Súlyos anyagi veszteség
Hajdúhadház - A polgármester szerint a város halálos ítéletével egyenlő a szerdai döntés.
Természeti katasztrófához hasonlította a Legfelsőbb Bíróság szerdai határozatát Béres László, Hajdúhadház polgármestere. Az ítélet szerint jogellenes a cigány tanulók elkülönített oktatása a város iskoláiban.
Azt egyelőre nem tudni, mekkora veszteség éri a települést az ügy kapcsán, hiszen az intézményektől kártérítés is követelhető.
Biztos azonban, hogy Hajdúhadház az eddiginél is nehezebb anyagi helyzetbe kerül, hiszen elesik minden uniós és hazai pályázati lehetőségtől.
A polgármester szerint az intézményeikben nincs szegregáció, csak kisebbségi oktatás-nevelés. Azt mondja, arról, hogy a cigány tanulók száma folyamatosan emelkedik, nem ők tehetnek, hanem a jelenlegi szociál-politika, amely a gyerekekkel tartatja el a családokat.
A kisebbségi önkormányzat elnöke, Hortó József elismeri a város vezetőinek és pedagógusainak munkáját, szerinte ők az elmúlt években mindent megtettek az integrációért. A kisebbségi önkormányzat egy határozatot adott át a Legfelsőbb Bíróságnak, amelyben kérték, hogy a döntéskor vegyék figyelembe, mi mindent tett a város az integrációért.
„Tömegesen fogják elvinni a gyerekeket, nem lesz kik közé integrálni”
– Mindent megtettünk, ami az integrációt célozta – véli a település polgármestere, Béres László. A bíróság szerdai döntése kimondja: fel kell számolni azt a szegregációt, ami a város vezetői szerint nem létezik az intézményekben. A Földi utcai épületben négy osztályt már korábban megszüntettek, a gyerekeket átvitték a többi csoportba. Szakiskolát hoztak létre, az ott tanulók 90 százaléka is halmozottan hátrányos helyzetű.
A polgármester állítja: egyik napról a másikra nem tudják megoldani a helyzetet. Elmondása szerint a településen fokozódik a probléma: az óvodákban és az általános iskolák első osztályaiban már több a cigány gyerek, mint a nem cigány.
Az intézményeik fejlesztésre szorulnak, az egyik iskolában az ebédlő az wc-re nyílik, a másikban a tornaterem életveszélyes, de ez senkit sem érdekel. Most azt kell megvárniuk, miként reagálnak a többségi szülők a döntésre.
– Biztosra veszem, hogy tömegesen fogják elvinni a gyerekeket az intézményekből, és akkor majd nem kell integrációról beszélni, mert nem lesz kik közé integrálni. A művészeti oktatás is veszélybe került, a halmozottan hátrányos helyzetűektől nem lehet tandíjat szedni – tette hozzá Béres László, s folytatta: az óvodákban mostanra több a halmozottan hátrányos helyzetű, oda már az többi család gyerekeit kellene integrálni, mert ők vannak kevesebben, de arra sajnos nincs normatív támogatás. A legújabb oktatási törvény szerint az óvodai felvétel kapcsán szeptembertől előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetűeket. Ám a településen kevés hely van az óvodákban, a törvény betartása így azt követelné meg, hogy olyan adófizető szülők gyerekeit utasítsák el, akik a minimálbérért dolgoznak, és a helyükre olyan gyerekeket kellene felvenniük, akiknek a szülei nem is akarnak munkába állni.
– Ha így cselekednénk, sokan nem tudnának visszamenni a munkahelyükre. Azt kellene mondanunk az anyáknak, hogy álljanak be a segélyesek közé a sor végére. Hát mi ezt nem fogjuk megtenni! – fűzte hozzá. A helyhiány, és ezzel együtt a probléma tovább fog súlyosbodni a óvodázási támogatás bevezetésével 2009 januárjától, hiszen az a segítség szintén csak a halmozottan hátrányos helyzetű családok gyerekeinek jár.
Mára megoldódott
– Szerettük volna, hogy az önkormányzatot ne hozzák még nehezebb anyagi helyzetbe – mondta portálunknak Hortó József, a kisebbségi önkormányzat elnöke. – Nem tudtuk elérni annak ellenére sem, hogy a bíróságnak átadott nyilatkozatunkból kiderül: 2008-ra szerintünk megoldódott a településen az integráció. Számomra az a legszomorúbb, hogy a vita túllépte a település határait – tudatta.
(a HAON cikkének szó szerinti átvétele; kiemelések tőlünk. Ajánljuk az olvasói kommentárok átolvasását. Egy jobb hasonlat a régi komcsik és a mai erővel deszegregációt kikényszerítők között: "Valaha egy fiatal házaspár költözött a szomszédunkba és barátság alakult ki köztünk. A férj az akkori kádár rendszernek egy vezető párt funkcionáriusa volt. Egyik este a feleség sírva jött át hozzánk és elmesélte, hogy vonaton utaztak haza a szülőktől a két gyerekkel és a zsúfolt vonaton csak egy cigány család mellett volt hely, ahova ő nem ült le és a gyerekeket sem ültette oda. Erre a férj-elvtárs megparancsolta, hogy márpedig nem enged a faji előítéletnek, tehát oda fog ülni. Erre mondta a feleség, hogy akkor üljön oda ő, vagyis a férj-elvtárs. Erre az nem volt hajlandó és azóta nem beszélnek egymással.
Szóval ilyen a vörös komcsi-vezér ma is. Üljön oda más, ha nem ül, akkor rasszista, fasiszta...meg mittudoménmi. Szóval könnyű a vörös-júda legfelsőbb bíróságnak a más ....val a csalánt verni! Ez egy nemzetellenes döntés volt. Isten ne bocsássa meg a bűnüket! Remélem még megbűnhődnek érte, mint ahogy a többi hasonszőrű gerinctelen gazember a magyarság ellenes tetteikért. (pl eörsi mátyás) ")
Hajdúhadház - A polgármester szerint a város halálos ítéletével egyenlő a szerdai döntés.
Természeti katasztrófához hasonlította a Legfelsőbb Bíróság szerdai határozatát Béres László, Hajdúhadház polgármestere. Az ítélet szerint jogellenes a cigány tanulók elkülönített oktatása a város iskoláiban.
Azt egyelőre nem tudni, mekkora veszteség éri a települést az ügy kapcsán, hiszen az intézményektől kártérítés is követelhető.
Biztos azonban, hogy Hajdúhadház az eddiginél is nehezebb anyagi helyzetbe kerül, hiszen elesik minden uniós és hazai pályázati lehetőségtől.
A polgármester szerint az intézményeikben nincs szegregáció, csak kisebbségi oktatás-nevelés. Azt mondja, arról, hogy a cigány tanulók száma folyamatosan emelkedik, nem ők tehetnek, hanem a jelenlegi szociál-politika, amely a gyerekekkel tartatja el a családokat.
A kisebbségi önkormányzat elnöke, Hortó József elismeri a város vezetőinek és pedagógusainak munkáját, szerinte ők az elmúlt években mindent megtettek az integrációért. A kisebbségi önkormányzat egy határozatot adott át a Legfelsőbb Bíróságnak, amelyben kérték, hogy a döntéskor vegyék figyelembe, mi mindent tett a város az integrációért.
„Tömegesen fogják elvinni a gyerekeket, nem lesz kik közé integrálni”
– Mindent megtettünk, ami az integrációt célozta – véli a település polgármestere, Béres László. A bíróság szerdai döntése kimondja: fel kell számolni azt a szegregációt, ami a város vezetői szerint nem létezik az intézményekben. A Földi utcai épületben négy osztályt már korábban megszüntettek, a gyerekeket átvitték a többi csoportba. Szakiskolát hoztak létre, az ott tanulók 90 százaléka is halmozottan hátrányos helyzetű.
A polgármester állítja: egyik napról a másikra nem tudják megoldani a helyzetet. Elmondása szerint a településen fokozódik a probléma: az óvodákban és az általános iskolák első osztályaiban már több a cigány gyerek, mint a nem cigány.
Az intézményeik fejlesztésre szorulnak, az egyik iskolában az ebédlő az wc-re nyílik, a másikban a tornaterem életveszélyes, de ez senkit sem érdekel. Most azt kell megvárniuk, miként reagálnak a többségi szülők a döntésre.
– Biztosra veszem, hogy tömegesen fogják elvinni a gyerekeket az intézményekből, és akkor majd nem kell integrációról beszélni, mert nem lesz kik közé integrálni. A művészeti oktatás is veszélybe került, a halmozottan hátrányos helyzetűektől nem lehet tandíjat szedni – tette hozzá Béres László, s folytatta: az óvodákban mostanra több a halmozottan hátrányos helyzetű, oda már az többi család gyerekeit kellene integrálni, mert ők vannak kevesebben, de arra sajnos nincs normatív támogatás. A legújabb oktatási törvény szerint az óvodai felvétel kapcsán szeptembertől előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetűeket. Ám a településen kevés hely van az óvodákban, a törvény betartása így azt követelné meg, hogy olyan adófizető szülők gyerekeit utasítsák el, akik a minimálbérért dolgoznak, és a helyükre olyan gyerekeket kellene felvenniük, akiknek a szülei nem is akarnak munkába állni.
– Ha így cselekednénk, sokan nem tudnának visszamenni a munkahelyükre. Azt kellene mondanunk az anyáknak, hogy álljanak be a segélyesek közé a sor végére. Hát mi ezt nem fogjuk megtenni! – fűzte hozzá. A helyhiány, és ezzel együtt a probléma tovább fog súlyosbodni a óvodázási támogatás bevezetésével 2009 januárjától, hiszen az a segítség szintén csak a halmozottan hátrányos helyzetű családok gyerekeinek jár.
Mára megoldódott
– Szerettük volna, hogy az önkormányzatot ne hozzák még nehezebb anyagi helyzetbe – mondta portálunknak Hortó József, a kisebbségi önkormányzat elnöke. – Nem tudtuk elérni annak ellenére sem, hogy a bíróságnak átadott nyilatkozatunkból kiderül: 2008-ra szerintünk megoldódott a településen az integráció. Számomra az a legszomorúbb, hogy a vita túllépte a település határait – tudatta.
(a HAON cikkének szó szerinti átvétele; kiemelések tőlünk. Ajánljuk az olvasói kommentárok átolvasását. Egy jobb hasonlat a régi komcsik és a mai erővel deszegregációt kikényszerítők között: "Valaha egy fiatal házaspár költözött a szomszédunkba és barátság alakult ki köztünk. A férj az akkori kádár rendszernek egy vezető párt funkcionáriusa volt. Egyik este a feleség sírva jött át hozzánk és elmesélte, hogy vonaton utaztak haza a szülőktől a két gyerekkel és a zsúfolt vonaton csak egy cigány család mellett volt hely, ahova ő nem ült le és a gyerekeket sem ültette oda. Erre a férj-elvtárs megparancsolta, hogy márpedig nem enged a faji előítéletnek, tehát oda fog ülni. Erre mondta a feleség, hogy akkor üljön oda ő, vagyis a férj-elvtárs. Erre az nem volt hajlandó és azóta nem beszélnek egymással.
Szóval ilyen a vörös komcsi-vezér ma is. Üljön oda más, ha nem ül, akkor rasszista, fasiszta...meg mittudoménmi. Szóval könnyű a vörös-júda legfelsőbb bíróságnak a más ....val a csalánt verni! Ez egy nemzetellenes döntés volt. Isten ne bocsássa meg a bűnüket! Remélem még megbűnhődnek érte, mint ahogy a többi hasonszőrű gerinctelen gazember a magyarság ellenes tetteikért. (pl eörsi mátyás) ")
Kapcsolódó cikk: Tombol a fajvédelem: deszegregációs "merénylet Hajdúhadház ellen"
