Vagyonok az iskolák erőszakos elcigányosítására; gyerekeink menekülnek, tanáraink tehetetlenek, a cigányok is helytelenítik
2008-01-03. 09:21
 Lesújtó a helyzet azokban az iskolákban, ahol elvileg "integrált oktatás" folyik, derül ki a hírekből. Egy kutatás során nyilvánvalóvá vált, hogy az intézmények csak a többletforrások miatt vesznek részt a magyarellenes programban, amelytől a folyamatot átlátó tanárok és a tolvaj, verekedős tetvesek közé kényszerített gyerekek szülei azonnal menekítik gyerekeiket. Mellesleg maguk a cigányok szerint is csak a kemény fellépés segít, s ugyanezt ismételgetik a szerencsétlen oktatók és polgármesterek is.
Mint ismeretes, válogatott liberálisaink és demokratáink kitalálták, hogy el kell cigányosítani az iskolákat, merthogy mégiscsak kirekesztés az, ha a szellemileg bizonyítottan jóval gyengébb képességű cigányaink külön, képességeiknek és életkörülményeiknek megfelelően tanulnak - pontosabban járnak iskolába (s esetleg az ő nyelvükön próbálják megtanítani őket egy kis jómodorra). Nem érdekes, hogy nem tudják - és nem is akarják - tartani a szintet, akkor inkább lezüllesztjük a magyarokat az ő színvonalukra, elvégre a francnak kell gondolkodó szavazó ebbe az országba. Az oktatók közelről látják, mit jelent ez a törekvés (az iskolák pedig pénzért adják el gyerekeink jövőjét), ezért menekítik a saját gyerekeiket a bűz és állatkerti vandalizmus által megjelenített értelmi csillogásból.
A hangsúlyozottan kisebbségpárti Népszava szerint "megdöbbentő eredményre jutottak azok a szociológusok, akik az Országos Közoktatási Intézet (ma már Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) megbízásából kutatták, hogy az integrált oktatást zászlajukra tűző iskolákban milyen tevékenység folyik. Az integrált oktatás célja elvileg az lenne, hogy felszámolja a hátrányos helyzetű - elsősorban cigány származású - diákok iskolai elkülönítését.
A szociológusok a kutatás során azt a 45 iskolát keresték föl, amely elsőként vett részt az integrált oktatás programjában. Erre komoly összegeket biztosított az állam (elvégre van pénzünk bőven), hogy afféle bázisintézményként olyan pedagógiai együttműködést alakítsanak ki, amely terjeszti és gyakorlattá teszi azokat a módszereket, amelyek segítségével eltérő szociális hátterű gyerekeket egy osztályban képesek tanítani. A kutatók 40 tanórán vettek részt, interjúkat készítettek.
- A kép megdöbbentő - mondja Németh Szilvia szociológus: vannak olyan intézmények, ahol csak azért folyik "integrált oktatás", mert így megkapják a gyerekek után járó fejkvótát, amely jelenleg 61 500 forint többletpénz.
- Az iskola gyakorlatilag kényszervállalkozásként működik - mondja a kutatásban részt vevő másik szociológus, Papp Z. Attila, aki arra is fölhívja a figyelmet, hogy az intézmények rossz gazdasági helyzetük miatt sok pályázaton elindulnak, ezért még az is megesik, hogy az egyes projektek kioltják egymást.
A két szociológus talán (számukra) legmegrázóbb tapasztalata az volt, hogy a kutatás során ritkán találkoztak az integráció mellett valóban elkötelezett pedagógussal. (Az is megrázó volna, ha a disznókat repülni tanítani akaró szociológusok biológusokat interjúvolnának meg a kérdés kapcsán - a szerk.) Ami ugye egyértelműen azt jelenti, hogy azok, akik a legjobban értenek ehhez a problémához, hülyeségnek tartják vagy átlátnak az aljas hátsó szándékokon. - Jártunk olyan bázisintézményben, ahol elkülönítve tanultak a romák. Olyan helyen is, ahol a sajátos nevelési igényű gyerekeket különítették el. Miközben az integrációnak épp az a lényege, hogy a gyerekeket képesség szerint is keverik. Lényeg a keverés.
- A tanárok elutasítják az új pedagógiai módszereket, a frontális oktatásban hisznek. Ha nem hivatalosan kérdezzük őket, gyakran széttárják a kezüket, és azt mondják: "ezzel az emberanyaggal úgysem lehet dolgozni" - mondja Papp Z. Attila. (Kiemelés tőlünk.)
A nem roma szülők nem ismerik az együttoktatás "előnyeit," de a roma szülők sincsenek képben: féltik a gyerekeiket az "alternatív módszerektől", ők nemritkán inkább azt szeretnék, ha kőkemény szigorral sarkallnák tanulásra gyerekeiket, elvégre ők tudják, hogyan lehet kordában tartani őket. Saját kudarcos életük egyik magyarázatának azt látják: nem kaptak kellő időben "tanári pofonokat" (s azóta sem, legfennebb saját házastársuktól és gyerekeiktől, bár az nem nevelő jellegű - a szerk.).
A másik, szocionisták számára keserű tapasztalat, hogy a helyi közösség nem áll a program mellé. "Az emberek szegregációs igénye nem változik." A kutatók találkoztak olyan iskolával, ahol nem merték kiírni a kapura, hogy integrált bázisintézmény, mert tudták, akkor a magyar szülők elviszik a gyerekeiket. (Mindez biztos csakis azért van, mert minden magyar ember keményvonalas náci, és minden ok nélkül, alaptalan faji előítéletek alapján menti gyerekeit a tetvesek elől.)
- Egy budapesti iskolában vontak össze két másik, közeli intézményt. Korábban az egyikbe szinte kizárólag cigányok jártak, a másikba kevesen. Az összevont iskola végül nem válalta az integrált bázisintézményeknek szabott feltételeket, mert féltek: a nem roma szülők elviszik a gyerekeiket.
- Találkoztunk olyan polgármesterrel, aki amikor kikapcsoltuk a magnót, annyit mondott: "csak a szegregáció a megoldás" - veszi át a szót Papp Z. Attila. Az is megesett, hogy az integrált oktatásban részt vevő iskolák pedagógusai saját gyerekeiket inkább hurcolják több kilométerrel odébb, a "jobb" iskolába: biztos nem véletlenül.
- Minden integrációs szándéknak akkor van esélye, ha a helyi társadalom kedvezően viszonyul a programhoz. Szomorú, de a többségi társadalom szegregációs igénye nagy - mondja a magyarellenes Daróczi Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársa, az első Gyurcsány-kormány oktatási minisztériumának roma integrációért felelős miniszteri biztosa. Példaként említ egy pályázatot: - Félmilliárd forintot szerettünk volna szétosztani tíz olyan település között, ahol működnek szegregált iskolák (bezzeg helyi iskolákra vagy az erdélyi Sapientia Tudományegyetemre nincs pénz). Ösztönözni akartuk volna őket, hogy emberségből, de jól felfogott érdekből is, felmenő rendszerben egy-két éven belül álljanak át az integrált oktatásra. A polgármesterek viszont ilyen áron sem voltak hajlandók cigányszintre süllyeszteni a magyarokat. Hét pályázat érkezett, de csak kettő volt értékelhető.
A szociológusok azt mondják, az integrációs programok akkor tudnának hatékonyabban működni, ha az iskolák és a helyi társadalom között párbeszéd alakul ki. (Idióták, megvan: mindenki ellenzi iskoláink elcigányosítását!)
De az is fontos lenne, hogy vonják be a középiskolákat és az óvodákat is, tesznek rá még egy lapáttal. Így kicsi kortól 18 éves korig az egész tanulói utat végigkísérhetné a program. Közelebb vive ördögi terveitek beteljesüléséhez, tegyük csak hozzá.
Kuruc.info - Népszabadság nyomán
Arppi S. plusz kommentárja: Még egyszer hangsúlyozzuk: a Népszabadság cikkéről van szó; ők írták azt, hogy "ezzel az emberanyaggal úgysem lehet dolgozni". Természetesen nem a tanárokra értve.
A cikk ettől függetlenül mentegetni próbálja a cigókat, pl. ilyeneket állít: “a nem roma szülők nem ismerik az együttoktatás előnyeit”. Tessék mondani, Népszabadság, mik az előnyei egy fehér számára annak, ha összekényszerítik egy putricigánnyal? Hisz még a szélsőliberális Hírszerző is leírta, hogy az ilyen integráció / kikényszerített deszegregáció még a sokkal-sokkal gazdagabb, tehetősebb és hatékonyabb rendőrséggel megáldott USA-ban sem sikerült (itt a kötelező jellegű cikk).
|
