Nemrégiben újabb, immáron a rendőrséggel szembeni negyedik elsőfokú marasztaló ítélet született, továbbá az államot kötelezték kártalanításra megalapozatlanul előzetes letartóztatásba helyezett meghurcolt áldozatok ügyében.

N. Tamás 2006. október 23-án a Bajcsy-Zsilinszky úton folyamatban levő rendőri tömegoszlatás során a Rebisz egységei elfogták, megbilincselték, és ellene szabálysértési feljelentést tettek. N. Tamást ezt követően a BRFK szabálysértési őrizetbe vette. Mankója az elfogás során eltûnt, a 3 napos őrizetet mankó nélkül, fél lábon ugrálva volt kénytelen elviselni. A szabálysértési ügyben első fokon elmarasztalták, de másodfokon felmentették. Az őt felmentő szabálysértési határozatban a Fővárosi Bíróság megállapította, hogy N. Tamás semmilyen szabálysértést nem követett el, és vele szemben a rendőri intézkedések jogszerûtlenek voltak.

Ezt követően pert indított a Rebisz (illetve jogutódja, a Készenléti Rendőrség) ellen, amely első fokon nemrég ért véget a Fővárosi Bíróságon. A kártérítési perben jogi képviseletét a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttmûködő ügyvéd partnere, dr. Balsai Szabolcs látja el.

Az első fokon eljáró bíróság megállapította, hogy mind a Rebisz, mind a BRFK megsértette N. Tamás személyiségi jogait, és a Bíróság I. fokon a Készenléti Rendőrséget 250.000.-Ft a BRFK-t 400.000.- Ft kártérítésre kötelezte. Tekintettel arra, hogy a Bíróság nem ítélte meg a teljes kártérítési követelést, nem kizárt, hogy az ügyben N. Tamás fellebbezést terjeszt elő ügyvédje útján.

Cs. Líviát, és G. Laurát a 2006-os szeptemberi eseményekkel kapcsolatban hivatalos személy ellen csoportosan felfegyverkezve elkövetett erőszakkal gyanúsította az ügyészség, amelynek következtében a két lány közel 2 hetet töltött fogvatartásban. Az akkoriban elrendelt előzetes letartóztatások nagy visszhangot kaptak, a Fővárosi Bíróság folyamatos közleményekben számolt be az előzetes letartóztatások elrendeléséről. A két, akkor még csak 19 (!!!) éves, büntetlen előéletû, rendezett és törvénytisztelő életvitelû lány végül októberben szabadult az előzetes letartóztatásból, sőt 2006. decemberéig lakhelyelhagyási tilalom alatt állt. Az ügyhöz kapcsolódik, hogy elfogásukat követően Cs Líviát és G. Laurát a Magyar Rádió (!!!) épületébe hurcolták a rendőrök, és onnan szállították át őket a VIII kerületi rendőrkapitányságra.

A lányok ellen rendőrtanúk vallomásán kívül semmilyen bizonyíték nem volt, ahhoz képest, hogy a kérdéses területen folyamatosan térfigyelő kamerák mûködnek. A rendőrökön kívül más tanú, illetve az ügyben szereplő további gyanúsított sem tett rájuk terhelő vallomást, sőt az ügyben tanúként meghallgatott környékbeli lakók vallomása is az ő védekezésüket támasztotta alá. Az ügyben térfigyelő kamerafelvételek nem álltak rendelkezésre. Az ellenük folyó nyomozás során még a poligráfos vizsgálatot is indítványozták, azaz hajlandóak lettek volna magukat hazugságvizsgáló készülék általi vizsgálatnak is alávetni. Végül erre már nem került sor, mert az ügyészség bizonyítottság hiányában 9 hónapos nyomozást követően megszüntette ellenük az eljárást, és nem emelt vádat velük szemben. Az ártatlanság vélelmét felváltotta az ártatlanság ténye.

Az ártatlanul elszenvedett előzetes letartóztatás miatt a két fiatal lány kártalanítási pert indított a Magyar Állam ellen. E per nemrégiben ért véget első fokon, Cs. Lívia 1,1 millió forintot, míg G. Laura 1 millió forintot nyert kártalanítás jogcímén. A két fiatal lány védelmét az ellenük indított büntetőeljárásban a a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttmûködő ügyvéd partnere, dr. Balsai Szabolcs látta el, aki képviseli őket a kártalanítási perben is.

A 2006. őszi rendőri és bírósági jogsértések áldozatainak ügyeiben a jogállami elvek érvényesülése érdekében a mielőbbi jóvátétel már végképp elengedhetetlen: elfogadhatatlan, hogy az érintett rendőri szervek mai napig nem adtak még kártérítést egyetlen meghurcolt, megalázott, megvert, megsebesített embernek sem, dacára annak, hogy a jogalap – sok esetben megállapított rendőri bûncselekmény – legtöbb esetben egyértelmû és az ENSZ Kínzás Elleni Bizottságának ezirányú ajánlása, a vonatkozó jogszabályok, illetve bírói gyakorlat egyértelmû útmutatást adnak a kártérítések kérdésében. A benyújtott kárigények peren kívül egyezséggel történő rendezése elől a felelős szervek eddig elzárkóztak a jogállami elvek követelményei ellenére, bár három gumilövedéktől súlyosan sérült áldozat ügyében még folyik peren kívüli egyeztetés. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány továbbra is mindent megtesz az áldozatok jóvátételhez juttatása érdekében, ennek keretében folytatja tovább munkáját, és a megindult perek fejleményeiről időről-időre tájékoztatást fog adni.