A Jobbik alelnöke szerint a cigánybűnözés olyan méreteket öltött, hogy például magyar-román  egységfront formálódhat a rablógyilkos lincselők ellen, ugyanis az élősködők Közép-Európa mind nagyobb részét teszik lakhatatlanná. A kemény hatósági fellépés mellett szükség van olyan helyi összefogásra is, amit Apáca falu magyarjai mutattak fel a minap - derül ki Bíber szavaiból.

Tömegverekedéshez vezetett Erdélyben a cigánybűnözés, miután a magyarok megelégelték, hogy kolompárék rendszeresen lopják a terményeiket. A mintegy 150 magyar és 200 cigány összetűzésére szerda hajnalban került sor a Brassó megyei Apácán, ahol a helyi magyarság közös fellépéssel próbálta elejét venni a további fosztogatásoknak.

Az önvédelmi reakció előzménye az a felismerés volt, hogy a hatóságok képtelenek megakadályozni a cigányok által a faluban elkövetett sorozatos bűncselekményeket, sőt a bűnöző cigányok számára a terményre vigyázó biztonsági őr sem akadály: őt az 5 cigány elkövető a tömegverekedést kiváltó tolvajlás során megverte. A barikad.hu szerkesztősége az apácai események kapcsán Bíber József Tibort, a Jobbik cigánybűnözéssel foglalkozó alelnökét kérte helyzetértékelésre.

Alelnök úr! Milyen következtetések vonhatók le abból, hogy Apácán immár nem cigányok egymás közti csetepatéja, hanem magyarok és cigányok összetűzése következett be?

A Brassó megyei események azt a már jó ideje hangoztatott álláspontomat támasztják alá, mely szerint a cigánykérdés kezeletlensége hasonló etnikai zavargásokhoz vezethet Közép-Európában, mint amely a közelmúltban borította lángba Franciaország egyes városait. Arról van szó, hogy létezik egy egyre növekvő számú cigány populáció Magyarországon, Szlovákiában, Romániában, amelynek közös jellemzője, hogy a fent említett országok jogrendjébe, a többségi nemzet szokásrendjébe sehol nem képes, sőt nem hajlandó beilleszkedni. Ebből származnak a konfliktusok.

De az Apácán történtek másra is rávilágítanak: a cigánybűnözés határokon átívelő jelenség, hiszen egyformán elszenvedői a magyarok, a szlovákok és a románok is olyannyira, hogy a Maros megyei Hadréven pár éve magyarok és románok közösen űztek ki 14 bűnöző cigány famíliát a falujukból. Nem nehéz elképzelni, hogy milyen életvitelt folytattak az ottani cigányok, ha a történelemben eddig példa nélkül álló módon magyar-román „egységfrontot” sikerült összekovácsolniuk!

Ön szerint mi a megoldás a cigánybűnözés ellen?

Az biztos, hogy a pozitív diszkrimináció nem. Ez egyébként is magyarországi specialitás, hiszen az Európai Unió minden más országában elfogadhatatlan, hogy egy kisebbséget etnikai alapon kedvezményezett helyzetbe hozzon bárki is a többi nemzetiség rovására. Ez abszurdum, teljességgel megengedhetetlen, ráadásul azt a hamis képzetet kelti a cigányságban (mert hisz róluk van szó), hogy törvények fölött állóként bármit megtehetnek. Lophatnak, rabolhatnak, lincselhetnek. Rá kell őket döbbenteni arra, hogy ez nem így van. Lejárt az ideje a türelemnek: ha 600 év nem volt elég a szép szóval való meggyőzésükre, akkor teljesen fölösleges továbbra is kizárólag ezzel próbálkozni.

Tetszik nekik vagy nem: a cigányság beilleszkedni nem akaró hányadát kényszeríteni kell a civilizált együttélésre, ha szükséges, akár karhatalommal. A felvidéki cigánylázadást 3 nap alatt „lerendezte” 2500 szlovák kommandós és katona, azóta hasonló eset, tömeges fosztogatás, rablás nem fordult elő Szlovákiában, ami arra utal, hogy a bűnöző cigányok elleni fellépésben a rendfenntartó alakulatok elrettentő erejű beavatkozásának nincs alternatívája.

A karhatalmi eszközökön túl mire van szükség?

Ugyanilyen fontos a magyar közösségek „öntudatra ébredése” is: ha úgy látják, hogy sem a törvény, sem a hatóságok nem védik meg őket, akkor fogjanak össze, és szálljanak szembe azokkal, akik a normális emberi életüket lehetetlenné teszik. Akadályozzák meg a cigánybűnözést, védjék meg javaikat, ha kell, kényszerítsék arra az élősködőket, tolvajokat, rablókat, hogy felhagyjanak a jogkövető többség terrorizálásával.

Még nem késő!