A felnövő nemzedékeket meg kell tanítani a másság elfogadására, arra, hogy nemcsak kell, hanem jó is együtt élni azzal, mindenki különbözik másik embertársától (tehát van aki élősködik másik embertársán, miközben gyűlöli azt, s az első adandó alkalommal gyilkolászni kezdi, mint tette azt nem egyszer a múlt században); ez a kiállítás (tehát egy marhavagon) legfőbb üzenete - hangsúlyozta a megnyitón a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány gazdag képzelőerővel megáldott kuratóriumi elnöke.

A másik fontos történelmi tanulság, hogy 1943-1945-ben magyarok gyilkoltak magyarokat - kanyarította oda az egri zsidó családból származó Székely Gábor. Csak tudnánk, hogy akkor miért rikoltoznak zsidók legyilkolásáról...

Breuer Tiborné túlélőként felidézte az egri zsidóság deportálásának történetét. Mint elmondta, falat húztak az Egerhez közeli Kerecsend téglagyára köré, ahová a környék zsidóságát összegyűjtötték. Ezt követően szállították őket Auschwitzba. Természetesen őt sem gázosították el, hanem dolgozott szépen egy lőszergyárban, utána pedig hazajött a magyarok ellen ágálni.

Zsidók gázosodás közben

Habis László, Eger filoszemita polgármestere fontosnak nevezte, hogy egy olyan iskolavárosban is bemutatkozik a kiállítás, mint Eger, mert az ifjú nemzedékeknek "meg kell ismerniük a történteket". A kiállítás révén tavaly március óta az ország 25 településén több mint 51 ezer ember agyát próbálták átmosni a cionista zsidók és segítőtársaik.