Darabolós gyilkosság híre rázta meg a magyar médiát és Öcsöd falut Szolnok és Békés megye határán. Ahol a felfoghatatlan tett csak a jéghegy csúcsa. A bűnözés, betörések, kábítószer-terítés, csicskáztatás a környék mindennapjainak a része.
Öcsöd Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye határán fekvő nagyközség. Ahogy a helyiek mondják: Békés megyébe átérve mintha egy másik országba csöppenne az ember, akkora a különbség a Békés megyeiek javára. Ezen a csendes januári délutánon a falut végigjárva nem nehéz felfogni a később megtudott tényt: aki csak teheti, menekül Békés megye innenső oldaláról, Jász-Nagykun-Szolnokból.
Öcsöd lélekszáma 3300 fő. A lakosok több mint a harmada cigány származású. Magyar gyermek alig születik. Munkalehetőség nincs helyben.
A helyiek két részre osztják a cigányságot: a nagyon gazdag, palotákkal rendelkezőkre és az oláhcigány aljanépre. A gazdagok palotái közhellyel szólva gombamód nőnek ki a földből. Csicsás, tornyos, hatalmas paloták. Némelyik csillogásban, másikak még vakolatlanul. A telkek, lepusztult házak ára a környéken rendkívül alacsony. Egy átlagos házhoz három-négymillió forintért, akár kevesebbért is hozzá lehet jutni. A helyiek szerint a környék összes libatelepe a gazdag cigányoké, akik ügyeskedéssel, gyakorlatilag törvénytelenül jutottak azokhoz. A libatelepeken csicskák dolgoznak. Átlagos magyarnak nem adnak munkát. És az átlagos magyar vagy talál munkát a közeli Szarvason, vagy éhezik, megfagy a saját házában.
Ellenben a cigányság említett rétegével: az aljanéppel. A réteg szinte mindegyik tagja felveszi a „jól megérdemelt” segélyt minden hónapban. A magyar szégyellne ugyanígy tenni. A helyiek szerint a fiatal cigányok a legveszélyesebbek. Falkában vegzálják az embereket a buszmegállókban, mindennaposak a betörések, lopások.
Ők már úgy nőttek fel és szocializálódtak, hogy „büdös paraszt magyarok”. Volt, hogy egy iskolai ünnepségen cigány fiatalok nem álltak fel a Himnusznál, mondván, az nem az ő himnuszuk. (Kuruc.info: önmaga deklarálta, hogy semmi köze az őt eltartó magyarokhoz? Segílykefolyósítást azonnal beszüntetni, állampolgárságot elvenni [ahogy a franciák csinálják] és országból kipenderíteni.) Szintén az iskolában cigány történelmet (!) tanítanak. A helyi magyar fiataloknak semmi szórakozási lehetőségük nincs, egy-két kocsmát leszámítva, mert a többit minden este megszállják a cigányok. Sportolni alig tudnak: a helyi futballcsapatot is kisajátították maguknak a cigányok.
A teljes megrázó riportot a Bar!kád magazin e heti, csütörtökön megjelenő számában olvashatják majd.
Öcsöd Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye határán fekvő nagyközség. Ahogy a helyiek mondják: Békés megyébe átérve mintha egy másik országba csöppenne az ember, akkora a különbség a Békés megyeiek javára. Ezen a csendes januári délutánon a falut végigjárva nem nehéz felfogni a később megtudott tényt: aki csak teheti, menekül Békés megye innenső oldaláról, Jász-Nagykun-Szolnokból.
Öcsöd lélekszáma 3300 fő. A lakosok több mint a harmada cigány származású. Magyar gyermek alig születik. Munkalehetőség nincs helyben.
A helyiek két részre osztják a cigányságot: a nagyon gazdag, palotákkal rendelkezőkre és az oláhcigány aljanépre. A gazdagok palotái közhellyel szólva gombamód nőnek ki a földből. Csicsás, tornyos, hatalmas paloták. Némelyik csillogásban, másikak még vakolatlanul. A telkek, lepusztult házak ára a környéken rendkívül alacsony. Egy átlagos házhoz három-négymillió forintért, akár kevesebbért is hozzá lehet jutni. A helyiek szerint a környék összes libatelepe a gazdag cigányoké, akik ügyeskedéssel, gyakorlatilag törvénytelenül jutottak azokhoz. A libatelepeken csicskák dolgoznak. Átlagos magyarnak nem adnak munkát. És az átlagos magyar vagy talál munkát a közeli Szarvason, vagy éhezik, megfagy a saját házában.
Ellenben a cigányság említett rétegével: az aljanéppel. A réteg szinte mindegyik tagja felveszi a „jól megérdemelt” segélyt minden hónapban. A magyar szégyellne ugyanígy tenni. A helyiek szerint a fiatal cigányok a legveszélyesebbek. Falkában vegzálják az embereket a buszmegállókban, mindennaposak a betörések, lopások.
Ők már úgy nőttek fel és szocializálódtak, hogy „büdös paraszt magyarok”. Volt, hogy egy iskolai ünnepségen cigány fiatalok nem álltak fel a Himnusznál, mondván, az nem az ő himnuszuk. (Kuruc.info: önmaga deklarálta, hogy semmi köze az őt eltartó magyarokhoz? Segílykefolyósítást azonnal beszüntetni, állampolgárságot elvenni [ahogy a franciák csinálják] és országból kipenderíteni.) Szintén az iskolában cigány történelmet (!) tanítanak. A helyi magyar fiataloknak semmi szórakozási lehetőségük nincs, egy-két kocsmát leszámítva, mert a többit minden este megszállják a cigányok. Sportolni alig tudnak: a helyi futballcsapatot is kisajátították maguknak a cigányok.
A teljes megrázó riportot a Bar!kád magazin e heti, csütörtökön megjelenő számában olvashatják majd.
