Írta és rendezte: Andrási Attila

Bemutató: április 24-én, kedden 19:00 órakor

Újabb megrázó sorsfordulót vitt színre Andrási Attila vezette MKUK. Legújabb előadásuk az 1918 októberi Károlyi Mihály vezette „puccs” a végzetes felfordulásával szembesít, melynek következtében megalakult a magyar történelem első szabadkőműves szellemiségű kormánya, amely az országvesztés nyitányának bizonyult. A darab rendkívül ütős, drámai ugyanakkor a humort sem nélkülözi. A címe alapján szelídnek tűnő darab olyan történelmi drámát feszeget a színművészet eszközeivel – bravúros alakításokkal – melyeket 1945 óta a Magyarországon művelt művészet minden ága messze elkerült…

Dramaturg: Orgován Szigeti Réka

Jelmez – díszlet: Ondrasek Péter

Rendezőasszisztens: Bicskei Elíz

Zeneszerző: Matlári Miklós

Bicskei Flóra, Szalay Petra, Bicskei István, Dóczy Péter, Kálló Béla

Mess Attila/Incze József, Molnár Zoltán, Varga Tamás

Miről szól az előadás?

Az 1918-as esztendő mérföldkő volt a magyar történelemben. Sok minden történt ebben az évben, ami előrevetítette a két évvel későbbi trianoni békediktátumot. A valós történelmi események azonban még soha nem kaptak helyet a magyar színpadokon. Ezért az Andrási Attila által írt és rendezett 1918 – Őszirózsák – Zuhanórepülés című előadás szintén mérföldkőnek számít.

A történet egy budapesti fegyvergyárban kezdődik. Egyszerű, hétköznapi emberek dolgoznak itt, akik akaratlanul is belekeverednek a történelmi és politikai játszmákba. Innen már nincsen kiút, nincsen visszaút, mert, ha nem azt teszik, amit mondanak, vagy sugallnak nekik, akkor például könnyen állami gondozásba kerülhetnek a gyerekeik stb., mint Erzsébet esetében.

Az előadásban tulajdonképpen három szereplő állandó: a Narrátor, valamint Pogány és Cudar figurája. A Narrátor információkat hoz-visz egyik szereplőtől a másikig, néha rendezi is a dolgokat, ugyanakkor a néző felé is közöl. Pogány és Cudar ördögi figurák, mindenütt jelen vannak, és egyértelműen a hazaárulók nézőpontját képviselik.

Feltűnnek a színen többé-kevésbé ismert történelmi személyiségek is, mint Svetozar Boroevic tábornagy vagy Vitéz Szurmay Sándor gyalogsági tábornok, magyar királyi honvédelmi miniszter, aki hadtest parancsnokként 1915-ben a Keleti-Kárpátokban megállította majd kiverte a Magyarországra betört több százezres orosz katonai erőt, korabeli szóhasználattal „gőzhengert”. Károlyi miniszterelnökként Szurmay szemére vetette ezt a katonai győzelmet, mondván, a katonai parancsnok felelős a háború elhúzódásáért, mert a magyar vereség esetén már akkor véget érhetett volna a háború…

Az előadás tehát a hétköznapi ember kis játszmái és a nagypolitika világa között lavírozik, összeköti őket a Narrátor, valamint Pogány és Cudar figurája.

A Magyar Királyság 1918-as szétesése nemzeti történelmünk legmeghatározóbb eseménye. Lassan már száz év is eltelt azóta a szomorú ősz óta. Más történelmi eseményekről előadások sora született, de ezt a pillanatot színházban még nem elevenítették fel. A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház ennek tudatában állítja színre az őszi eseményeket, hiszen nyoma minden magyar ember lelkében ott él, és hatását a mai napig érezteti. A rendező és a társulat misszióként vállalt célja: „Legfőbb feladatunk felnőni eleink erényeihez. Az előadást eleink emlékére, lelkeink üdvéért és a ma emberének elgondolkodtatása végett hoztuk létre.”