Az alábbi anyagból kiderül, hogy a statisztikai adatok szerint nőtt a sajátos nevelési igényű (gyk. gyogyós) gyermekek száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Azaz: ismételten bebizonyosodott, hogy az Edelény polgármesterét támadó cigók és azok kritikátlan fajvédői hazudtak, amikor ennek az ellenkezőjét bizonygatták, sulykolták. (Lásd pl. a Káló-interjút a HVG-ben.) Kíváncsiak vagyunk, a HVG korrigál-e – vagy simán csak bocsánatot kér-e olvasóitól, hogy kritikátlanul átvették Káló hazudozását, és még csak véletlenül sem kérdeztek rá, hogy ugyan, honnan vannak a “sztatisztikái”. Van egy sejtésünk, nem fog.

Sok esetben a fogyatékosság okaira csupán következtetni lehet 

A statisztikai adatok szerint nőtt a sajátos nevelési igényű gyermekek száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A megyei önkormányzat fenntartásában lévő hét gyógypedagógiai intézményben a 2006/2007-es tanévben a sajátos nevelési igényű gyermekek (sni) létszáma 809 fő volt, a következő tanévben 951-re bővült. Az általános iskolákban szintén emelkedő tendenciát mutatott az sni-s gyermekek köre, a 2006-2007-es tanévben 605, a tavalyiban 743 tanuló részesült ellátásban. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság intézményegység-vezetője szerint az országos átlaghoz képest nem emelkedett kiugró mértékben a fogyatékkal élő gyermekek köre.

Bozsikné Vig Marianna lapunknak elmondta, hogy 2003 óta a közoktatási törvény a sajátos nevelési igényűek csoportjába sorolja az értelmi, érzékszervi, testi, és beszédfogyatékosokat, az autistákat és a tanulási zavarokkal küzdőket is, ellátásukhoz az intézmények emelt összegű normatívát igényelhetnek. Növekedés inkább az ép értelmű, de tanulási zavarok különféle formáival küzdő gyerekek számában figyelhető meg. A pszichológus szerint jellemző tendencia az is, hogy korai diagnosztikába és fejlesztésbe 0–5 éves kor között több gyermek kerül, mert azokat az anyákat, akiknél a terhesség alatt vagy a szülésnél problémák jelentkeztek, a gyermekorvosok az intézethez irányítják.

A beiskolázás előtt, ötéves kortól már kötelező a gyermekeknek óvodába járni, és a nevelési tanácsadók szakembereinek bevonásával szintén kiderülhet fejlődési elmaradásuk. A Pedagógiai Intézetben szakértői bizottság állapítja meg a sajátos nevelési igény formáját, mértékét, és javaslatot tesz az ellátásra. Bozsikné Vig Marianna, a bizottság vezetője elmondta, orvosi, pszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálatokat végeznek a bizottság tagjai. A diagnózis megállapításához intelligencia- és képességvizsgálatokat végeznek, és felmérik a gyerekek fejlődését befolyásoló tényezőket, még a terhesség és a szülés körülményeit is. A fogyatékosság okát is vizsgálják, de számos esetben csak következtetni lehet rá, különösen akkor, ha később kerül az ellátórendszerbe a gyermek, mivel addig már sokféle hatás éri.

Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek lassabb ütemben tanulnak meg írni, olvasni, és csökkentett tananyaggal sajátítják el a közismereti tárgyakat. A középsúlyos értelmi fogyatékosok segítséggel képesek önálló életvitelre, tanításuk az alapkészségek fejlesztésére és az önellátásra irányul. A súlyos, halmozottan sérültek esetében a fejlesztő iskolákban képességfejlesztő tevékenység zajlik. A pszichológus elmondta, az értelmi fogyatékosok a tankötelezettség 18 éves korhatárának elérése után is, 25 éves korukig speciális iskolákban tanulhatnak szakmát. A közepes és a súlyos értelmi fogyatékosok, érzékszervi fogyatékosok, autisták után emelt összegű családi pótlék jár a gyermek neveléséhez, az enyhén értelmi fogyatékosok esetében csak abban az esetben, ha egyéb organikus betegséget is megállapít az orvos. Az értelmi fogyatékosok foglalkoztatása felnőttkorban megoldatlan, nyugdíjazásuk után többnyire a családban maradnak vagy szociális intézménybe kerülnek.

1. keretes anyag: Moldovát "már nem érdeklik a cigányok"

„Nem érdekel engem ez az ügy” – reagált megkeresésünkre Moldova György. A Kossuth-díjas író tavaly jelentette meg Miskolcról készített riportkötetét, amelyben az ipari üzemek felszámolása mellett nagy teret szentelt a cigányságnak is. Az író megszólaltat kötetében egy önkormányzati képviselőt, aki a város legnehezebben élő körzetében egy óvodát vezet. Az intézményvezető elmondta: – Sok gyerek már magzati állapotban sérülést szenved. – Moldova György ehhez ott hozzáfűzi, többször hallott arról, hogy ütögetik a terhes asszonyok hasát, hogy idióta gyermek születésével magasabb támogatáshoz jussanak.

2. keretes anyag: Néma csend honol a szakminisztériumban

Lapunk Molnár Oszkár kijelentése alapján megkereste a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, hogy megtudjuk, a tárca indít-e vizsgálatot az ügyben. Lapzártáig nem reagált a minisztérium sajtóosztálya a kérdésre: foglalkoznak-e azzal, hogy évről évre nő a fogyatékos gyermekek száma a megyében.