Nehézkes, bonyolult, sőt, kockázatos lett volna az egyik nagy ingatlanfejlesztő cégnek, hogy közös tulajdonban lévő telken építkezzen, ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság nyolcmilliárd forintos kártérítést ítélt meg neki. A horribilis összeget karácsonyra kell kifizetnie a telek régi tulajdonosának, a szomszédban székelő BVM Épelem Kft.-nek. Az Ablon Group projektcége egy el sem kezdett business center elmaradt hasznát és az időközben megnövekedett építési költségeket verte rá a több évtizede működő, dolgozói tulajdonban levő vállalatra. Alább folytatódik az Index cikke.
Szívinfarktus kerülgette a BVM Épelem Kft. menedzsmentjét, amikor novemberben a Budafoki úti irodaházukban felolvasták nekik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti Választottbíróság ítéletét, hogy harminc napon belül fizessenek meg a Global Center Kft.-nek, az Ablon Group leányvállalatának 4,9 milliárd forintot. Hamarosan kiderült az is, hogy ez csak az egyik része a fizetendő összegnek: a bíróság további hárommilliárd forintos nagyságrendben kamatköltségeket is rájuk terhelt. A per már két éve zajlott, a vezetőket mégis váratlanul érte a végkifejlet, az irodában világos volt mindenki előtt, hogy ha valami nem jön közbe, akkor vége a cég több évtizedes történetének, mivel az összeg a teljes cégvagyont felemészti.
A BVM Épelem a szocialista időkben kezdte működését a XI. kerületben. Az akkor még monopolhelyzetű vállalat a Budafoki út egykor városvégi ipari övezetében óriási alapterületű ingatlanon gyártotta a vasbetonelemeket, -gerendákat. A privatizációs korszakot is túlélte, miután száz dolgozó összeállt, és megvette saját munkaadóját az MRP-MBO program keretében, a 1990-es évektől pedig komoly tőkeinjekciót jelentett, hogy a 172 ezer négyzetméteres ingatlanból el tudták adni a nélkülözhető területeket.
 |
Szívinfarktus kerülgette a BVM Épelem Kft. menedzsmentjét, amikor novemberben a Budafoki úti irodaházukban felolvasták nekik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti Választottbíróság ítéletét, hogy harminc napon belül fizessenek meg a Global Center Kft.-nek, az Ablon Group leányvállalatának 4,9 milliárd forintot. Hamarosan kiderült az is, hogy ez csak az egyik része a fizetendő összegnek: a bíróság további hárommilliárd forintos nagyságrendben kamatköltségeket is rájuk terhelt. A per már két éve zajlott, a vezetőket mégis váratlanul érte a végkifejlet, az irodában világos volt mindenki előtt, hogy ha valami nem jön közbe, akkor vége a cég több évtizedes történetének, mivel az összeg a teljes cégvagyont felemészti.
A BVM Épelem a szocialista időkben kezdte működését a XI. kerületben. Az akkor még monopolhelyzetű vállalat a Budafoki út egykor városvégi ipari övezetében óriási alapterületű ingatlanon gyártotta a vasbetonelemeket, -gerendákat. A privatizációs korszakot is túlélte, miután száz dolgozó összeállt, és megvette saját munkaadóját az MRP-MBO program keretében, a 1990-es évektől pedig komoly tőkeinjekciót jelentett, hogy a 172 ezer négyzetméteres ingatlanból el tudták adni a nélkülözhető területeket.
A Global Center Kft., az Ablon Group projektcége 1997-ben vett meg egy kisebb részt a BVM Épelem Kft.-től. Az irodaberuházásokra specializálódott cég fantáziát látott a dél-budai térségben, és hamarosan megvásárolt egy hetvenezer négyzetméteres területet is.
Az Ablon Groupot Uri Heller izraeli mérnök alapította 1993-ban Budapesten. A cég gyorsan a város egyik legnagyobb irodaház-építő cégévé nőtte ki magát, miután a legjobb időben indította meg a Váci úti beruházásait. Az Ablon legutóbb a Magyar Postának kiadott Gateway irodaházat húzta fel az Árpád híd pesti hídfőjénél.
A BVM Épelemmel szerződő Global Center az anyacéghez hasonlóan a cégvezér személyes felügyelete alatt állt egészen tavaly decemberig. Uri Heller volt a cégjegyző a hárommillió forintos törzstőkéjű kft.-ben akkor is, amikor az a dél-budai ingatlan ügyében a választottbírósághoz fordult. Az ingatlanos cég 6,1 milliárdos kártérítés megítélését kérte az elképzelt beruházásának elmaradása miatt.
A Global szerint a terület régi tulajdonosa megakadályozta a telek tulajdonjogi rendezését, többször fellebbezett a megosztási eljárásokban, ezért az eredeti ingatlan egészen 2006-ig osztatlan közös tulajdonban maradt. Az ingatlancég állítása szerint a BVM Épelem „szerződésszegő magatartása” volt az oka, hogy a tervezett beruházások elmaradtak. Szándékában állt építkezni, de az osztatlan ingatlanra egyáltalán nem kaphatott engedélyt, állította a Global, hozzátéve, hogy a különböző földrészletekre kötött adásvételi szerződésekben rendre kikötötték, hogy az egységes ingatlant megosztják.
A Global először 2003 novemberében kért a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól elvi építési engedélyt egy ötvenezer négyzetméteresre tervezett „Budafoki Outlet Kereskedelmi Központ és Irodapark” beruházáshoz. Az engedélyezés körül három évig folyt a huzavona, a hivatal a Global kérelmére többször felfüggesztette az eljárást, majd 2006 decemberében végül kiadta az elvi engedélyt.
Az Ablon Groupot Uri Heller izraeli mérnök alapította 1993-ban Budapesten. A cég gyorsan a város egyik legnagyobb irodaház-építő cégévé nőtte ki magát, miután a legjobb időben indította meg a Váci úti beruházásait. Az Ablon legutóbb a Magyar Postának kiadott Gateway irodaházat húzta fel az Árpád híd pesti hídfőjénél.
A BVM Épelemmel szerződő Global Center az anyacéghez hasonlóan a cégvezér személyes felügyelete alatt állt egészen tavaly decemberig. Uri Heller volt a cégjegyző a hárommillió forintos törzstőkéjű kft.-ben akkor is, amikor az a dél-budai ingatlan ügyében a választottbírósághoz fordult. Az ingatlanos cég 6,1 milliárdos kártérítés megítélését kérte az elképzelt beruházásának elmaradása miatt.
A Global szerint a terület régi tulajdonosa megakadályozta a telek tulajdonjogi rendezését, többször fellebbezett a megosztási eljárásokban, ezért az eredeti ingatlan egészen 2006-ig osztatlan közös tulajdonban maradt. Az ingatlancég állítása szerint a BVM Épelem „szerződésszegő magatartása” volt az oka, hogy a tervezett beruházások elmaradtak. Szándékában állt építkezni, de az osztatlan ingatlanra egyáltalán nem kaphatott engedélyt, állította a Global, hozzátéve, hogy a különböző földrészletekre kötött adásvételi szerződésekben rendre kikötötték, hogy az egységes ingatlant megosztják.
A Global először 2003 novemberében kért a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól elvi építési engedélyt egy ötvenezer négyzetméteresre tervezett „Budafoki Outlet Kereskedelmi Központ és Irodapark” beruházáshoz. Az engedélyezés körül három évig folyt a huzavona, a hivatal a Global kérelmére többször felfüggesztette az eljárást, majd 2006 decemberében végül kiadta az elvi engedélyt.
A 2006 óta megosztott ingatlanon az eltelt három év alatt sem történt egy kapavágás sem, a Global azonban ennek ellenére három jogcímen kárigényt nyújtott be a BVM Épelem ellen, hogy kompenzálja a késedelem okozta károkat. Az első tétel a felvett hitel után fizetett kamat és az azokra számított késedelmi kamat, a második az építési költségek növekedéséből eredő kár, a harmadik, a legnagyobb tétel az elmaradt haszon, amelyet 2003 óta kasszírozhatott volna az Ablon, ha elkészül a center.
A bíróságon a BVM Épelem tagadta, hogy bármilyen jogellenes magatartást tanúsított volna, és ezzel kárt okozott volna a Globalnak. Azt hangoztatta, hogy jogos okból fellebbezett a földhivatali határozatok ellen, és a fellebbezések csak néhány hónappal késleltették a megosztást.
A régi telektulajdonos azzal védekezett, hogy a Global nyugodtan építkezhetett volna a megosztott, de az ingatlan-nyilvántartásban külön még nem regisztrált telken, ehhez ők és valamennyi más tulajdonostárs hozzájárult. A BVM Épelem szerint az outlet center valójában azért nem valósult meg, mert a Global nem is akart építkezni, mert gondjai voltak a finanszírozással. A perben bemutattak egy sajtóinterjút, amelyben a Resource ingatlanmagazinban az Ablon ügyvezetője, Lovro Adrienn a cég helyzetéről nyilatkozva azt mondta, hogy „Budapesten végül két fejlesztésünk állt le, mind a kettő hátterében finanszírozási okok húzódnak meg. Az egyik esetben a bank lépett vissza a hitelezéstől, a másiknak pedig eleve nem volt még forrása.” A Global a perben is elismerte, hogy már nem az eredetileg tervbe vett outlet center megépítésében gondolkodik, hanem egy annál jóval kisebb "high-tech irodaházat" építene a Budafoki útra.
A bíróságon a BVM Épelem tagadta, hogy bármilyen jogellenes magatartást tanúsított volna, és ezzel kárt okozott volna a Globalnak. Azt hangoztatta, hogy jogos okból fellebbezett a földhivatali határozatok ellen, és a fellebbezések csak néhány hónappal késleltették a megosztást.
A régi telektulajdonos azzal védekezett, hogy a Global nyugodtan építkezhetett volna a megosztott, de az ingatlan-nyilvántartásban külön még nem regisztrált telken, ehhez ők és valamennyi más tulajdonostárs hozzájárult. A BVM Épelem szerint az outlet center valójában azért nem valósult meg, mert a Global nem is akart építkezni, mert gondjai voltak a finanszírozással. A perben bemutattak egy sajtóinterjút, amelyben a Resource ingatlanmagazinban az Ablon ügyvezetője, Lovro Adrienn a cég helyzetéről nyilatkozva azt mondta, hogy „Budapesten végül két fejlesztésünk állt le, mind a kettő hátterében finanszírozási okok húzódnak meg. Az egyik esetben a bank lépett vissza a hitelezéstől, a másiknak pedig eleve nem volt még forrása.” A Global a perben is elismerte, hogy már nem az eredetileg tervbe vett outlet center megépítésében gondolkodik, hanem egy annál jóval kisebb "high-tech irodaházat" építene a Budafoki útra.
 |
A bíróságot azonban nem győzte meg ez az érvelés, és szinte teljes egészében a Global beadványát fogadta el, amely szerint jelentős összegeket bukott a szomszéd miatt. A választott bírák ugyan elismerték, hogy a beruházást a közös tulajdonú telken is meg lehetett volna valósítani, az elméleti lehetőség megvolt rá, az ítélet szerint mégis méltányolhatók azok az okok, amelyek miatt az ingatlancég úgy döntött, hogy a tulajdonközösségben nem kezd bele a munkálatokba. A bíróság szerint ilyen körülmények között a beruházás „feltehetőleg mindig nehézkesebb, bonyolultabb és több kockázattal jár”, ezért az alperes magatartása, az építkezés késése és a késedelem miatt előállt kár között okozati összefüggés áll fenn.
A bíróság az építési költségek növekedése címén a kértnél nagyobb kártérítést is jogosnak tartott volna, de a szakértői számításra alapozott 3,1 milliárdos tételt nem ítélhette meg, mert az ingatlancég „csak” 2,81-at kért beadványában. A kártérítés összege a 2,18 milliárdos elmaradt haszonra kalkulált téllel együtt így 4,9 milliárd forint lett.
A Budafoki úti projektről nem volt szó a resource-os interjúban – állította az Indexnek Lovro Adrienn. Az Ablon ügyvezetője szerint a cikkben két másik leállított projektet emlegetett, amelyeket – a cikk alaptémájának megfelelően – az ingatlanpiaci válság miatt kellett leállítani, és nem egy 2000-ben kezdődött telekvita miatt. Lovro Adrienn elismerte, hogy az ingatlanfejlesztők cégek többsége nem perel a fellebbező szomszédok miatt, mert inkább építeni akar, de a cége itt olyan elhúzódó ellenállásba ütközött, amely jelentős anyagi károkat okozott. A telekmegosztás elmaradása azt jelentette, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált az építési engedély megszerzése, ugyanis a jogszabályok nem csak a saját terület, hanem a teljes, 170 ezer négyzetméteres, négy tulajdonos osztatlan közös tulajdonában lévő telek beépítésének vizsgálatát írják elő egyetlen épület építési engedélyének elbírálásakor is, mert az előírások vonatkoztatási alapja a "telek".
Az Ablon a döntés után az üzleti köröknek szánt közleményében örömmel tudatta, hogy perbeli ellenfelét a 4,9 milliárd mellett „körülbelül hárommilliárd forint esedékes kamat” megfizetésére kötelezték.
A Választottbíróságot az üzleti élet vitás ügyeinek gyorsabb jogi rendezése érdekében hívták életre, a gyorsaság érdekében a három bíró (egyiket az alperes választja, a másikat a felperes, a harmadikat a két bíró együtt kéri fel) döntése jogerős, fellebbezni ellene nem lehet. A BVM Épelem a választottbírósági ítélet érvénytelenítésért a Fővárosi Bíróságon pert indított, így – álláspontja szerint – a döntés még nem tekinthető véglegesnek. Úgy tudjuk, az FB első körben elutasította az ítélet végrehajthatóságának felfüggesztésére vonatkozó kérelmet.
A jogorvoslati expressz
A választottbírósági eljárás számos előnye ellenére komoly kockázatokkal jár. Pozitívum a gyorsaság: gyakorlatilag egy-két tárgyalás után ítélet születhet. A bíróság tagjai közül két bírót a peres felek, a bíróság elnökét a felek által kiválasztott bírók választják meg. A felek által választott bírók gyakorlatilag a felek érdekeit képviselik, hiába deklarált az elvi függetlenség. Az ítélet az elnök meggyőzésén múlik. A bíróság ítélete ellen nincs jogorvoslati lehetőség, írásba foglalás után jogerős és végrehajtható. Érvénytelenítését meghatározott esetekben lehet kezdeményezni hivatalos bíróságnál, de érvénytelenített ítéletre eddig nem nagyon volt példa. Ennek köszönhetően szakmai körökben a válsztottbíráskodást a korrupció melegágyaként emlegetik, ezt a képzetet nem kevés, minimum "furcsának" minősíthető kitételeket és megállapításokat tartalmazó ítélet is erősíti.
