Legfelsőbb Bíróság: ártatlanul hurcolták meg az EU-ellenes aktivistákat
2007-04-12. 00:46
Jogtalan volt a betiltás, így a belépés is |
Budaházy Györgyöt és társait a rendőrség jogtalan előállításokkal, házkutatásokkal, több ezer plakát elkobzásával gátolta 2003-ban, hogy az EU-csatlakozásról szóló népszavazás előtt a függetlenség mellett kampányoljanak. Nyilas bíró döntött elsőfokon – adtunk hírt fényképes tudósításunkban, de számos más bíró is az aktivistákat marasztalta el. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője mégsem adta fel, s áldozatos munkája most meghozta gyümölcsét. Közleménye alább.
Felmentette a Legfelsőbb Bíróság a Szabad Magyarországért Mozgalom EU-csatlakozás elleni, 2003-as kampányplakátjának terjesztőit
A Legfelsőbb Bíróság 2007. április 11-én hozott felülvizsgálati ítéletében felmentette Tóth Áront és társát tiltott önkényuralmi jelkép használata vétségének vádja alól. Amint emlékezetes, a fiatalemberek a 2003. áprilisi, európai uniós csatlakozás tárgyában folyó népszavazási kampány időszaka alatt, a Szabad Magyarországért Mozgalom EU-csatlakozás ellen buzdító plakátját ragasztották ki Budapest több pontján, több társukkal együtt.
A kampányidőszak vége felé a rendőrség rajtaütésszerűen megjelent a Szabad Magyarországért Mozgalom irodájában, ahol több száz plakátot lefoglalt, továbbá összesen 10 személy ellen eljárást indított a Btk. 269/B §-ába ütköző, tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt. Ugyanezen plakát miatt vidéken (pl. Kaposváron) is indultak büntetőeljárások.
A plakát három egymással szemben ábrázolt kezet ábrázolt, amelyek közül a két felső kéz kézfogást szimbolizált: a Magyarországot jelképező egyik kézzel kezet fogó kéz hajtókáján egy csonka horogkereszt látható, az alatta levő kézen a Magyarországgal szembenálló kézzel kezet fogó kéz hajtókáján egy vörös csillag. A harmadik kézpár még nem fog kezet, azonban a Magyarországot ábrázoló kéz felé nyúló kézen az Európai Unió jelképe volt. A plakát felirata: lehet nemet is mondani. A plakát a csatlakozást ellenzők azon álláspontját fejezte ki, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás – a csatlakozási szerződés szerinti feltételekkel – Magyarország számára rendkívül komoly hátrányokkal járhat, és ezen érv mellett buzdítottak a nemmel történő szavazásra.
A két fiatalember ügyében indult korábban az eljárás, míg Budaházy György, Novák Előd, Takács András, a Szabad Magyarországért Mozgalom vezetője és öt társuk ügyében később egy másik büntetőeljárást kezdeményeztek, amely jelenleg is még a Fővárosi Bíróság előtt tart.
Tóth Áront és társát mind a Pesti Központi Kerületi Bíróság, mint pedig a Fővárosi Bíróság bűnösnek találta tiltott önkényuralmi jelképek használatának vétsége miatt, és ezért őket egy évre próbára bocsátotta. Az eljáró bíróságok és a Legfőbb Ügyészség szerint a tiltott önkényuralmi jelképek használata – függetlenül a célzattól, a terjesztés szándékától és a társadalomra veszélyességtől – mindenképpen bűncselekményt valósít meg.
Tóth Áron és társának védője dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője felülvizsgálati indítványában elsődlegesen azzal érvelt, hogy a vádlottak cselekménye nem valósít meg bűncselekményt, mivel büntethetőséget kizáró ok áll fenn, hiszen jelen kor eseményeivel kapcsolatos tájékoztatásról van szó. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a cselekmény társadalomra veszélyessége hiányzik. A Legfelsőbb Bíróság a ma kihirdetett felülvizsgálati ítéletében a védelem felülvizsgálati indítványának helyt adott, azon indokot elfogadva, amely szerint a cselekmény társadalomra veszélyessége hiányzik. A bíróság kiemelte, hogy a jelen kor eseményeivel kapcsolatos tájékoztatás objektív ismérveinek nem felel meg a véleményt ábrázoló plakát, ezt a jogellenességet kizáró okot lényegében csak a híradások körében lehet alkalmazni.
A Legfelsőbb Bíróság dr. Kónya István vezetésével eljáró tanácsa szerint ahhoz, hogy a bűncselekmény ismérvei megvalósuljanak, nem elég a formális tényállásszerűség, hanem ahhoz a cselekmény a társadalomra veszélyes is kell legyen. Ez azt jelenti, hogy akkor ítélhető el tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétségének miatt bárki, ha ezeket a jelképeket öncélúan, a jelképek népszerűsítésének, illetve a jelképekhez kapcsolódó ideológiák ébrentartásának szándékával teszi, ellenkező esetben nem.
Jelen ügyben a bíróság szerint megállapítható volt, hogy a plakát összességében mint elítélendő rosszat tünteti fel a tiltott önkényuralmi jelképekkel jellemezhető ideológiákat és rendszereket, ezért ezen plakát közszemlére tétele semmiképpen nem jelentett társadalomra veszélyességet, így a bűncselekmény megállapíthatóságnak kritériumai hiányoznak.
A Legfelsőbb Bíróság egyértelműen rámutatott arra, hogy a tiltott önkényuralmi jelképek és azok által jelképezett eszmerendszer feldicsérése, illetve azok kárhoztatása között ezen bűncselekmény kapcsán nem lehet egyenlőség jelet tenni: tehát aki ezen eszmerendszerek elleni állásfoglalás körében használja ezen jelképeket, semmiképpen nem követheti el ezt a bűncselekményt.
Ezen precedens jellegű döntés következménye minden bizonnyal az lesz, hogy Budaházy György és hét társa ellen folyamatban levő, említett büntetőeljárásban – amelyben az elsőfokú bíróság mindenkit bűnösnek talált – a fellebbezés alapján eljáró Fővárosi Bíróság felmentő ítéletet fog hozni. További következmény pedig az lehet, hogy akiket szintén ezen plakát miatt ítéltek el, megalapozottan fordulhatnak a Legfelsőbb Bírósághoz felmentést célzó felülvizsgálati indítvánnyal.
Kérdésként vetődik fel az üggyel kapcsolatban az is, hogy vajon miként befolyásolta az európai uniós csatlakozással kapcsolatos népszavazás kimenetelét ez a rendőrségi intézkedés, amely most utóbb a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján egyértelműen megalapozatlannak bizonyult.
A véleménynyilvánítási szabadság győzelmeként értékelhető ez az eset, mivel éppen ezen alapvető szabadság gyakorlásától, illetve a választói akarat jogszerű befolyásolásának lehetőségétől fosztották meg a Szabad Magyarország Mozgalmat 2003. áprilisában a plakátjainak terjesztőivel szembeni rendőrségi fellépéssel.
Budapest, 2007. április 11.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány
www.nemzetijogvedo.hu
Kapcsolódó cikkek:
Képgaléria a tiltott plakátok kiragasztásáról
Novák Előd hajdani beszámolója a cellában végződött, EU-ellenes kampányról
Nyilas bíró döntött elsőfokon |
