Gyönyörűen énekelnek az érpataki asszonyok, méltán híresek szerte a nagyvilágban. Náluk talán csak kicsiny településük polgármestere tudhat magáénak az utóbbi időben nagyobb sikereket, bár ő nem a művészetek területén, és nem énekszóval érte el azt. Mert Orosz Mihály Zoltán ugyan jól forgatja a szavakat, a szabolcsi falu első embere inkább tetteinek köszönhetően mondhatja el az, hogy Érpatakon igenis rend van. Legalábbis ez derült ki azon a fórumon, melyet a Jobbik szervezett nemrég egy belvárosi kávéház udvarán.

Budai Lóránt és társai úgy gondolták, talán az ezerszer kárhoztatott Neszűrben (és nemcsak ott) szintén működne a szabolcsi faluban már bevált módszer. Mások is így érezhették ezt, mert az udvar zsúfolásig megtelt és a jelenlévők egyértelmű helyeslő mormogással hallgatták azokat a példákat, melyeken keresztül Orosz Mihály Zoltán be kívánta bizonyítani: igenis ki lehet alakítani egy olyan világot, ahol a leszakadóban lévő, vagy a társadalomba beilleszkedni nem igazán akaró rétegek is befizetik a közüzemi díjakat, az áramot nem a villanykaróról lopják és tudják: csak elvégzett munkáért kapják meg a segélyt… Vagy elhúzzák a csíkot….

A módszer nem is bonyolult a polgármester szerint: a városvezetők részéről kell a hozzáállást megváltoztatni - azt viszont radikálisan. A legfontosabb szó a rend. Mert lehet ugyan milliós beruházásokat csinálni, de ha nincs rend, az megmérgezi a közösséget. Ám ahogy a rend és a közbiztonság erősödik, úgy egyre erősebb és élénkebb lesz a közösség is és ez visszahat: egyre jobban erősítik egymást annak tagjai, egyre jobban összefognak és így egyre jobban kirekeszthető a bűnözés. Az eredmény pedig egy élhető település. Nem kérdés tehát, hogy a rendre kell a legtöbbet fordítani, ez a legjobb befektetés.

- Mi kétféle embert különböztetünk meg: aki építi a közösséget, és aki rombolja – mondta Orosz Mihály Zoltán. - Előbbi a szövetségesünk, ha együttműködik, őt segítjük, az utóbbiakkal azonban felvesszük a harcot, aminek három kimenetele lehet: vagy befejezi, vagy elköltözik, vagy ha egyiket sem teszi meg, akkor addig küzdünk ellene, míg ki nem emeljük ebből a közösségből és börtönbe nem záratjuk.

Érpatakon azt, aki hajlandó beilleszkedni, segítik. De nem úgy hogy számolatlanul viszi a postás a segélyt, amiért cserébe semmit sem ad az illető. Ha a szabályokat nem tartják be, nincs segély és együttműködés – szögezte le a polgármester. Tudomásul kell mindenkinek venni, hogy vannak szabályok, melyek minden közösségben mások és mások, de azokat ott mindig be kell tartani. Ha nem megy, ki kell kényszeríteni.

Szó esett arról is, hogy a rendőrök szerint az intézkedésekhez nincs elég ember. Ami nem csoda, hiszen a rendőrségnek a pénzbehajtó funkcióját preferálták eddig. A legnagyobb baj azonban az, hogy nem történik példás intézkedés, még a napvilágra kerülő ügyekben sem. Kényelemből elnapolódnak, aztán elhalnak…Márpedig így nem megy.

A recept nem túl bonyolult Orosz Mihály Zoltán szerint: mindig a legkeményebb bűnözőkkel kell kezdeni és ha nem férnek a bőrükbe, őket kell „nyírni” minden jogszerű eszközzel. Ha példás intézkedések születnek, a többi már tudja, mit kell tenni - ám amíg a legkeményebb maggal senki nem veszi fel a harcot, a többi is királynak érzi magát.

Épp ezért a polgármester a konfliktusokat sem kerüli, sőt inkább felvállalja - melyek aztán ebből kifolyólag egy idő után megszűnnek. – Én bizony valóban feljelentek bárkit, aki ellen bizonyíték van, nem nézem ki az. Egy idő után tudják ezt és ennek is van visszatartó ereje - mondta Orosz, akit bár értek atrocitások nem hátrál meg. Szerinte, ha tudják valakiről, hogy fel meri vállalni a harcot, ott előbb utóbb nő a rend. Egy következetes magatartás esetén előbb utóbb mindenkinek egyértelművé válik mit tehet és mit nem…

- Nem lehet, hogy valaki csak a jogaival jön, a kötelezettségét is kell teljesíteni. Ha azokat megteszi, utána élhet a jogaival is…. A levesbe is először bele kell rakni mindent, hogy utána tudjunk kivenni belőle - hangzott az egyszerű, de ezek szerint hatásos recept. Ám hogy a gyakorlatban is lássa a közönség, hogy működik mindez, a polgármester több példával is szolgált a - jelen nem lévő- berényi városvezetőknek és illetékeseknek. Megtudtuk, hogy vágott már le éjszaka oszlopról elektromos kábelt és várt hajnalig mire az illetékesek odaértek,… vezényelt már ki markolót, hogy felszedje a vízvezetéket - persze nem kellett a gépet munkába helyezni, mert már vitték is a csekket. Mint Orosz Mihály Zoltán elmondta, az ilyeneknél nem igazán érdekli, hogy miből fizetik a tartozást - el kell menni napszámba… (Kuruc.info: pontosan! Oda kell csapni tetveséknek, hogy tudják, hol a helyük!)

Szóval így megy ez Érpatakon. Eszik, nem eszik, nem kap mást - az, aki nem tud beilleszkedni vagy megszokik, vagy megszökik. És láss csodát, mára olyanok működnek együtt a közösséggel, akikről öt éve még senki sem gondolta volna…

A receptet tehát – vagy legalábbis a hozzávalók jó részét – Orosz Mihály Zoltán elárulta. Nekünk meg már csak egy jó szakács kell, semmi több…
(Jászberény Online)