Az emlékezők eredetileg a pesthidegkúti ófalusi templom kertjében nyugvó ismeretlen német katona sírját is szerették volna fölkeresni, ám az esős idő és a rendkívül rossz terepviszonyok előidézte időveszteség miatt erre nem kerülhetett sor. További négy, egy csoportban levő katonasírt a tömegközlekedés leállása miatt néhányan nem tudták fölkeresni.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom rendbe hozatta és megtisztíttatta a budai Csúcs-hegyen levő ismeretlen magyar katona sírhelyét. Az 1945. február 11-én este 20 órakor megkezdett kitörési művelet után elesett egyik hősi halott sírját a Jobbik emléktáblával jelölte meg, és terméskövekkel magasította. Az ismeretlen magyar kitörő csúcs-hegyi emléktáblájának avatásán a kitörés évfordulóján, 2011. február 11-én délután a megjelentek előtt Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője mondott rövid emlékbeszédet.

Aznap este a hármashatárhegyi Fenyőgyöngye vendéglő előtt gyülekeztek a jobbikosok és a rokonszenvezők, ám nem tudtak elég korán megérkezni a jó öreg 65-ös autóbusz végállomásának is helyet adó térségre, hogy a rend őrei ne előzték volna meg őket. Igaz, ezúttal még csak ki sem szálltak az autóból, csak biztosították a rendet.

Este 18 óra után a mintegy ötven fős, főleg fiatalokból, köztük gárdistákból álló társaság, az Óbudai Jobbik zászlaja alatt és a megeredő esőben a Fenyőgyöngyétől előbb fölvonult a Hármashatárhegy magasabb pontjára, majd a vendégmarasztaló sár dagasztása és egy jó száz méteres meredek lejtőn való leereszkedés után megközelítette a vitorlázó repülőtér homok-hegyi végét. Közben az eső egyre jobban esett, ami ezen a szakaszon megnehezítette az előrehaladást és a tájékozódást.

A Mátyás király vadaskertjét jelölő emlékművel majdnem átellenben egy kitörő magyar katona sírja található az erdei ösvény mellett. A terméskőhalommal magasított, vaskereszttel megjelölt síron, évek óta piros-fehér-zölddel körbefuttatott az „Ismeretlen magyar katona sírja – 1945” föliratos tábla olvasható, amelyet az erdőben kószáló génhulladékok rendszeresen összetörnek. A sírral szemben a földbe épített, betonfalú lőszerbunkerben időnként hajléktalanok tanyáznak.

A homok-hegyi katonasír termésköveire az emléktúra résztvevői lobogó fáklyákat és gyertyákat helyeztek, majd Huszár Péter, az Óbudai Jobbik túraszervezője, az egykori események cselekvő résztvevőinek és szemtanúk visszaemlékezéseire is támaszkodva fölelevenítette az 1944-45-ös szovjet előrenyomulást, Budapest, a német és magyar katonák által védett budai részek, főleg a Várnegyed ostromának lefolyását, majd a kitörés hősiességét, a vele járó irdatlan emberveszteséget, az orosz hordák kegyetlenkedéseit, gyilkolászásait a katonák, sebesültek és a polgári lakosság körében. Beszélt arról is, hogy Adolf Hitler utasítására Budapest magyar és német védői 51 napon keresztül föltartóztatták a Vörös Hadsereg előrenyomuló egységeit. A Mátyás-emlékmű közelében levő katonasírnál elhangzott a Kárpátia zenekar Parázsló hamvak című dala, amelynek ismert refrénjét („Fegyver a kézbe és indulj hát! Győzni fogunk, kitartás!”) a jelenlevők együtt énekelték.

Koszorúzás után az emlékezők a sárga turistajelzésen, a meredek hegyoldalra fölkapaszkodva, majd onnan leereszkedve elérkeztek a Nyéki-hegyen, a turistautaktól távolabb eső, az erdő belsejében levő magyar katona sírjához. Az itteni síron a régi, az alacsonyabb mellé most helyeztek el egy jóval magasabb vaskeresztet. A gyertyák és a fáklyák elhelyezése után, illetve a koszorúzás előtt részlet hangzott el Pataki László, ma is köztünk élő kitörő visszaemlékezéseiből, aki a Sorsfordító idők sodrában című, több kiadást is megért könyvében ezt írja: „Az utcákat hosszában tűz alatt tartották a ruszkik. Egy-egy kereszteződésben szökellve kellett átjutnunk. Egy átszökellés előtt alakulatunk egyik őrmestere szólt, várj, előbb én megyek, és már indult is. Halálos lövést kapott. Utána átszaladtunk ketten, még be tudtuk húzni egy fedezett helyre, de már nem segíthettünk rajta. Karjaink között üvegesedett meg a szeme”, olvashatjuk Pataki László könyvében.

A nemrégiben átszámozott 56-os villamos hűvösvölgyi végállomásához közeli magaslati peremen, a villamossínek fölött van a legrendezettebb, leginkább ápolt magyar katonasír. A faoszlopokkal elkerített fakeresztre erősített táblán ez olvasható: Itt nyugszik egy magyar honvéd – 1945. Béke poraira”.

Huszár Péter emlékező szavai után a lobogó gyertyák és fáklyák fényénél fölvételről elhangzott a nemrégen elhunyt Cseh Tamásnak az 1945. februári kitörés hősei előtt tisztelgő Széna tér című dala. „Ég a tér, látom, hogy ég. Ég a Széll Kálmán tér. (A mai Moszkva tér, amelynek eredeti nevét a mostani kormánypárti fővárosi többség sem hajlandó visszaadni – H. J.) Nem jutnak át, nem jutnak át a Széna téren át”, énekli az ideje korán elment művész. A hűvösvölgyi kitörő magyar katona sírján a Jobbik nevében Novák Előd és Z. Kárpát Dániel helyezte el a kegyelet koszorúját.

Hering József – Kuruc.info