Nem vicc. Aki azt gondolná, hogy a holokausztipar megszűnését az idő múlása hozza majd el (kihalnak az érintettek, így már nem lesz kinek kárpótlást fizetni), az súlyosan téved.
Ugyanis, mint az a szélsőségesen cionista ATV-n megjelent cikkből kiderül, a zsidók esetében létezik az „öröklődő sokk”. Azaz, annyira megsérült a nagyi, miközben rózsaszínű füst formájában távozott a kéményen, hogy bizony még a dédunokák sem tudnak dolgozni az emiatt kialakult depressziójuk miatt.
De inkább idézzük a szóban forgó cikket:
Öröklődő sokk
A „második generációs holokauszt túlélők"keresetei a holokauszt-kártérítési perek körének újabb szegmensét jelentik. Néhány éve a Tel Aviv-i bírósághoz fordult felperesek keresetlevelükben azt állították, a náci holokauszt puszta ténye és a szülőknek a haláltáborokban átélt fizikai gyötrelmeit követő lelki sérülések náluk is megtalálhatóak, mert a lelki fájdalmak generációról generációra szállnak, így a holokauszt a pszichikai sérülésekből eredő maradandó fizikai egészségkárosodást okozott a később született utódoknak is. Szüleikhez hasonlóan a "második generációs holokauszt túlélőknek" is irracionális félelmük van az éhezéstől, nem tudnak munkát vállalni vagy rendszeresen dolgozni, mert a koncentrációs táborokra gondolva a mindennapi munkájukat lehetetlenné tevő depressziós állapotba kerülnek, az autóbuszokon nem mernek utazni, mert halálfélelmük van, hogy a buszsofőr a haláltáborba viszi őket, és a kutyáktól is félnek, mert minden kutya a szüleik elbeszéléseiben szereplő náci őrök farkaskutyáira emlékezteti őket.
Bizony, így. A legszomorúbb az egészben az, hogy a Mónika-show által lebutított tömegnek kell elmagyarázzuk, hogy ez miért hülyeség.
Nem lehetne kinevezni nemzeti minimumnak azt, hogy felszámoljuk a magyarországi holokausztipart és úgy általában a halottakkal való sáfárkodást?
(ATV nyomán Geyer. Kuruc.info)

Sziasztok Kurucok!
 
A tegnap megjelent "Zsidó szenvedéstörténet húsvétra a cionista ATV-n: öröklődő sokkban szenvednek a holotúlélők leszármazottai" című cikkre reagálnék, nevezetesen az alábbi idézetre:
 
"és a kutyáktól is félnek, mert minden kutya a szüleik elbeszéléseiben szereplő náci őrök farkaskutyáira emlékezteti őket".
 
Ezt a pofátlan állítást cáfolnám.
 
A tavalyi WUSV (Német Juhászkutya Egyesületek Világszövettsége)  XXII. világbajnokságát Németországban Krefeldben rendezték, ahol a 41 nemzet 162 versenyzője közül óriási meglepetésre az izraeli Sharon Ronen győzött  Sam Beit Haboxer Mehagvia nevű saját kutyájával. A nemrég megjelent SV-Zeitung (németországi egyesületi szaklap) márciusi számában olvasható Heiko Grube e lap főszerkesztője interjúja a világbajnokkal. A cikk címe Hundesport in Israel Schalom Sharon. A cikkből egy rövid részlet így szól: "Megkérdeztük, hogy milyen kép alakult ki a német juhászkutyáról Izraelben a holokausztot követően. Egy reprezentatív körkérdés kapcsán a 60 éves fennállását ünneplő Izraelben a legkedveltebb "izraeli kutya" a német juhászkutya, messze megelőzve a valóban nemzeti kutyafajtát a kánaáni kutyát. A modern Izraelben nincs semmiféle gyűlölet a német juhászkutyával szemben. A kutya manapság sokkal jobban előmozdítja az emberek közti barátságot a világon, és hatással van a népek egyetértésére. ...."
Tehát csak ennyire van okuk rettegni a holotúlélők leszármazottainak.
Szebb jövőt!
Olvasó