Cigányterror egy nyíregyházi középiskolában - ki védi meg tanárainkat?
2007-09-29. 11:01

Egy elkeseredett pedagógus kereste meg a Barikád szerkesztőségét, hogy beszámoljon arról, miként rendezte le az iskolájában két cigány família az egymás közötti sérelmeit, s hogyan fajult a dolog a tantestület és az intézkedő igazgatóhelyettes megfenyegetéséig. Cikkünkben az eset pontos helyszínét informátorunk kérésére nem közöljük: a kelet-magyarországi nagyváros elismert pedagógusa ugyanis fél. Na, nem a Magyar Gárdától, hanem az irodájába gumibotokkal berontó cigányoktól.

Ki érti ezt?

Szeptember 28-án, pénteken az iskolakezdés forróra sikeredett azoknak a tanároknak és diákoknak a számára, akik egy cigány bandaháború kellős közepébe csöppentek egy jobb sorsra érdemes, eredetileg oktatási és nem verekedési célokra szolgáló intézményben.

Iskolába járnak a cigányok, ráadásul középiskolába!

Ennek még örülni is lehetne, ha nem botokkal, hanem tankönyvekkel tennék ugyanezt. De ne legyünk naivak. Egy korábbi sérelmet megtorlandó jelent meg az említett kisebbség egy csoportja, úgy reggel ¾ 8 óra tájban a bejáratnál, várva a megverésre kiszemelt - szintén cigány - ifjút.

Hogy a tanároknak kétsége sem legyen afelől, hogy mi fog következni, az igazgatóiba gumibottal rontó apuka kijelentette, ha a tanárok nem tesznek rendet az iskolában, akkor majd ezt megteszi ő, és úgy is tett: társaival még a rendőrök kiérkezése előtt agyba-főbe verte a vesztére időközben felbukkanó romagyereket. Ha háború, hát legyen háború, a csatateret elhagyó egyik csapatot követte a másik, az ellentábor, amely 4 személygépkocsin kívül egy szemétszállító (azaz kukás!) autóval érkezve követelt azonnali elégtételt.

Az eset záróakkordja a rendfenntartó erők újbóli kiérkezése volt, amire a fenyegetőző cigányok gyors meneküléssel reagáltak, nem feledkezve azért meg az igazgatóhelyettes sietős, ám azért életveszélyes megfenyegetéséről. Ennyi a történet dióhéjban.

Vége van már?

Aligha. Az iskola pedagógusai közül két tanárnő máris kijelentette, annyira fél egy újabb cigánytámadástól, hogy a továbbiakban nem hajlandó ellátni a folyosói ügyeletet.

Az igazgatóhelyettes az elkövetkező időszak kilátásait boncolgatva borúlátó: "azt mondta nekem a megvert diák egyik feldühödött rokona, hogy ha egy haja szála is meggörbül a gyereknek a suliban bármikor is, az enyémmel ugyanaz fog történni. Lehet így az oktatómunkára koncentrálni? Rettegnek a diákok is, sokkhatásként érte többségüket a szemük láttára zajló brutális atrocitás".

Az utóbbi években rendkívüli módon elszaporodtak a tanárokat, közfeladatot ellátó személyeket ért cigányok általi támadások.

A Barikád szerkesztőségének a napokban jutott a tudomására, hogy az egyik nyíregyházi iskola tanárnője "vállalkozó kedvű apukákat" toborzott tanítványainak szülei közül, akiket az intézmény folyosóján való folyamatos járőrözésre óhajtott felkérni a cigány randalírozók megfékezése céljából. Ez lenne a megoldás?

- Ki védi meg a tanárokat? - kérdeztük Bíber József Tibort, a Jobbik alelnökét, a párt cigánybűnözéssel foglalkozó szakértőjét.

Bíber József Tibor

- Régen rossz, amikor állami feladatokat magánszemélyeknek, önszerveződő csoportoknak kell ellátniuk. A nyíregyházi tanárnő esete, a karcagi, hadháztéglási tanárverések azt mutatják, hogy a pedagógusok teljesen kiszolgáltatottak az önbíráskodás primitív szintjén megrekedt cigány agresszióval szemben. Egyedül a kormány tehetne valamit, sürgősen hozzá kellene fognia a cigányság modern társadalomba integrálásának programjához, de nem teszi. A késlekedés újabb tragédiákhoz fog vezetni: nem nehéz prognosztizálni, hogy az olaszliszkai lincselés csak az első állomása volt egy az először az ország keleti régióit élhetetlenné tevő cigánybűnözési hullámnak. Ne feledjük, hogy a törvényhozás kezében minden lehetőség adva van olyan törvények, jogszabályok kidolgozására, amelyek bevezetése hatékony fegyver lenne egyben az etnikai bűnözéssel szemben is, csak élni kellene vele. Feltételes módban fogalmaztam – nem véletlenül. Jelenleg a szándékát sem látom annak, hogy akár a Gyurcsány-kabinet, akár az ellenzék olyan válságkezelést fontolgatna cigányügyben, amely gyökeresen szakítana a pozitív diszkrimináció alapjaiban elhibázott, jogsértő gyakorlatával. Sekélyes, a felszínt érintő látszatintézkedéseket vittek véghez eddig, miközben a cigányság nagyobb részének a munkához, a magántulajdonhoz való viszonya, a társadalmi együttélésről kialakított elképzelése inkább az őskori társadalom kezdeti időszakának normavilágához, mintsem az európai értékrend 2007-ben elvárható minimumához hasonlít.

- Liberális oldalról azt állítják, hogy az iskolai szegregáció eltörlése, újabb és újabb célzott, tehát csak cigányok számára létrehozott pályázatok kiírása, valamint a többségi társadalom évtizedeken át tartó, komoly anyagi áldozatvállalása szükséges ahhoz, hogy a cigányság végre beilleszkedjen hazánk társadalmába. A Jobbik hogyan látja kivitelezhetőnek a cigányok felzárkóztatását?

- Most felsorolta annak a programcsomagnak az elemeit, amelyek így együttesen a totális káoszhoz, Magyarország teljes gazdasági és morális leépüléséhez vezethetnek. A cigányság 600 év alatt jutott el arra a szocializációs fejlettségi szintre, ahol most tart. Az ókori Rómában, vagy az Egyiptomi Birodalomban civilizáltabban viselkedtek és éltek az emberek, mint ma a honi cigányság jelentős része. Kétségtelen, hogy többtényezős megoldás szükségeltetik, amelyben ugyanúgy fontos szerep jut a hiteles cigányvezetők kiválasztódásának, mint annak, hogy aki nem hajlandó beilleszkedni a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjébe, azt megfelelő törvényi háttérre támaszkodva kényszeríteni kell arra, hogy megtegye. El kell végre dönteni, hogy az állam a jogkövetőt, vagy a törvényszegőt védi, a támadót, vagy a megtámadottat, és tesz-e különbséget etnikai alapon az állampolgárai között! Ha az egyértelmű válasz helyett a negatív megközelítések egyáltalán alternatívaként jelenhetnek meg, akkor az azt jelenti, hogy a jelenleg regnáló "politikai elit" olyan mélységekbe süllyedt, ahonnan csak rendkívül határozott és következetes fellépéssel lehet a felszínre rángatni. Az elviekről a konkrét megoldási javaslatokra térve, a Jobbik egy fillért sem adna a munkaképes, ám dolgozni nem akaró tömegek számára. "Közmunkáért létszükségleti cikket" elven alapulva vonná be a munka világába a lumpen elemeket, és nem csak eltörölné a pozitív diszkriminációt, hanem egyenesen büntetné azt, aki jogegyenlőséget sértő módon bárkit ebben az országban meg nem engedett előnyökhöz juttat.

A Jobbik rendet akar.

A nemzet javát szolgáló törvények, és egy minden szempontból megtisztult rendőrség szükségeltetik ehhez.

Az első jogalapot szolgáltat a másodiknak ahhoz, hogy az ország törvénytisztelő polgárait, ha kell, a lehető legkeményebb eszközökkel is megvédje nemre, fajra, etnikai és vallási hovatartozástól függetlenül - bárkivel szemben… - fejezte be Bíber József Tibor.

(Barikád)