőségtől. Puha, lagymatag kormányzásnak nincs helye. Ha nem álltok a sarkatokra, nem biztos az az 50%.
Viktor! Apám még Viktor-hívő. Fél éve még elvakult Viktor-hívő volt, ma már csak Viktor-hívő. Az idős emberek nehezen változtatnak. De ha változtatnak, utána megint nehezen fognak változtatni, és soha nem választják újra azt, amiben korábban csalódtak. Az elkövetkezendő pár hónapban megpróbálom meggyőzni apámat, hogy ne Rátok szavazzon, hanem a Jobbikra. 6 hónap van még, azalatt szerintem sikerül. És hidd el, nem vagyok egyedül ezzel. És ezt nem tudjátok megakadályozni, mármint a meggyőzés folyamatát. Egyet tehettek: meggyőzitek őt az alkalmasságotokról. Tettekkel, nem szavakkal.
Üdvözlettel:
Szabó Áron, egy volt Fidesz szavazó