A klézsei iskolában 46 diák tanulja a magyart anyanyelvként. A júliusi bérmálkozásra készülők hittanórán szembesültek két katolikus pap megjegyzéseivel, miszerint ha anyanyelvként tanulják a magyart, nem bérmálkozhatnak. Ezt követően több szülő megijedt és írásban jelezte, hogy gyermekét visszavonja az iskolai magyarórákról.

Pascariu Augustin klézsei katolikus plébános és Hodea Cristian segédlelkész az ügyet "provokációnak" tekinti (ti. magyar részről). Szerintük a bukaresti politika manipulálja a helyi embereket és nem jó, ha a gyermekek azt vallják, hogy magyar az anyanyelvük.

Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse elmondta, hogy sajnos ez nem egyedi alkalom, négy olyan esetről is tudnak, ahol a vasárnapi miséken szinte összehangoltan a "magyar veszélyről" prédikáltak. Diószegen már több mint egy hónapja zajlik egy nagyon durva kampány a helyi plébános részéről.

Hegyeli szerint még a diszkriminációellenes tanács válasza sem érkezett meg, nem is igen várható, hiszen három éve volt egy beadványuk, amelyre pontosan 2 év múlva kaptak választ. (Az elnöke pedig egy Asztalos Csaba nevű RMDSZ-es magyar gazember - a szerk.) Megjegyezte, hogy előre egyeztetett időpontban a jasi püspökségen próbált az ügyben tárgyalni a szövetség elnöke, és egy egész csapat - szülők, tanárok - , de érdekes módon amikor odaértek, a püspök úr házon kívül volt, és kiderült, hogy nem is igen tud a dologgal foglalkozni.

Az oktatási felelős megjegyezte, hogy Csángóföldön aki nem bérmálkozott, az nem is lehet felnőtt, nem is lehet „ember", ez mindent jelent a csángóknak, sokkal jelentősebb, mint nekünk, kárpát-medencei magyaroknak. Ezért történt az, hogy 80-90 százaléka a gyerekeknek visszavonta a magyarórára való jelentkezést. Hozzátette, csak azon csodálkozik, hogy maradt egyáltalán gyerek, aki kitart a magyarórák mellett, hiszen a plébános határidőt is szabott, mondván: ott lesz az iskolában, és felírja, ki hozta vissza a kérvényt és ki nem.

Hegyeli Attila szerint a papok meg vannak győződve arról, hogy azzal, hogy az asszimilációt minél hamarabb befejezik Csángóföldön, jót tesznek a gyerekeknek. De szerencsére - tette hozzá - vannak olyan papok, akik ezt nem így gondolják, hiszen az elmúlt hónapban Pusztinán négy magyar nyelvű mise is volt.

Most sajnos úgy lesz, hogy minden gyerek meg fog bérmálkozni, de ősztől a magyarórákon sokkal kevesebben lesznek - vonta le a következtetést.

40 kisdiák járt magyar órára, 15 gyermek szülei pedig idén újra beadták a kérvényt az iskolai anyanyelvi oktatásra. Ezután a gyermekek és szüleik számára elszabadult a pokol. A tanárok behívatták a szülőket az iskolába, s válogatott módszerekkel, a gyermekeik sorsával revolverezve megfélemlítették őket. Tegnap még 11 kérvény érvényben volt, 11 család még tartja magát. A magyar oktatás iránti kérvényt beadott családok gyermekeit pellengérre állítják, a többi gyermek előtt megalázzák az iskola „tanárai".

Csütörtökön Lujzikalagorba látogatott a román tanügyi minisztérium kisebbségi osztályának vezetője, a következő héten keddre ezen látogatás eredményeként a Bákó megyei főtanfelügyelőségre hivatták be a vétkes iskola vezetőit. Ettől azonban – ahogy tavaly, úgy idén sem – nem várhatunk sokat. Különösen akkor nem, ha a lujzikalagori iskola tanárai a Román Hírszerzőszolgálat kihívásával fenyegetőznek, mert nemzetbiztonsági kérdésnek tekintik, hogy a gyermekek ne tanuljanak magyarul, s teszik ezt a minisztériumi főtisztviselő előtt is.

A moldvai csángók elnyomatása Európa szégyene. Amit a lujzikalagori – és még jópár csángó településen tanító – tanárok tesznek, Románia szégyene. Ha ennyiben hagyjuk, a mi szégyenünk is.

Kérünk minden magyar politikust, emelje fel a szavát már ma a lujzikalagori ügyben, minden magyar újságírót, adjon hírt, minden magyar tévést, riportert, készítsen riportot erről az újabb kemény diszkriminációról, a kisebbségi és gyermeki jogok sárbatiprásáról.

Az ügyben hívható a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége: +40-234-543886

(Erdély Ma)