Mert az Allahu akbar! kiáltásokkal csak hazudtak tegnap Párizsban is a terorristák, akik ezért nem is lehetnek iszlamisták. Legalábbis Máté-Tóth András, aki Szegeden a Vallástudományi Karon tanszékvezető, így véli.
Nyilván nem terrorista a muszlim vallásúak többsége, de nehéz elmenni annak összefüggései mellett, hogy miért éppen ők illeszkednek be bombákkal, gépkarabélyokkal Európába, és miért radikalizálhatók generációkon át a leszármazottaik. Erről természetesen nem esik szó, hiszen nehéz lenne politikailag korrekt magyarázatot találni.
Egyre nehezebb lesz eladni azt is, hogy a multikulti, a milliószámra való befogadás a megoldás mindenre. De mindig lesznek, akik továbbra is meg fogják ezt próbálni, akármilyen tragédiát is okoz a kultúrák összeütközése..
Frissítés: Képekkel bizonyítjuk a muzulmánok beilleszkedési vágyát
El kell ismerni, hogy a Mohamedet gyalázó karikaturista miatt joggal háborodtak fel, de egyúttal szeretetre méltóan őszintévé is váltak demonstrációik során. A transzparenseik prófétai ihletettségűnek bizonyultak, de a harmadik képen látható még beteljesülésre vár.

"Mészároljuk le az iszlámot gúnyolókat!" - a vallásgyalázó Charlie-kon bebizonyították, hogy nem üres szavakról van szó

Európa a rák, az iszlám a válasz - a bevándorló orvosok tegnap Párizsban gyógyítottak

Nem határolódunk el, mert akkor náci iszlamofóbok lennénk
A báránylelkű dzsihadisták Twitteren üneplik a tegnapi gaztetteket
A szélsőséges internetes fórumok figyelésére szakosodott SITE Intelligence Group szombat hajnali közlése szerint a dzsihadista csoportok a közösségi portálokon, elsősorban a Twitter üzenőportálon ünnepelték a Párizsban elkövetett terrormerényleteket.
A beszámoló szerint e fórumokon számos olyan bejegyzés olvasható, amelyek szerint az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet állhat a vérengzés mögött.
A bejegyzéseket "Párizs lángokban", valamint "A Kalifátus lecsap Franciaországra" arab nyelvű hashtagekkel látták el.
A SITE szerint a dzsihadista csoportokhoz köthető közösségi fórumokon fotók is megjelentek a terrortámadásokról. Egy online hírcsatorna, amely az Iszlám Állammal rokonszenvez, a Szíriában végrehajtott francia légitámadásokat rója fel Párizsnak, megjegyezve, hogy "ma (Franciaország) is megízlelhette ugyanezt".
(Kuruc.info - MTI)
Frissítés: Íme a politikailag korrekt hazudozás tételes cáfolata
A párizsi sorozatos támadásokra dr. Máté-Tóth András, az SZTE BTK Vallástudományi Tanszékének vezetője a következőket mondta:
„Hazugság azért, mert az iszlám egyetlen szent könyve, egyetlen szent forrása sem tanít arra, hogy brutális terrormerényleteket hajtson végre az iszlám nevében – ilyen értelemben hazugság.”
„[Az iszlamista merénylet mint megfogalmazás] egyáltalán nem helytálló.”
„Semelyik vallást nem lehet azonosítani a terrorra való buzdítás kultúrájával (…) és hogy a muzulmánok összességében a dzsihádnak a képviselői.”
Nézzük meg ezeknek az állításoknak a tételes cáfolatát hivatkozások alapján, melyeket bárki szabadon visszakereshet, ha kétségei lennének!
Az egyik alapvető dolog az iszlámmal kapcsolatban, hogy a muszlimok szemében a Korán nem egyszerű vallási könyv, hanem maga egy istenség szava, amit átértékelni vagy felvizezni nem lehet, mert azért halálbüntetés jár.
Allah Mohamed prófétának kristálytiszta üzeneteket küldött: a Korán teljes magyarázattal bíró, kristálytiszta, részletekig kifejtett könyv, ami mentes a tökéletlenségtől, és érthetővé teszi a dolgokat (Korán 11.1, 12.1, 16.89, 24.46, 27.1, 41.3, 57.9).
A másik alapvető dolog az iszlámmal kapcsolatban, hogy Mohamed próféta döntéseit megkérdőjelezni, példamutatásait kétségbe vonni nem lehet, és aki megteszi, annak nincs hite (Korán 33.36, 4.65, 33.21).
Melyek a vonatkozó isteni parancsolatokat, valamint a példaértékű tettek?
A Korán 48.29 megparancsolja, hogy Mohamed Allah küldötte, és akik vele vannak, azok kemények a hitetlenekkel, viszont irgalmasak egymás között.
A Korán 3.151 megparancsolja, hogy a muszlimoknak terrorral kell eltölteniük azok szívét, akik hitetlenek, mert az istenség, azaz Allah imádatához mást társítottak (pl. Jézus Krisztust), amire pedig Allah nem adott felhatalmazást.
A Korán 9.111 megparancsolja, hogy mivel Allah megvásárolta a hívőktől életüket és vagyonukat, ezért cserébe övék lehet a Paradicsom: a hívők Allah ügyéért harcolnak, így ölnek és közben megöletnek.
A Korán 9.29 megparancsolja, hogy a muszlimoknak harcolniuk kell a Könyv népei (a zsidók, a keresztények és a zoroasztriánusok) ellen, merthogy ez utóbbiak nem hisznek Allahban és küldöttében (Mohamed prófétában), és a harc addig tart, amíg a Könyv népei be nem hódolnak az iszlám uralmának, és dzsizját, egyfajta védelmi pénzt nem fizetnek. (Persze ezt szeretik megmagyarázni, hogy a harc nem gyilkolást jelent, szinte csak barátságos diskurzus. Nem is lehet más, ha a Korán szerint alávetéssel zárul, de legalább nem kiirtással - szerk.)
A Korán 2.106 megparancsolja, hogy ellentétes értelmű Korán-verseknél az időrendileg későbbi lerontja a korábbit; ez a naskh (lerontás). Márpedig a 9.29 az utolsó kinyilatkoztatások egyike, így ami előtte volt, és egymás vallásának elfogadásáról szólt (pl. Korán 109.6), az már hatályát vesztette.
Mohamed próféta, a megkérdőjelezhetetlen példakép ehhez azt tette hozzá, hogy…
… parancsot kapott az emberek elleni harcra, amíg azok nem mondják, hogy senkinek nincs joga, hogy imádják, csak Allahnak. (Sahih al-Bukhari 1.8.387)
… a legrövidebb kifejezéssel küldték, aminek a legszélesebb értelme van, és (az ellenség szívébe öntött) terrorral lett győzedelmessé (Sahih al-Bukhari 4.52.220)
… amikor egy ember arra kérte, hogy tanítsa őt olyan tettre, ami a dzsiháddal jutalomban egyenértékű, Mohamed azt felelte, hogy ilyen tettet nem talál. (Sahih al-Bukhari 4.52.44)
… aki anélkül hal meg, hogy harcolt volna vagy a harcra gondolt volna, az a képmutatás egyik ágán hal meg (Sunan an-Nasa'i 3099)

A Korán 3.28 megparancsolja, hogy a muszlimok ne fogadjanak nem muszlimokat barátnak, csak ha meg akarják őket téveszteni. (A megtévesztésről, valamint a rágalmazásról szóló rész legalul, a kapcsolódó írások között található.)
A Korán 9.73 megparancsolja Mohamed prófétának, hogy keményen küzdjön a hitetlenek és a képmutatók ellen, és legyen rideg velük szemben. A képmutatók azok a muszlimok, akik névleg az iszlámot követik, de ellazsálják az iszlám kötelező előírásait.
A Korán 2.216 megparancsolja, hogy a muszlimok részére elrendeltetett, hogy harcolniuk kell, akár tetszik nekik, akár nem, mert Allah tudja, hogy mi a jó.
A Korán 2.216-hoz kapcsolódó Tafsir ibn Kathir Korán-magyarázat kifejti, hogy Allah a muszlimoknak a dzsihádot kötelezővé tette, amit minden egyes muszlimnak meg kell tennie: aki elöl van, az harcol, aki pedig otthon marad, annak kötelessége támogatásban részesítenie az elöl lévőket.
Az utazó támasza (Umdat al-Salik) egy fiqh (muszlim jogtudományi útmutató), melynek o9. pontja foglalkozik a dzsiháddal. A dzsihádnak mint küzdelemnek valóban van szellemi formája, azonban az csak az egyik formája, mert a másik a háború viselése a hitetlenek ellen. Többek között azt is kifejti, hogy aki felszereléssel lát el egy dzsihádban harcolót, az maga is dzsihádot hajt végre.
A Korán 4.95 megparancsolja, hogy az a hívő, aki otthon üldögél, kivéve az, aki testileg sérült, nem egyenrangú azzal, aki Allah útján harcol vagyona és élete kockáztatásával, mert Allah egy teljes fokkal a harcolókat helyezi előtérbe. Ebből is látszik, hogy a dzsihád nem belső küzdelem saját magunk jobbítására, hiszen azt egy testi fogyatékkal élő is meg tudná tenni.
Ennek tükrében így foglalnám össze a dolgot:
Dr. Máté-Tóth András tanszékvezető…
… nem ismeri az iszlámot mélységeiben, vagy
… ismeri, de a politikai korrektség miatt megpróbálja magyarázni a magyarázhatatlant, vagy
… ő maga is muszlim, aki takíját vagy mudaratot alkalmaz a naiv hitetlenek megtévesztésére.
(Hidra)
Néhány adalék az iszlám békéről: