Amikor az érdekeik úgy kívánják, s a magyarokat szeretnék befeketíteni, akkor Magyarországhoz tartozónak tekintik az elszakított magyar településeket a cionista zsidók.
![]() Révkomárom, amikor valóban visszatért |
Így történt ez Révkomárommal is, ahol horogkereszteket rajzoltak a zsinagóga ajtajára. Jókai szülővárosát Izraelben Magyarországhoz tartozónak írta az Antiszemitizmus Elleni Küzdelem Összehangolásának Fóruma (CFCA) című hisztérikus hangvételi portál.
Révkomárom, Észak-Komárom vagy Öreg-Komárom, ahogy tetszik. Lehár Ferenc, Jókai Mór és V. László születésének városa másodszor is visszatért. Mondhatnánk úgy is, hogy a cionista zsidók adták vissza nékünk, mint annak idején Dolfi a szép Délvidékünket... A sok mocskolódás, kollektív bűnösségezés után az izraeli zsidók most megmutatták, hogy a magyar mégsem annyira genetikailag alávaló, megérdemli, megilleti az a város, ahol valamikor az ott élő németséggel vállvetve magas szintű irodalmat, zenét, építő- és képzőművészetet művelt.
Csakhogy ébredjünk föl, józanodjunk ki, mert ezúttal sem a Nagy-Magyarországról álmodozó zsidókról van szó, hanem valószínűleg egy rossz indulatú általánosításról, vagy jobb esetben, földrajzi műveletlenségről. Először is, azért nem, mert határmódosításra a második világháború után súlyos következmények nélkül, vagy a világ intézőinek előzetes jóváhagyása nélkül, kizárólag a Közel-Keleten kerülhet sor. (Jó példa erre a Budapesten most megnyíló világtalálkozó, amelynek fővédnöke a magyar kormány, s amelynek befolyásos résztvevői a többi között azt kívánják elérni, hogy a nagyvilág fogadja el kész és végérvényes tényként az 1967-ben katonailag megszállt Kelet-Jeruzsálem, Ciszjordánia és a Golán-fennsík tekintélyes részének meghódítását, annektálását és szisztematikus elzsidósítását.)
Másodszor, azért elképzelhetetlen ez a cionista kegy, mert a magyarság és a németség soha meg nem bocsátható kollektív bűnösnek bélyegzése igen fontos bevételi forrása a zsidó államnak és a nemzetközi zsidóságnak. Márpedig Révkomárom és más megszállt település magyarságának elismerése egyet jelentene a fentebb említett bevételi források elapadásával, a magyarság fölmentésével. Éppen ezért a cionisták még azokat a cselekedeteket is a magyarságnak és Magyarországnak tulajdonítják, amelyeknek elkövetői ismeretlenek, s a színhelyük nem is a jelenlegi határainkon belül mennek végbe.
De hogyan került képbe Révkomárom, Jókai Mór szülővárosa? Úgy, hogy a Felvidéken, pontosabban, Dunaszerdahelyen megjelenő Parameter.sk nevű világhálós, csak nyelvében magyar hírportál (amelynek küldetésével később foglalkozunk – H. J.) még szeptember 30-án, az akkori zsidó ünnep helyes héber leírásával is előrukkolva közzétette, hogy ismét horogkereszteket mázoltak a révkomáromi zsinagóga ajtajára. A portál azt is elárulta, hogy a hírt a révkomáromi hitközség elnöke közölte a TARS szlovák hírügynökséggel.
A legérdekesebb az egészben az, hogy a Parameter.sk nevű, a nemzeti magyarokkal nem nagyon rokonszenvező, a pozsonyi tót kormány által anyagilag kivételezett portált nevezi meg az Izraelben szerkesztett, az izraeli kormány és a Zsidó Ügynökség (Szochnut) által támogatott Antiszemitizmus Elleni Küzdelem Összehangolásának Fóruma CFCA) hangzatos című hisztérikus hírportál, amely számtalanszor foglalkozott már Magyarországgal, a Jobbikkal, sőt még a Fidesszel és Orbán Viktorral is. Az utóbbiakkal az a bajuk, hogy túlságosan engedékenyek a „magyar nácikkal”, élükön a Jobbikkal és a Kuruc.infóval szemben...
Az említett izraeli hírportál október 27-én a Parameter.sk-ra hivatkozva mindössze egy hónapos késéssel, Horogkeresztek a zsinagóga ajtaján címmel (ITT) tudósított a Révkomáromban történt eseményről. A kétmondatos hírben kétszer is magyar változatában szerepel a Komárom városnév, s legfelül pedig, a dátum előtt héberül a Magyarország megnevezés olvasható. A szerkesztő hírverőket nem érdekelte, hogy az a Komárom, ahol a horogkereszteket a zsinagógára festették, jelenleg sajnos nem Magyarországon van, s ennek a városnak is már csak a hatvan százaléka magyar. Az elkövető tehát nyilván és magától értetődő módon a magyarok közül került ki.
Hering József – Kuruc.info






