Nem ez az első alkalom, hogy Soros neve hasonló ügyletekkel kerül kapcsolatban. Egyik legismertebb és egyben leghírhedtebb ügyködése 1992-ben volt, amikor a font gyengülésére spekulálva egymilliárd dollárt keresett. A nyugat-európai országok kialakították az Európai Monetáris rendszert, ennek egyik eszköze az ERM (Európai Árfolyam-mechanizmus) volt. Az angol font felülértékelve került ebbe a rendszerbe, ez sokak figyelmét felkeltette. A spekuláció legfontosabb információja a német márka pozíciója volt, a jegybankok az erősnek hitt valuta mögé menekültek. Sorosék látták, hogy a font védhetetlen és leértékelhetik, így elkezdtek a gyengülésre játszani.

A fekete szerda néven emlegetett napon az akkori konzervatív brit kormány kénytelen volt kilépni az ERM-ből, mert nem tudták a fontot a meghatározott szinten tartani. Ennek oka, hogy több befektetési alap, köztük Soros cége is a font gyengülésére játszott. Az 1997-ben közzétett adatok szerint ez a nap 3,4 milliárdjába került az angol államnak. Sorosra ekkor ragadt rá, "az ember, aki megtörte a Bank of Englandet" jelző, és ezzel a tranzakcióval vált világhírűvé.

Soros tavaly megint a font gyengülésére spekulált. Januárban azt nyilatkozta, hogy előre látta a font gyengülését és rövid pozíciókat épített ki a font ellen, hogy a gyengülésből nyeresége legyen. Várakozásai most is bejöttek.

Ázsiából kitiltották

Másik emlékezetes akciója az ázsiai valuták elleni spekuláció volt az 1997-es ázsiai válság idején. A válság akkor Thaiföldről indult ki, az ország gazdasága már válságjeleket mutatott, valutáját túlértékeltnek tartották. Soros György erről így vall egy 1998-ban készült interjúban: "az ázsiai valuták, mint a thaiföldi baht vagy a koreai von, 20-25 százalékkal fölül voltak értékelve. 1997 januárjában valóban árfolyamcsökkenésre játszottunk mind a thaiföldi baht, mind a maláj ringgat esetében. Amikor kitört a válság, ott sem voltunk a piacon. De ha aktívan benne lettünk volna, akkor sem lenne semmi lelkiismeret-furdalásom. A piacok arra valók, hogy használják őket. És mi élünk a piac kínálta lehetőségekkel."

Az érintett országok Sorost tartják felelősnek a válság kirobbantásáért, olyannyira, hogy a héber 2001-ben kénytelen volt lemondani bankoki útját, mert megfenyegették.

Sok mindent kihagyott az idén

Indiában sokat bukott, Kínában már jobban teljesített befektetéseivel Soros György az elmúlt évben. Bár a befektető tapasztalt shortoló, a legnagyobb, október-novemberi esések kínálta lehetőségeket többször is kihagyta, erről maga írt a Financial Times-ban. Soros, aki tegnap is emlékeztett rá, hogy alapjai irányításából kiszállt, közvetlenül már csak magánbefektetéseit intézi, úgy érzi, egyik legnagyobb hibája az volt, hogy nem ismerte fel időben, a fejlődő és a fejlett piacok a világválságban nem válnak el egymástól, hanem együtt mozognak.

"A dollár fordulatát is túlzottan lassan ismertem fel és ezért visszadtam a piacnak a profit nagy részét, amit még a shortolásával kerestem. Az új befektetési igazgatóm irányításával ugyanakkor sok pénzt kerestünk az Egyesült Királyságban, ugyanis a rövid oldali hozamok esésére játszottunk és a fontot is shortoltuk az euróval szemben. Azon is nagyot kaszáltunk, hogy a hitelpiacokon azok összeomlása után long pozícióba ültünk" - írta még.
 

A PSZÁF lezárta a vizsgálatot az október 9-ei OTP elleni támadásról. A piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a Soros Fund Management LLC-t majdnem félmilliárd forintra büntették. Ez a felügyelet történetének legnagyobb ilyen jellegű bírsága.

A Felügyeleti Tanács megállapította, hogy a cég megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat. Az alapnak a bírságot a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell befizetnie a felügyelet számlájára.

Soros 675 ezer dollárt nyert

A PSZÁF szerint az ügyleten árbevételt mintegy 675 ezer amerikai dollárt nyert a cég, és a cselekmény tőkepiaci súlyának figyelembe vételével a bírságot ennek 400 százalékában határozta meg.

Az ügylet az OTP árfolyamában is észrevehető volt, amikor zárás előtt hirtelen több mint háromszázezer részvény zúdult a piacra, a bankpapírok értéke zuhanni kezdett. Az OTP részvények értéke majdnem 15 százalékot esett, a legnagyobb zuhanás az utolsó néhány percben történt.

A PSZÁF már másnap vizsgálatot indított az ügyben, mert spekulációt sejtett a háttérben. A piacfelügyeleti eljárás arra irányul, hogy a jelzett részvényeladási megbízásokkal kapcsolatosan megvalósultak-e a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott piacbefolyásolás, árfolyam-manipulálás elemei. Az OTP részvények ára az ezt megelőző szakaszban 4500-4900 forintos sávban mozgott, azonban a jelzett időpontban az aznapi forgalom 10 százalékának megfelelő, 3855 forint árfolyamú eladási ajánlat megkötése következtében az OTP részvények árfolyama 14,33 százalékot esett, ami megsértette az árfolyamváltozás limitjét.

A felügyelet az eljárásban azt állapította meg, hogy a megbízó a londoni székhelyű befektetési szolgáltató közreműködésével a BÉT-en 2008. október 9-én 14:53:42-kor 4700 forintos limitáron 200 ezer darab OTP törzsrészvény eladására adott megbízást, melyből a szabad szakaszban - jelentős árfolyamesés mellett - 14:53:12 és 16:06:39 között 74 ezer darab teljesült. A fennmaradó 126 ezer darabos pakett értékesítésére a 16:31:52-kor adott, további 125 ezer darabra vonatkozó eladási megbízás teljesítésével együtt 3855 forintos áron a tőzsdei kereskedés záró szakaszában került sor.

Az egyértelműen megállapítható volt, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató a 2008. október 9-i tőzsdei kereskedési nap zárószakaszában összesen 251 ezer darab OTP törzsrészvényt adott el és ez az eladás a záróárat 3855 forinton rögzítette, amely 9,29 százalékos negatív irányú elmozdulást, azaz árfolyamesést eredményezett.

Azt is megállapította: a londoni szolgáltató üzletkötője által 2008. október 9-én 16:59:53 és 17:01:29 között lefolytatott telefonbeszélgetésből kiderül, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató az OTP törzsrészvényeket kifejezetten short ügyletkötési technikával kívánta értékesíteni.

Mi az a shortolás?

A shortolás lényege, hogy a tranzakcióban érintett részvénycsomag valójában nem kerül a shortoló kezébe, egy úgynevezett határidős ügylet köttetik. Aki esésre játszik, arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott időn belül adott árfolyamon el fog adni részvényt. Mondjuk, hogy az Xbank papírja ebben a pillanatban 100 forintot ér. A shortoló vállalja, hogy mához egy hétre elad egy részvényt 95 forintért. A részvény azonban akkor nincs a tulajdonában: ha az egy hét alatt a részvény ára 95 forint alá megy, akkor shortoló nyert, hiszen be tud vásárolni 95 forint alatt, míg a tranzakció másik oldalán álló vevő kötelezettséget vállalt a 95 forintos áron való vásárlásra.

A a Soros Fund Management LLC 2008. október 9-én 390 ezer darab OTP részvényt kért kölcsön a londoni székhelyű befektetési szolgáltató értékpapírkölcsönzési részlegétől, ezeket a részvényeket shortolta. A cserét zárás előtt hajtotta végre a társaság – olvasható a PSZÁF határozatában.

A társaság a kölcsönkért 390 ezer részvényre 2008. október 9-én felvett pozícióját egy ellenirányú (vételi) kötéssel másnap le is zárta, ami rövid idő ahhoz, hogy az ügylet gazdasági funkcióját betöltse, azaz a részvényárfolyam esésében fennálló kitettsége mellett rendszeres fix jövedelmet biztosítson a társaság számára. (Október 10-én a részvény záró ára 3600, legalacsonyabb ára 3277 forint volt.) A társaság részéről tehát nem volt indokolt, hogy az ügylet során úgy és olyan időben határozza meg instrukcióit (azt az árat, amelyen hajlandó volt a swap-ügyletek megkötésére), hogy a napi kereskedés során, a piaci szereplők által kiemelten figyelt zárószakaszhoz közel, illetve zárószakaszra koncentráltan, piaci áron nagy mennyiségű részvényeladásra kerüljön sor a magyar piacon, majd az eladott részvényeket másnap visszavegye. A társaság instrukciói végrehajtásának piaci hatásaival tisztában volt.

Mivel a részvényswap ügylet részeként a zárószakaszt megelőzően, illetve a zárószakaszra időzített koncentrált nagymennyiségű "piacidegen" eladás (a részvények piacra öntése) a részvények (a kibocsátó) piaci megítélését illetően alkalmas a piaci szereplők számára félrevezető jelzés adására, illetve félrevezető azon befektetők számára, akik befektetési döntéseiket a záróárra tekintettel hozzák meg.

Soros: nem ő adott megbízást és sajnálja. El is hisszük neki.

Néhány órával ezelőtt értesültem arról, hogy a magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete azt vélelmezi, hogy a Soros Fund Management LLC egyik kereskedője a szabályokkal ellentétes módon kötött üzletet – írja Soros György közleményében. A Soros Fund a vádakról két nappal ezelőtt értesült.

A magyar tisztviselők azt vélelmezik, hogy a kereskedő az üzleti nap végén shortolta az OTP részvényét, majd a következő napon oly módon fedezte az üzletet, amely ellentétes a kereskedés magyar szabályaival. A zsidó leszögezi, hogy a Soros Fund Management együttműködik a magyar hatóságokkal, és egyúttal belső vizsgálatot indított. A vizsgálat eredményének ismeretében a Fund megteszi a megfelelő intézkedéseket. Azt is reméli, hogy a Fund alkalmazottja nem szegte meg az érvényes szabályokat.

Soros azt állítja, hogy a Soros Fund Management működését már nem ő ellenőrzi. Az elmúlt évben visszavonult, és kizárólag a saját számlája üzletkötéseit irányítja. Azt is kijelenti, hogy ő személy szerint nem kötött volna üzletet az OTP részvényeinek árfolyamcsökkenésére, és sajnálja, hogy a Soros Fund Management ilyen üzletet kötött.

Nem először bírságolnak

Nem ez az első eset a válság kirobbanása óta, amikor a PSZÁF megbírságol valakit a a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt. Idén januárban a Cashline-t bírságolták meg kétmillió forintra, mert a Cashline november 20-án a BÉT-en a kereskedés záró szakaszában eladási ajánlatot vitt be 125 ezer darab OTP törzsrészvényre 2176 forintos limitáron, majd mintegy két perc múlva visszavonta az ajánlatot.

A PSZÁF megállapította: miután az eladási ajánlat regisztrálása és visszavonása alapján befolyásolta az MMTS kereskedési rendszer által folyamatosan számított, és tőzsdei kereskedők számára nyilvános indikatív ár mértékét, alkalmas arra, hogy hamis vagy félrevezető jelzéseket adjon az OTP részvények kínálati viszonyairól.

A Cashline felügyeletnek adott tájékoztatása szerint az ajánlat portfoliókezelt ügyfél részére szólt, s 12500 darabos ajánlatot szerettek volna rögzíteni, amiből elírás miatt lett 125 ezer darab, s ezt észlelve az ajánlatot visszavonták.