A dunakeszi tőzegláp története az előző részben ott ért véget, hogy dr. Szabó Sándort, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDVKTVF) igazgatóját Fodor Gábor környezetvédelmi minisztersége idején az igazgatói székből eltávolították, és így, a következményektől tartva a Felügyelőség megindította a láp védettségének megállapítása ügyében az eljárást.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, miután megállapította szakértői véleményében, hogy a terület a láp kritériumainak megfelel, Dr. Szabó Sándor embere, Váncsa Gábor természetvédelmi osztályvezető közbenjárására kizárták az eljárásból, és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot jelölték ki természetvédelmi szakértőként.
A terület azonban olyan mértékben megfelel a láp kritériumainak, hogy szakértői véleményében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is megállapította, hogy a terület láp. A lápirtók története ekkor kedvező fordulatot vett, mivel a miniszteri székbe az MSZP-s Szabó Imre került és, mint jó pártkáder, dr. Szabó Sándor a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem egykori KISZ-titkára, a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a KDVKTVF egykori igazgatója, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség főosztályvezetői székébe került. Itt eldőlt a Dunakeszi láp sorsa, hiába állapítja meg akár az ország összes nemzeti park igazgatósága, hogy a terület láp, a Főfelügyelőségen ott ül a jó káder, dr. Szabó Sándor, és majd elintézi, hogy a terület ne legyen láp.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, miután megállapította szakértői véleményében, hogy a terület a láp kritériumainak megfelel, Dr. Szabó Sándor embere, Váncsa Gábor természetvédelmi osztályvezető közbenjárására kizárták az eljárásból, és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot jelölték ki természetvédelmi szakértőként.
A terület azonban olyan mértékben megfelel a láp kritériumainak, hogy szakértői véleményében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is megállapította, hogy a terület láp. A lápirtók története ekkor kedvező fordulatot vett, mivel a miniszteri székbe az MSZP-s Szabó Imre került és, mint jó pártkáder, dr. Szabó Sándor a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem egykori KISZ-titkára, a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a KDVKTVF egykori igazgatója, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség főosztályvezetői székébe került. Itt eldőlt a Dunakeszi láp sorsa, hiába állapítja meg akár az ország összes nemzeti park igazgatósága, hogy a terület láp, a Főfelügyelőségen ott ül a jó káder, dr. Szabó Sándor, és majd elintézi, hogy a terület ne legyen láp.
Miután a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság véleménye alapján az elsőfokú hatóság, a KDVKTVF nem merte leírni, hogy a terület nem láp, kénytelen volt a területet védetté nyilvánítani. A tulajdonos természetesen megfellebbezte a határozatot, és így az ügy ismét dr. Szabó Sándor kezébe került a Főfelügyelőségen. Korábbi felügyelőségi gyakorlatához híven itt sem talált magához hasonló gazembert a hivatalban, ezért külső szakértőt keresett saját fajtája, az erdészek között. A választott, dr. S. Nagy László aranydiplomás erdőmérnök lett, (Ld. a szakértői vélemény 1. oldala), aki vállalta ezt a becstelen feladatot.
Dr. Szabó Sándor számára olyan fontos feladatot jelentett a terület láptalanítása, hogy 2008. december 16-án, mint a Főfelügyelőség főosztályvezetője személyesen ment helyszínelni a szakértővel és a tulajdonos férjével, Murvai Zoltánnal, a Rormaring MGTSZ egykori elnökével. (Ld. a szakértői vélemény 2. oldala.)
A több mint 10 oldalas szakértői véleményt most nem részletezném, de egyet a legkirívóbbak közül kiemelnék. Murvai Zoltán az egykori Rozmaring MGTSZ igazgatója volt, így került felesége tulajdonába lápterület. Murvai jól ismeri a területet, mivel itt korábban tőzegkitermelés folyt, melyet a virágkertészetben hasznosítottak, tehát pontosan tudja, hogy a föld hol rejt a lápterületekre jellemző tőzeget. A kirendelt szakértő egyértelműen, nem az eljárás tárgyát képező területről vette a talajmintákat (ha egyáltalán vett), hanem annak környékéről. (Ld. a melléklet térképet.)
A természetvédelmi törvény szerint, ha a területen egyáltalán nem lenne tőzegesedésre utaló jel, az időszakos vízborítás és a lápra jellemző növényzet jelenléte akkor is elégséges a lápterület megállapításához, ez pedig két nemzeti park igazgatóság egybehangzó véleménye alapján is fennáll. Dr. S Nagy László hazug szakértői véleménye elégséges volt dr. Szabó Sándornak, hogy megállapítsa II. fokon, hogy a terület nem láp. A 20 oldalas határozaton nem szerepel ügyintéző, senki nem vállalta, hogy a korrupt gazember főosztályvezető csicskása legyen. Az ügy a bíróságon folytatódik tovább, de a kormány természetvédelmi hatóságokat érintő hatáskör megvonása következtében a láp jelenleg nagyon komoly veszélyben van.
 |
Dr. Szabó Sándor számára olyan fontos feladatot jelentett a terület láptalanítása, hogy 2008. december 16-án, mint a Főfelügyelőség főosztályvezetője személyesen ment helyszínelni a szakértővel és a tulajdonos férjével, Murvai Zoltánnal, a Rormaring MGTSZ egykori elnökével. (Ld. a szakértői vélemény 2. oldala.)
 |
A több mint 10 oldalas szakértői véleményt most nem részletezném, de egyet a legkirívóbbak közül kiemelnék. Murvai Zoltán az egykori Rozmaring MGTSZ igazgatója volt, így került felesége tulajdonába lápterület. Murvai jól ismeri a területet, mivel itt korábban tőzegkitermelés folyt, melyet a virágkertészetben hasznosítottak, tehát pontosan tudja, hogy a föld hol rejt a lápterületekre jellemző tőzeget. A kirendelt szakértő egyértelműen, nem az eljárás tárgyát képező területről vette a talajmintákat (ha egyáltalán vett), hanem annak környékéről. (Ld. a melléklet térképet.)
 |
 |
A természetvédelmi törvény szerint, ha a területen egyáltalán nem lenne tőzegesedésre utaló jel, az időszakos vízborítás és a lápra jellemző növényzet jelenléte akkor is elégséges a lápterület megállapításához, ez pedig két nemzeti park igazgatóság egybehangzó véleménye alapján is fennáll. Dr. S Nagy László hazug szakértői véleménye elégséges volt dr. Szabó Sándornak, hogy megállapítsa II. fokon, hogy a terület nem láp. A 20 oldalas határozaton nem szerepel ügyintéző, senki nem vállalta, hogy a korrupt gazember főosztályvezető csicskása legyen. Az ügy a bíróságon folytatódik tovább, de a kormány természetvédelmi hatóságokat érintő hatáskör megvonása következtében a láp jelenleg nagyon komoly veszélyben van.
Zöldvarangy
