A jövő zsideszes képviselője

Szabó Zsolt, a hatvani Aranyfácán Konzervgyár 1934 Kft. egykori igazgatója (jelenlegi státusza az átalakított cégben: stratégiai tanácsadó) lehet, hogy országgyűlési képviselő lesz a következő választások után. Ő ugyanis a Fidesz választókerületi elnöke, illetve hatvani önkormányzati frakcióvezetője. A "sikeres üzletemberről" egy kis adalék a Heves Megyei Hírlap három évvel ezelőtti cikkéből. 
 
A bűnper kiindulópontjául szolgált történetről a Hírlap 2005. február 15-ei számában írtunk "Kényszerhelyzetbe szorított paradicsomtermelők" címmel. A riportban beszámoltunk az Agrár-Flóra 2004 Termelő és Értékesítő Szövetkezet vitájáról a hatvani konzervgyár vezetésével. Az Agrár-Flóra 2003 áprilisában kötött szerződést a hatvani Aranyfácán 1934 Konzervgyár Kft.-vel mintegy 32 ezer tonna nyers paradicsom átvételére és feldolgozására, bruttó 542 millió forintért. A baj azután következett, hogy még egykori cikkünk megjelenésének idején sem juthattak a megállapodásbeli teljes pénzükhöz a gazdák, mert a kft. nem teljesítette a kötelezettségét. A 2003. december 18-i egyeztetésen ígértek, s az időközben Aranyfácán 1934 Konzervgyár Kereskedőház Rt.-vé átalakult gyár 2004 áprilisi készfizetőkezesség-vállalása ellenére sem.

Az Agrár-Flóra vezetése szerint 2005 februárjában még legalább 230 millió forint volt a feldolgozó cég hátraléka. A szövetkezet képviselői - mivel a háttérben gyanús cégmozgásokról is tudomást szereztek - végül feljelentést tettek különösen nagy kárt okozó csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen elkövető ellen. Négy éve írásunkban megszólalt az Aranyfácán igazgatója is, aki részben árfolyamgondokból fakadó, számukra kedvezőtlen banki magatartással, részben a szövetkezet képviselőinek agresszív türelmetlenségével magyarázta a helyzetet. Az Agrár-Flóra feljelentését a Legfőbb Ügyészség Felügyeleti és Vád-előkészítési Főosztálya megküldte a Heves Megyei Főügyészségnek, amelynek elrendelésére a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság folytatta le a nyomozást. A közvélemény az eljárásról sokáig csupán annyit tudhatott, hogy az Aranyfácán irányítóját, Szabó Zsoltot vádolták meg két rendbeli különösen nagy kárt és két rendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével.

A bírósági procedúrákról a vádlott védője, dr. Lantos Bálint egri ügyvéd tájékoztatta lapunkat.
- Az első- és másodfokú ítéletek ismeretében elmondható, hogy ügyfelem végleg tisztázta magát a vádak alól - jelentette ki a védő. Még 2006 őszén és telén, hat tárgyalás után hozta meg elsőfokú határozatát a Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsa, amely felmentette Szabó Zsoltot az ellene felhozott vádak alól. Két évvel később hirdette ki a Fővárosi Ítélőtábla (FÍ) a jogerős döntést, miszerint a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Kimondta azt is: a másodfokú eljárásban felmerült több mint 650 ezer forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az elsőfokú határozattal szemben a vádhatóság képviselője nyújtott be fellebbezést a tényállás megalapozatlansága, nem kellő felderítése, iratellenes megállapításai, helytelen következtetései miatt. A döntés hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatásának elrendelését kérte. Álláspontja arra is kitért, hogy a vád szerinti elkövetési magatartás valójában nem a szerződéskori tévedésbe ejtés, hanem a sértettek tévedésben tartása a teljesítés időszakában. Cége csődjéről a vádlott kötelezettsége ellenére sem szólt, hogy szolgáltatásukat teljes egészében megkapja. Így az agrár-flórásoknak eshetőséges szándékkal kárt okozott. A jogorvoslat igényét a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fenntartotta.

A vádlott védője beadványában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, mert nézete szerint a terhelt nem törekedett jogtalan haszonszerzésre, a szerződő partnereit nem ejtette tévedésbe, és nem is tartotta őket abban. Úgy vélte, feltételezés az az ügyészi álláspont is, miszerint a vádlott az ügyvezető-váltással kívánta elkerülni, hogy a felszámolás alá eső társaság irányítójának későbbi feladatvállalására ne őt alkalmazzák. Sokkal inkább a kft. gazdasági problémáinak megakadályozása miatt vált szükségessé a kereskedőház rt. vezetésének elvállalása. - A védelem a szakvélemények és a tanúvallomások alapján jutott arra a következtetésre - ismertette dr. Lantos Bálint -, hogy Szabó Zsolt a szerződések megkötésekor nem törekedett jogtalan haszonszerzésre, nem ejtette tévedésbe. Az FÍ 2007 szeptemberében tartott nyilvános ülésén kiegészítő igazságügyi könyvszakértői vélemény beszerzését rendelte el. Mivel a két addigi szakvélemény lényeges szakkérdésekben eltért egymástól, ezért az FÍ a tárgyalásán meghallgatta a szakértőket. Az ellentétek továbbra is fennmaradtak, ezért volt szükség kiegészítő szakvéleményre. A másodfokú, jogerős ítélet indokolása leszögezi: az ügyészi fellebbezés nem bizonyult alaposnak! Az FÍ a Heves Megyei Bíróság által megállapított tényállást döntő részében megalapozottnak, iratszerűnek találta. Az első fok okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségének a hiányára is, legfeljebb az ezzel összefüggő jogi indoklása nem mindenben helytálló.

Az FÍ határozata értelmében - egyezően az elsőfokú döntéssel - a vádlott a szerződések megkötésekor, s a megállapodások teljesítésének elfogadásakor (a paradicsom Hatvanba szállításakor) nem ejtette tévedésbe és nem is tartotta abban partnereit, márpedig csalásról csak akkor lehet beszélni, ha a jogtalan haszonszerzést célzó szándék a megállapodáskor kimutatható. Mindehhez a Büntető Törvénykönyv megfelelő szakasza kizárólag egyenes szándékot kíván meg. Ilyen pedig jelen esetben nem állt fenn. A másodfok álláspontja szerint a vádbeli cselekmények nem bűncselekmények, hanem gazdasági társaságok között kötött, részben teljesült polgári jogi szerződések. Az iméntieket támasztja alá, hogy a szakértők sem szakvéleményeikben, sem a tárgyalásokon nem tudták egyértelművé tenni, hogy mikor keletkezett az Aranyfácán 1934 Konzervgyár Kft.-nél a fizetésképtelenség. Az viszont nyilvánvaló volt, hogy a szerződések megkötése idején még nem állt fenn. Ráadásul 2003 nyarát követően a vádlott igyekezett lehetőséget teremteni a vele szerződők igényeinek kielégítésére, ezt szolgálta az Aranyfácán 1934 Kereskedőház Rt. létrehozása is. A terhelt tehát éppen a kár elkerülésére törekedett. - Az FÍ mindezek után döntött úgy, hogy Szabó Zsolt nem valósított meg bűntényt, magatartása nem volt tévedésbe ejtő vagy abban tartó, s nem volt jogtalan haszonszerzés a célja - zárta a történtek ismertetését a vádlott védője

Szabó Zsolt az FÍ bírói tanácsa által tartott tárgyaláson az utolsó szó jogán tett felszólalásában kijelentette: az akkori gazdasági döntéseit jóknak és helyeseknek tekintette, s most is ugyanúgy cselekedne. Ő mindig amellett volt, hogy a terméket fel kell dolgozni, s értékesíteni kell. A félkész portéka azonban vagy megromlott, vagy túl olcsón, 250 helyett csupán 40 forintért lehetett eladni kilóját. A termelőknek ingatlant, követelést, pénzügyi garanciát ajánlott. Több mint százmillió forintot fizetett ki a cége 2004-ben csak az Agrár-Flórának. Megjegyezte még, hogy veszteség más konzervgyáraknál - például a Globusnál - is bekövetkezett abban az időszakban.

A mezőgazdasági feldolgozás sajátosságai is szerepet játszottak az ügyben A vádlott védőjének érvelése szerint az Aranyfácán speciális működésű cég volt. A mezőgazdasági feldolgozóipar folyamatosan külső hitelforrásokból gazdálkodik, ahol a szezonban fokozott a forgóeszközigény. A beszállítások után kezdődik el a félkész, illetve késztermékek gyártása, majd a folyamatos, a következő évre is áthúzódó értékesítés. Az ezekből befolyt jövedelmekből fizethetők ki a beérkező számlák és a hitelek. Amikor a bank a korábbi szóbeli ígérvény ellenére nem vállalta a refinanszírozási keret 300 millió forinttal való megemelését, s nem tudta nyújtani az ígért ugyanilyen összegű faktorkeretet sem, ez válságos helyzetbe sodorta a kft.-t. Ekkor a megtermelt paradicsom átvételének megtagadása mindenkinek a legrosszabb döntés lett volna, hiszen máshová a leszedett növénymennyiséget eladni az akkori szabályok szerint nem lehetett. Az FÍ ezt az álláspontot elfogadhatónak tartotta. 

Mindehhez csak annyit: a paradicsomtermelők (többségükben a közeli Horton élő gazdák) hiába várják 230 milliójukat. Talán, ha Szabó Zsoltot országgyűlési képviselővé választják a Fidesz színeiben...