A tervek szerint már csak június 21-ig ülésezik az Országgyűlés, de az addig szóló ülésterv szerint új témákba is belekezd. Ezek között olvasható a következő:
... szóló törvényjavaslat (T/...) 3
A hozzá tartozó lábjegyzet pedig így szól:
3 Benyújtástól, bizottsági előkészítéstől és napirendre vételtől függően az általános vitára a június 10-i (hétfői), – módosító javaslatok benyújtása esetén – a részletes vitára a június 11-i (keddi) ülésnapon, módosító javaslatokról történő szavazásra június 14-én (pénteken), a zárószavazásra június 21-én (pénteken) kerül sor!
 Az utána következő törvényjavaslat is megérne egy misét... |
Arra már eddig is több példa volt, hogy a napirendi javaslat közzétételekor még nem volt benyújtva a néhány nap múlva tárgyalandó előterjesztés. Csak a címét közölték, és aztán röviddel az ülés kezdete előtt lehetett megtudni, miről van szó valójában. Az azonban még nem fordult elő, hogy címe sincs a megtárgyalni kívánt tervezetnek, tehát egyáltalán nem lehet tudni, miről akar javasolni valamit a kormány vagy valamelyik kormánypárti képviselő.
Ez új távlatokat nyit a magyar parlamentarizmus történetében, főleg ha általános gyakorlattá teszik. Hiszen ha senki nem tudja, mire vonatkozik egy törvényjavaslat és hogyan szól a szövege, akkor nyilván a Kövér László házelnök által amúgy is nyűgnek tekintett vita sokkal rövidebb lehet. A kormánypárti vezérszónokok közlik, hogy bíznak a kormányban, tehát támogatják, az ellenzék meg bizonyára bojkottálja az ülést. A kétharmad simán megszavazza az ismeretlen című és tartalmú törvényjavaslatot. A köztársasági elnök egyszer visszaküldheti megfontolásra, de vétóját elutasítják. Utána már csak a kihirdetés okozhat bonyodalmat, de egy törvény- vagy akár alaptörvény-módosítással ez is megoldható. Ez lesz az igazán hatékony törvényhozás.
(HVG nyomán)
