Döntés elnapolva: májusban folytatódik a Gárda-per (+ képgaléria)
2008-03-12. 16:22
 Május 19-re napolták a Magyar Gárda perének tárgyalását. A magyar érdekek ellen dolgozó Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve, az egyesületi keretet felhasználva végzi. A kereset az egyesület történetét ismertetve döntően a decemberi, tatárszentgyörgyi rendezvényre alapoz. Kitér arra is, hogy az egyesületbe történő "besorozás" nem egyeztethető össze az önkéntesség elvével.
Kapcsolódó: Több száz gárdista és ávós Tatárszentgyörgyön - A cigány fajvédő a Jobbik betiltását követeli + fotók
Megállapításuk szerint a Magyar Gárda december 9-én, a tatárszentgyörgyi rendezvényével "olyan állomáshoz érkezett, amely a demokratikus jogállammal összeegyeztethetetlen", a Gárda az alapszabályában rendelkező célokkal ellentétesen működő mozgalom, ami nem választható el az egyesülettől. Az ügyészség szerint ezáltal az egyesület nem hagyományőrző, hanem működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást. A magyar nép szabadságának és jogainak cigányok általi mindennapos megsértéséről nem nagyon esett szó.
Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette: a keresetnek három nagy tévedése van: az, hogy a mozgalom és az egyesület nem választható szét, hogy a tatárszentgyörgyi rendezvény az egyesület rendezvénye volt, illetve hogy az egyesület alkalmas lenne mások jogainak és szabadságának megsértésére. A kulturális hagyományőrzésre példaként említette, hogy több közös programot szervezett az egyesület a Jobbik Magyarországért Mozgalommal, így középiskolai történelemversenyre is felhívással éltek. A tatárszentgyörgyi rendezvénynek nem volt jogi értelemben szervezője a Magyar Gárda egyesülete, azt egy magánszemély jelentett be az illetékes rendőrkapitányságon.
Az ügyvéd szerint a rendezvényen felszólalók éltek a demokratikus jogállamban biztosított véleménynyilvánítás szabadságával, véleményt fogalmaztak meg és nyíltsággal szóltak a vidék közbiztonságáról. Hozzátette: létező jelenségként utaltak arra, hogy sajnálatos módon az adatok szerint a cigányság körében az átlagot meghaladó a bűnelkövetés.
Az ügyészség képviselője válaszában arról beszélt, hogy az egyesülési jog határait egyértelműen meghatározza, hogy a jog gyakorlása mások jogait nem sértheti, a Gárda pedig a cigányságot egyértelműen negatív színben tüntette fel (amúgy nagyon pozitív lelkek - a szerk). Szólt arról is, hogy a mozgalmat az egyesület alapítói hozták létre, vagyis e kettő nem szétválasztható. Hozzátette: a Gárda honlapján az egyesület bankszámlaszámát tüntették fel.
Az ügyészség képviselője közölte: nem "hirtelen felindulásból" döntöttek a megszüntetést szorgalmazó kereset benyújtásáról. Ezt megelőzően törvényességi felügyeleti eljárásban felszólalást tettek, amelyben eltiltották a további jogsértéstől az egyesületet. Mivel ennek nem tett eleget, ezért döntöttek a kereset benyújtása mellett. Szólt arról is, hogy a kereset nem csak a Tatárszentgyörgyön történtekre alapul, hanem az egyesület tevékenységének egészét vizsgálja.
Az alperesi és felperesi felszólalásokat követően a tárgyaláson levetítettek két, a tatárszentgyörgyi rendezvényen készült videofelvételt, amelyeken felszólalásokat rögzítettek.
Korábban írtuk: Gárda-per: Gaudi szerint inkább a 2006-os rendőrterrorral kellene Draskovicsnak foglalkoznia
Az ügyészség nem teketóriázott a Magyar Gárda megszüntetésének perében, kérte a zsidó lobby igényeinek és a cigány követelőzésnek megfelelően az egyesület mihamarabbi feloszlatását. Gaudi-Nagy Tamás úgy véli, az új "rendészeti" miniszternek talán nem a Magyar Gárdával kéne foglalkoznia, hanem a 2006-os ávós brutalitásokkal. Az alperes jogásza szerint súlyosan sérülhet a tisztességes eljáráshoz való jog, mert a 30 napos védekezési lehetőségüktől is megfosztották a gárdistákat.
Javában zajlik a Magyar Gárda megszüntetéséről döntő bírói tárgyalás. A tárgyalótermen kívül rekedt tömeg is lenyugodott és már nem zavarják hangoskodásukkal a Fővárosi Bíróságon folyó pert. A felperes Fővárosi Főügyészség fenntartja azon keresetét, hogy a Magyar Gárdát oszlassa fel a bírói tanács, mert szerinte törvénytelen módon működik. Az ügyészség szerint az egyesület és mozgalom alapító okirata nem tartalmazta a rendvédelmet és a nemzetőri feladatokat sem. Emellett az ügyészség szerint a toborzás is ellentétes a mozgalom önkéntességen alapuló elveivel. Az alapszabályban megfogalmazott céloktól pedig teljesen ellentétes a Magyar Gárda ténykedése. Sérti többek között a kisebbségek érdekeit és emberi méltóságát is súlyosan. Így megszegi a nemzetközi előírásokat is, állítják.
A "kisebbség" és a gárdisták (és persze az ÁVH) |
"Fenntartom a kereseti kérelmünket minden apró részletével együtt. A felperes a 2007 decemberében Tatárszentgyörgyön történt eseményekkel kapcsolatosan szeretné kifejteni, hogy mások jogait és emberi méltóságát is megsértették. Az egyesületi kereteket túllépték és annak céljától egészen eltérőt tesz a Magyar Gárda. Rasszista eszméket terjesztenek, ráadásul a nemzetközi szabályokat is megsértik ezáltal. Indítványozom, hogy a bíróság ezért oszlassa fel a Magyar Gárdát. Bizonyítási indítványként pedig becsatolom a szervezetről készült felvételeket, amelyeket tekintsen meg a bíróság" - mondta az ügyészség képviselője, aki neve nyilvánosságra hozatalát is megtiltotta. Majd kiderítjük.
Inkább vele kellene foglalkozni... |
A gárdisták kisebb hada katonás rendben figyelte rezzenéstelen arccal a bírósági per eseményeit. Akárcsak az ismert jogász és emberi jogi aktivista, Morvai Krisztina. A tárgyalást az első sorból érdeklődve szemlélte az egykori honvédelmi miniszter, Für Lajos is, aki (szegény) a fideszes képviselő Deutsch-Für Tamás apósa.
Für Lajos a gárdistákkal |
A bíróság elnöke közölte, hogy a per teljes anyagát rögzítik. A tárgyalás során a bíróságról is csak néhány felvételt lehetett készíteni a tanács kérésére, hogy az eljárást ne zavarja a sajtó. A Magyar Gárda jogi képviselője, Gaudi-Nagy Tamás fel volt azon háborodva, hogy a Magyar Gárda megszüntetésével kapcsolatosan soron kívüli eljárást kért a rendvédelmi és igazságügyi miniszter.
Vonáék |
"Ez egy soron kívüli eljárás. Így a 30 napos védekezési határidő le sem járt az esetünkben. Úgy vélem, mindez a tisztességes eljáráshoz való jogainkat sértheti súlyosan. Kérhetnénk most természetesen azt, hogy a bíróság halassza el a tárgyalást. Ezt azonban nem tesszük. Sőt, előterjesztjük az ellen kérelmünket, apró részletességgel. Furcsállom azt is, hogy a Gárda ügye fontosabb, mint a 2006-os rendőri brutalitás áldozatainak a perei, amelyek még javában folynak. Furcsa, hogy az új rendvédelmi miniszternek a mi egyesületünk sorsa jóval fontosabb a tárcáját érintő problémáknál. Ellenkérelmünk az, hogy utasítsák el az ügyészség indítványát. A kereset alaptalan szerintünk. Ez, ami itt folyik ugyanis egy civil társadalmi szervezet életébe való durva beavatkozás az állam részéről.. Ebben az ügyben, úgy vélem, nem szükséges a feloszlatás, mert az nem lenne arányos" - nyilatkozta a bíróságon Gaudi Nagy Tamás.
A per még javában zajlik, és aligha várható ma döntés arról, hogy a Magyar Gárdát feloszlatják-e vagy sem.
A gárdisták zöme kint várakozik |
Verekedést provokáltak a cigányok a Gárda perén
Verekedést provokáltak a Magyar Gárda-per közben az agresszív cigánybűnözők a Fővárosi Bíróság folyosóján.
A bíróság épületénél fokozott a rendőri készültség, a környéket kordonokkal zárták el, az épületbe a megjelent száz gárdistából húszat engedtek be, és megjelent az Országos Cigány Önkormányzat köztörvényes elnöke is, hátha kap egy nyaklevest.
Kezdődik a tárgyalás: gárdisták, ÁVH, tetvesek és cigányfajvédők a helyszínen
Több rendőrségi mikrobusz és járőrautó, illetve egyenruhás rendőrök biztosítják a Fővárosi Bíróság Markó utcai épületét, amelynek főbejáratát fémkordonokkal is körbevették. Szerdán délután kezdődik ugyanis a Magyar Gárda feloszlatására irányuló ügyészségi kereset első tárgyalási napja, amelynek idejére Vona Gáborék rendezvényt jelentettek be az épület elé.
A bíróság épületével szemben több mint száz egyenruhás gárdista vonult fel szerdán kora délután, majd egyik fele bevonult az épületbe, míg a többi gárdista az épület előtt katonai alakzatban állva várakozik.
A bírósági tárgyalásra eljött Vona Gábor, a Jobbik és a Magyar Gárda elnöke, Für Lajos volt honvédelmi miniszter, illetve megjelentek a Kossuth téri tüntetésekről jól ismert demonstrálók is.
A Gárda elleni tiltakozásul ugyanakkor a bíróság elé vonult Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke mellett a bűnszövetkezet több képviselője és kellemetlenkedő cigányfajvédők is.
(Kuruc.info - Stop - HírTV - MTI)
Kapcsolódó: Olvasó: nemzőszervét akarta mutogatni cigány Daróczi apja a Gárda-peren |
