Nagybörzsönyi emberevő cigányok + jó polóterv Tomcatnek
2007-12-17. 13:13

Nézzük, mi történik Nagybörzsönyben. Először idézzük CFS cigánytopicbeli hozzászólását.

“Jut eszembe két cigánytörténet, talán még összefüggés is van köztük.

Nagybörzsönyben a kilencvenes évek elején megelégelték a parasztok a bűnöző csürhe  garázdálkodását és polgárőrség keretében rendszeresen elverték az érdekelt egyedeket. Rend és közbiztonság köszöntött a falura, amíg valami jogvédő csírának tudomására nem jutott a rendszer, lett meghurcolás, médiajelenlét és befejeződött a rendrakás, szabadjára engedték a bűnözők tevékenységét.

Kolleganőm családjának volt egy régi parasztháza Nagybörzsönyben, présházzal, gondozott gyümölcsössel, nyaralónak használták. Egy tél után kimentek és leesett állal látták, hogy csinos ingatlanuk, pincéjük feldúlva, víz és villanyvezetékek kitépkedve a falakból, minden ingó holmi eltávolítva. A tettesek ismeretlenek, de a cigányoknál megtalálhatóak voltak egyes tárgyaik. Erőteljes keserűséggel valamennyire helyreállították a házat, lezárták a vizet, de mire újra mentek, már a tetőt is elbontották a tetvek, ekkor döntöttek úgy, hogy többet nem szeretnék látni a rombolást, otthagyták a romokat, eladni már nem lehetett volna senkinek, addigra átvették az uralmat az élősködő hordák.

Dolgozó polgárok jelentős vagyontárgyát tették tönkre bűnözők, anélkül, hogy megvédte volna őket az állam bármely erőszak- vagy jogalkalmazó szervezete is.

Találós kérdés: melyik történet a korábbi?

Vajon működhet-e még valaha egészséges önvédelem, ami nem tűri a bűnözők uralmát?”

Persze, a cigányfaj- és bűnözővédők erre ugorhatnak, hogy “náci agyszülemény”, “a romákkal a világon semmi gond nincs Nagybörzsönyben”. Idézzük hát a hivatalos (!!!) (az SZDSZ-es Sulinetről származó) “A soknyelvű település” c. dolgozatot:

"Nagybörzsöny cigány lakosságának betelepüléséről szinte semmit sem tudunk. Itt létükről alig árulkodnak a hivatalos statisztikai gyűjtemények, s a szakirodalomban is alig esik szó róluk. A Magyarországon élő cigány etnikum sorsával a felvilágosult korszak uralkodói, kormányok, tudósok foglalkoztak már, de társadalmi beilleszkedésüket a többnyire felülről indított kezdeményezések a mai napig nem tudták megoldani.

Már 1649-ben és 1673-ban is hozott határozatot Hont vármegye, hogy a megye területéről űzzék ki a cigányokat, tehát ezt megelőzően is éltek itt, és jelenlétük, habár vándorló életmódot folytattak, állandónak tekinthető. Éppen a közeli Kemencén 1782-ben lezajlott hírhedt cigányper igazolja ezt. A kezdetben betöréssel vádolt négy cigány a kínvallatások közepette gyilkosságokat és emberevést is bevallott, majd az időközben letartóztatott mintegy kétszáz cigány közül először negyven főt ítéltek halálra, majd megkegyelmezve nekik, várfogságra, sáncmunkára és törökországi száműzetésre ítélték őket.

Az 1763-as lélekösszeírásban találkozunk Börzsönyben először cigány lakossal is, a hattagú Balassa családdal. Palugyay Imre 1855-ben megjelent munkájában 14 cigány lelket említ a községben. Nem ír róluk azonban Pesty Frigyes az 1865-ben készült helynévtári munkájában. Az 1880. évi népszámlás szerint egész Hont megyében mindössze 255 cigány lakost számoltak össze. Az 1886. évi háztulajdonos-névjegyzékben pedig mindössze egy névnél (Balog Jakab) jelölték cigány származását.

Az első, 1893. évi országos cigányösszeírásban a 63 megye között Hont megye a 40. helyet foglalta el a cigány lakosság arányát tekintve az összlakossághoz mérten, vagyis a lakosság 1,83 százaléka volt cigány. Ez számuk lassú növekedését jelzi a megyében. Nagybörzsöny nem szerepel a települések között, mivel a cigányok száma – ha egyáltalán voltak – nem érte el a községben az ötven főt, illetve a lakosság tíz százalékát. Az 1913-as községi telekkönyvben szerepel egy Horváth nevű zenész, aki valószínűleg cigány származású volt. 1941-ben nem írtak össze cigány lakost Nagybörzsönyben; a Szobi járásban is mindössze 317 főt számoltak össze. Ennek ellenére biztos, hogy a XX. század első felében állandóan jelen voltak a községben, be-bejártak, kéregettek. Erre az időszakra többször is utalnak a későbbi tanács- és vb-ülési jegyzőkönyvek.

Nem tudjuk, hogy a második világháború alatt elköltöztek-e a faluból a cigányok, vagy kerültek-e megsemmisítő táborokba, 1946-ban azonban mindössze tíz cigánytelepi lakost számoltak össze. Az 1950-es évek elejétől azonban már állandó gondot jelentett a községi tanácsnak foglalkoztatásuk, az, hogy bejárnak a falu kéregetni, és néha lopni. A cigánytelepi lakosság száma 1962-ben 113 fő volt, az összlakosság hat százaléka, s csak a magyar nyelvet beszélték. Nagy részük az erdészetnél vállalt munkát rendszertelenül. A tucatnyi lakóépületből álló cigánytelepen áldatlan körülmények között éltek, villany, víz nem volt, s a falubeliek sok esetben még azt sem engedték meg nekik, hogy vizet vegyenek a közkutakról. Helyzetüket így jellemezték egy 1962-es vb-ülésen: „… a község lakói általában nem ismerik el őket egyenrangúnak, idegenkednek velük együtt lakni, kulturális rendezvényeken, szórakozásban velük részt venni.” Ennek ellenére – mint ezt napjainkban elmondták – a legtöbb falubeli családnak megvolt a „maga” cigánya, aki a ház körül segédkezett.

1965-ben döntött úgy a falu vezetése – az MSZMP PB határozata alapján –, hogy felszámolják a cigánytelepet. Ezt követően húszéves távlati tervet készítettek, mely elsősorban népnevelő munkával, munkalehetőség biztosításával kívánt a cigányság helyzetén javítani, mivel „… önmaguktól nem tudják régi beidegződött szokásaikat levetkőzni…”, de továbbra is a cigánytelep megszüntetését látták a legjobb megoldásnak. Ez az asszimilációs „ballépés” azonban a későbbiekben – itt, és másutt az országban is – a két etnikum közötti feszültség további növekedéséhez vezetett.

E politika jegyében a nagybörzsönyi cigányok közül egyre többen vásároltak üresen álló lakást – állami kölcsönből – az 1970-es évek elejétől, és 1974-ben felépült az első két „cs”-lakás is. 1982-ben minden család elhagyta a telepet, beköltöztek a faluba. Ez mindenképpen jobb életkörülményt jelentett a családoknak. 1986-ra jutott el oda a község vezetése, hogy elismerje, „A feszültség okai a cigánykérdésben az előítéletek. … a cigánykérdést a cigányok nélkül megoldani nem lehet… A községben levő társadalmi munkába is be kell vonni őket”.

1990-ben a nagybörzsönyi lakosság 15–16 százaléka tartozott a cigány etnikumhoz, míg az iskoláskorú gyermekek közül minden harmadik.

A nagybörzsönyi társadalom felmutatja mindazokat a jegyeket, melyek a határ közeli, népességében fogyó apró- és kisfalvakra jellemző: a kedvezőtlen életkörülmények, a nem cigány lakosság elöregedése, a fiatalok elköltözése következtében domináns kisebbséggé válik a cigányság."

Igen, igencsak PC a dolgozat, de azért a lényeg benne van: a fehérek elöregedése, a fiatalok elmenekülése és az orkok szaporasága miatt dominánssá váló, az évszázadok során  állandóan (!) gyilkoló, emberevő (!!), mindig is összeférhetetlen és munkakerülő cigányok. Mindezt fehéren-feketén leírja az anyag. Nehéz lesz belekötnie egy ilyen bizonyítékba a fajvédőknek, nem?

Folytassuk az MNO szintúgy érdekes cikkével:

Három népcsoport, egyforma bánat:

"Állunk a szemerkélő esőben a polgármesteri hivatal előtt, várjuk a kisebbségi önkormányzat friss képviselőjét, Németh Csabát. Munkából jön, az Ipolyfabrik busza hozza a többi ingázóval együtt.
A busz késik, a polgármester épp rágyújt, amikor eléperdül egy harmincas cigány asszony. – Azért gyüvök, mert kéne a segély… Tetszik tudni, volt az a betörés, a fiamé. Mennem kell holnap a tárgyalásra, és nincs pénzem semmi.

Kempf Gyula a fogatlan asszonyra néz, aztán el, valahová messzire, majd bólint, jó, megnézi, mit tehet. A segély csak egy hét múlva járna, a betörésért viszont most esedékes az ítélet – a keskeny pallót a polgármester szíve fektetheti a kettő közé.

Ha már szívről van szó, Kempf Gyula jobboldali érzelműnek mondja magát. Annak idején tagja volt az MDF-nek, s a fórum színeiben lett polgármester. Maradt volna még, de ’94-ben megbetegedett. Gyógyulása sokáig bizonytalan volt, s amikor az orvosok végre elengedték, inkább alapított egy német–magyar trafócéget, mert hát élni kell valamiből. Alacsony, sűrű ember, olyan mokány fajta. Derű árad belőle, amire nagy szükség lehet ebben a faluban. "

"A magyarok és a németek maradéka Nagybörzsönyben ma egyként vallja, hogy disznóölések idején veszélyben a sonka meg a kolbász: a cigányok hallatlan fantáziával emelik ki a füstölőből vagy a kamrából.

Erről mégiscsak beszélni kéne valakivel. Lehetőleg egy cigány emberrel.

Ezért várjuk az esőben Németh Csabát, akit majdcsak meghoz a busz, az Ipolyfabriké. Egy piros Lada húz el mellettünk, benne bőrkalapos cigány legény, csupán egy atlétatrikó rajta, izmai akár egy súlyemelőé. Bőgeti a motort, sportosan vezet, ahogy ezt ma mondják.

Megértem a német ajkúak visszahúzódását.

A polgármester legyint, ahogy korábban a fogatlan asszony dolgára is, aki idő előtti segélyt kért. Ezek semmi ügyek – mondja. Ha csak ilyenek volnának…

Eszembe jut Klein Istvánné, aki arról beszélt, hogy régen a cigányokkal másként volt. Nyáron mentek a sváb gazdákhoz parasztmunkát végezni, télen kéregettek, és disznóöléskor is kaptak valamit. Voltak köztük muzsikusok, két zenekaruk körbehegedülte az összes lakodalmat az Ipoly mentén.

De hát azt nem lehet, hogy ma is kéregessenek! – vágok közbe. Attól még ugyanott maradnak, ahol voltak, és soha nem lesz emberi életük. Rám legyint. Az ital a fő bajuk. Ha van egy kis pénzük, mindjárt nagyurak."

Végül, egy nem egészen a fenti témába vágó, de frappáns hozzászólás, szintén a zsindexes cigánytopicból ízléstelen ficam tollából. Külön ajánljuk Tomcat-nek – szerintünk nagyon jó polóötlet!

“Apropó. Láttátok már azt a fotót, amin díszcigányaink "roma vagyok, nem bűnöző" feliratú pólóban feszítenek? Akkor ezzel a 4 db pólóval most fel van mentve a cigányság? Ez úgy lenne korrekt, ha csináltatnak 100 ezer -és akkor még jóindulatú voltam- "roma vagyok, nem bűnöző" és 900 ezer "roma vagyok, megélhetési bűnöző" feliratú pólót és segélykor szépen kiosztják a thesóknak, hogy viseljék büszkén. De lehetne többfajtát készítettni: "roma vagyok, fémtolvaj" vagy "roma vagyok, fatolvaj". A fajvédők biztos rasszizmust kiáltanának, ha forgalomba kerülne pár millió "adófizető vagyok, nem segélyezett" feiratú póló.”

Kuruc.info - Arppi S.