„Márvány, kő, vas elporlad, de hőseink emléke örökre fennmarad”– e mottóval hívott a pilóták tiszteletére állított emlékmű avatására Iharosberény önkormányzata. A kezdeményező Szabó Sándor emlékőrző elmondta: az általa megálmodott ötödik emlékmű átadása ez, és vélhetően Somogyban az utolsó. Ugyanakkor egyedülálló: Európában az első legendás pilóta-emlékmű, amely a legkiválóbb hazai és európai harci pilóták hősiessége előtt tiszteleg. Azt is mondta: a bürokráciával mindig harcolnia kell, és ezeknek a pilótáknak az állami elismerése is várat magára, de Iharosberény példát mutatott. Ezért is volt helye a település polgármesterének, Zsirmon Endrének azok sorában, akik az emlékőrzőtől Méltó utódok elismerést kaptak az ünnepség nyitányaként.

– Miért itt és miért a pilótáknak? – kezdte beszédét Zsirmon Endre. 1944. november 5-én 500 bombázó, 198 P-51-es Mustang, 139 P-38 Lightening kíséretében Bécs/Florisdorf olajfinomítóit támadta. A 101/I. osztály három százada és a 101/II. osztály negyedik százada kapott bevetési parancsot, Tapolca légterében támadták meg az amerikaiakat. A légi harc nagy területen zajlott, Iharosberényre és térségére is kiterjedt. Légi győzelmet aratott Michna György (az egyetlen ma is élő ÁSZ pilóta) a Balaton térségében, Tóth Lajos és Málik József Iharosberény légterében B24 vadászbombázóval, és Buday Lajos Pusztamagyaródnál. A Puma harci egység katonái voltak, közülük sokan adták fiatal életüket a hazáért. Az ezred pilótái a háború végén amerikai hadifogságba kerültek, a kommunista hatalomátvétel után itthon a pilótákat, főleg a vadászokat igen negatív színben tüntették fel.

– Az obeliszk hét nemzet bátor ÁSZ pilótáinak is emléket állít, a nemzetközi megbékélés jegyében. Bízom benne, hogy Iharosberény nemzetközi zarándokhellyé válik azok számára, akik tiszteletüket szeretnék leróni hős elődeink előtt – összegzett a polgármester, majd Iharosberény bátor pilótája elismerő oklevelet adott át Kiss János, Vida József, Zetényi Csukás Kálmán kiemelkedő repülő tevékenységéért, Magyarország légterének védelméért, és Német Zsigmond óceánrepülőnek teljesítményéért.

A szónokok jóvoltából megelevenedett számos bátor pilóta alakja is. A rendezvényt az MH Légierő zenekara, az 54. Veszprémi Radar Ezred Díszegysége tette ünnepélyesebbé, díszőrséget álltak a veterán PUMA harci pilóták. Az obeliszken névvel szerepel: Michna György, Debrődy György, Tóth Lajos, Málik József, Buday Lajos, Vida József, Kiss József, Zetényi Csukás Kálmán, Németh Zsigmond.

Péntektől emlékmű is őrzi Németh Zsigmond óceánrepülő nevét, noha elismerése, legalábbis itthon, sokáig váratott magára, állami elismerést nem is kapott. Németh Zsigmond – másodmagával – egymotoros géppel repült át az Atlanti-óceánon 1981-ben. Előtte 50 évvel nemzeti hősként ünnepelték a magyarok az Endresz-Magyar párost, akik minden addigi rekordot megdöntve, a legrövidebb idő alatt repülték át az Atlanti-óceánt Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) gépükkel, s Némethék rájuk emlékezve, a jubileum alkalmából akarták ezt megismételni. A felirattal azt is kifejezték volna: vannak még problémák Magyarországon.

– Harcoltunk a rosszindulattal, kikiáltottak bennünket feltűnéshajhászó náciknak, „fantasztikus”, mit éltünk meg – emlékezett Németh Zsigmond. Mivel 1968 óta Amerikában éltem a New Jersey-i magyar iskola igazgatójaként, és a gép is Új-Fundlandról szállt fel, amerikai gépként kezelt bennünket a magyar kormány. A New York-i főkonzul felhívott: Zsigám, nagy baj van, nem repülhettek be Magyarországra, mert az Igazságot Magyarországnak rossz fényben tüntetné fel az országot. Akkor elálltunk ettől, és csak azt írtuk a tankokra: 1931-1981. Ám újabb hallgatás következett, miközben az idő szorított, hiszen pontosan az évforduló napján akartuk megismételni a repülést, ami végül csak három nappal később sikerült. Aztán megjött a levél, hogy nem repülhetünk. Végül megzsaroltam Magyarországot: mondtam a nagykövetnek, hogy elmegyünk Bécsig, körözünk ott egy órát, az egész világ megtudja, hogy Budapesten is leszállhattunk volna, és fent lesz a felirat, hogy Igazságot Magyarországnak. Ezek után persze mehettünk Budapestre.

A ferihegyi reptéren 15 ezer ember várta őket, kormányküldöttség nem... Az út nem volt egyszerű: elromlott a rádióadójuk, így a navigációt a közelben közlekedő utasszállító gépek segítségével oldották meg, az óceán közepe felett viharba keveredtek. Frankfurtnál el akarták téríteni őket szándékuktól, joggal, mert évszázada nem volt olyan jégvihar, mint amibe belementek. Míg a nemzetközi sajtó hősként ünnepelte őket, itthon rövidke hír jelent meg róluk.

– Szabó Sándor emlékőrző az első, aki elintézte, hogy emlékművön lehetek a többi hőssel – emlékezett. – Azt mondta: Zsigám, te békebeli hős vagy, 18 óra 43 percet senki nem ült egyfolytában gépben. Két világcsúcsot állítottunk fel: Amerika területéről legmélyebben mi repültünk be leszállás nélkül Európába, és időrekordot is, mivel elődeink 26 óra alatt tették meg ezt a távot.

A férfi pár éve visszaköltözött Magyarországra, de már nem repül. 1984-ben lezuhant egy egymotoros repülőgéppel, amivel úgy tervezte, hogy megint haza repül, immár egyedül, de a Jóisten úgy gondolta, hogy egyszer elég volt.

– Vettem egy gépet Floridában, és repültem vele haza New Jersey-be, amikor Norfolk felett megállt a motor. Este kilenc óra volt. Láttam egy nagy házat, gondoltam ott leteszem a gépet, csak nem vettem észre a hat fenyőfát a ház háta mögött. Egyik letépte a gépem szárnyát, 180 kilométeres sebességnél.... Hamar érkezett segítség, kivágtak a gépből, de nyolc napig eszméletlen voltam.

Felgyógyult, de befejeződött a légi karrierje. Húsz éven át kettős látása volt.
– Amikor levették a gipszet a lábamról, kibéreltem egy négyüléses Cessnát, csináltam egy tiszteletkört (a kettős látás miatt nem volt egyszerű), ezzel pecsételtem meg a sorsát repülős karrieremnek. A baleset után egyébként visszamentem az akkor 12 éves fiammal megnézni az összeroncsolódott gépemet. A gyerek nem fért bele a pilótaülésbe, ahonnan engem kivágtak...
Németh Zsigmondot napjainkban egyre többször hívják előadásokra, és ő örömmel tesz eleget ennek.

(Sonline)