Varga-ügy: falaz az ügyészség a pribékeknek falazó ügyésznek
2008-02-20. 10:25

A bűnpártoló Központi Nyomozó Főügyészség megtagadta a nyomozást az egyik 2006. őszi rendőrterror bírósági tárgyalásán tanúkat fenyegető ügyész, a Fővárosi Főügyészség volt szóvivője ügyében. Varga Gergely ügyészt, valamint Kovács Tamás legfőbb ügyészt és Ihász Sándor fővárosi főügyészt a Deport'56 jelentette fel mentő körülmény elhallgatásának bűntette, hivatali visszaélés bűntette, valamint hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség a hangfelvételt mellőzve, a Varga Gergely által megfenyegetett sértettek és a többi szemtanú meghallgatása nélkül, kizárólag a bennfentes ügyész "igazoló jelentése" alapján utasította el a feljelentéseket.

Kapcsolódó

Panasz az ávósmosdatást elkotyogó ügyész elleni feljelentés elutasítása ellen

Ördögi színjáték: nemcsak az ávósok hazudnak, az ügyészség is bújtatja őket
 

Mint ismeretes, a Fővárosi Főügyészség idén január elsején kinevezett, azóta az ügy miatt leváltott szóvivője, Varga Gergely ügyész volt az, aki egy tavaly szeptemberi bírósági tárgyalás után fenyegetni kezdte a tanúkat, és azt állította, tudja, hogy kik voltak a rendőr tettesek, de nem ők ülnek a vádlottak padján.

A Deport'56 mindenkit feljelentett

A volt szóvivőt a Deport'56 nevű szervezet jelentette fel mentő körülmény elhallgatásának gyanújával, majd hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanújával is. Mivel hivatalból nem indítottak Varga ellen eljárást, a Deport '56 feljelentette Kovács Tamás legfőbb ügyészt és Ihász Sándor fővárosi főügyészt is, hivatali visszaélés, és hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanúja miatt.

A Deport'56 feljelentéseit február elején a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította, és megtagadta a nyomozást. A Keresztes Imre, címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész által szignált határozat szerint nem történtek bűncselekmények. A határozatot kizárólag a Varga Gergely ellen indított fegyelmi eljárás jegyzőkönyvei és a volt szóvivő saját jelentései alapján hozták meg, a Varga Gergely által megfenyegetett sértetteket és a többi szemtanút nem hallgatta meg, a nyilvánosságra került hangfelvételt nem vizsgálta az ügyészség.

Az elutasító határozatban foglaltak szerint Varga Gergely igazoló jelentésében azt állította, hogy S. Gábor rendőr hadnagy, az ügy első fokon később elítélt másodrendű vádlottja a barátja, ezért vett részt a tárgyaláson. A tanúkkal csak a bíróság folyosóján kezdett beszélgetni, a beszélgetés során pedig "Angel Mendoza sértett, a Kruchina fivérek, az ő jogi képviselőjük és a társaságukban tartózkodó újságíró provokatívan kérdezgetni kezdtek".

Varga Gergely a fegyelmi eljárásban határozottan állította, hogy a beszélgetéskor elhangzottakkal ellentétben az elkövetők kilétéről semmilyen adat, információ nem áll a rendelkezésére, hiszen azt rögtön jelentette volna. Szerinte nem fenyegetett, nem sértegetett, a tanúk viszont "flegmán, és valószínűleg hamisan tanúskodtak".

A szemtanúk máshogy emlékeznek

Magyar Péter, aki a Kruchina fivéreket kísérte el a tárgyalásra, felháborítónak tartja Varga vallomását, és a Központi Nyomozó Ügyészség erre alapozott határozatát: "A volt fővárosi főügyészségi szóvivő úr által előadottak néhány adatot - például a neve, valamint a vele lévő rendőr neve - leszámítva igen távol állnak a valóságtól. Varga Gergely a tárgyalás elnapolása után feldúltan lépett oda a sértettekhez, és emelt hangon megkérdezte tőlük, hogy tudják-e, hány évet lehet kapni hamis vádért."

Kruchina Károly úgy emlékszik, hogy valaki ezután megkérdezte Vargát, hogy nem várhatna-e a fenyegetőzéseivel, amíg kiérnek a tárgyalóteremből, de az tovább hangoskodott, majd "kezével megakadályozta, hogy elhagyják a tárgyalótermet". Az utat csak akkor tette szabaddá, amikor szólni akartak a bírónak emiatt. A bíróság folyosóján Varga tovább fenyegetőzött.

"Varga végig támadólag, agresszíven viselkedett. Mindeközben bizonygatta, hogy ő pontosan tudja, hogy kik verték meg a sértetteket a X. kerületi rendőrkapitányságon. Ezt az is alátámasztja, hogy mint később kiderült: a verések idején X. kerületi ügyészként dolgozott, az pedig a bántalmazás színhelyével egy épületben található" - mondta Magyar és Kruchina.

A heves szóváltás a folyosón kis híján tettlegességig fajult, Varga csak akkor higgadt le valamelyest, amikor az Index újságírója fényképezni kezdte az incidenst.

Magyar szánalmasnak és szakmailag nevetségesnek tartja a Deport '56 feljelentéseit elutasító ügyészségi határozatot, mert "a tanúkat nem sikerült az ügyészségnek kihallgatni, csupán a feljelentett nyilatkozata alapján döntöttek".
 

TASZ: különösen visszataszító egy ügyész esetében

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet elnöke szerint nem meglepő, hogy a feljelentett ügyész, jogvégzett ember lévén, pontosan tudja, hogyan lehet kibújni a felelősségre vonás alól egy ilyen ügyben.

A "valótlan, alaptalan tényeket állítottam" védekezés eredményezheti egy esetleges büntetőeljárás kudarcát. Az ugyanakkor Dénes szerint szinte biztos, hogy ha nem egy ügyészről lenne szó, ennél kisebb súlyú kijelentésért is indulna büntetőeljárás, ahogyan az is, hogy figyelembe véve az ügy, és a bántalmazó rendőrök elleni büntetőeljárások kudarcait, érdemes lett volna büntetőeljárást indítani, hogy bizonyítást lehessen felvenni az ügyben - különös tekintettel arra, hogy az érintett ügyész az eset idején az illetékes ügyészségen dolgozott.

Attól pedig, hogy hazánkban milyen bevett formula az "ezt magánemberként mondtam, nem hivatali minőségemben" hivatkozás, Dénesnek mindig is forgott a gyomra, és különösen visszataszítónak találja ezt egy ügyész esetében.
 

Helsinki Bizottság: elvárható lett volna a nyomozás

Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság jogvédő szervezet elnöke szerint annak megítélése, hogy Varga Gergely elkövette-e a mentő körülmény elhallgatásának bűntettét, kizárólag az ő tudattartalmának vizsgálatán múlik, és ezért ha kitart azon állítása mellett, hogy valójában nincs információja az elkövetőkről, büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni. Ebből a szempontból tehát valószínűleg mindegy, hogy elindult-e a nyomozás, vagy sem.

Ugyanakkor az ügy körülményeinél fogva elvi jelentősége van annak, hogy a nyomozó hatóság milyen formában és milyen indokkal zárja le az eljárását.

Minimálisan elvárható lett volna a nyomozás elrendelése, és a nyomozás keretei között a hangfelvétel beszerzésének megkísérlése, valamint Angel Mendoza, a Kruchina fivérek, továbbá a jelen lévő ügyvédjelölt és újságíró meghallgatása, hogy a Varga Gergely által a fegyelmi eljárásban elmondottak megfelelnek-e a valóságnak.

Amennyiben nem, úgy valószínűleg szintén le kellett volna zárni az eljárást a nyomozás megszüntetésével, de nem a bűncselekmény hiányára hivatkozva, hanem sokkal inkább azért, mert a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásáról sem várható eredmény.

"Azzal, hogy az érintett állításait esetleg cáfoló tanúvallomások beszerzése nélkül, a feljelentés elutasításával tett pontot az ügyre, a Központi Nyomozó Főügyészség azt a nem kívánatos látszatot kelti, hogy vizsgálata egy, az ügyészi szervezethez tartozó személy esetében nem volt kellően alapos, pedig ez a közvélemény megnyugtatása és az ügyészség presztízsének helyreállítása érdekében jelen esetben kiemelten fontos lett volna" - nyilatkozta Kádár András Kristóf.
 

A sértettek fel vannak dúlva

„Bizarr, hogy a vádhatóság egy jeles képviselője a bíróság épületében büntetlenül fenyegetheti a rendőrökre terhelő vallomást tévő tanúkat. Divatba jött az állami szintre emelt fenyegetőzés, néhány hete a Helsinki Bizottság szólította fel Bencze József főrendőrt, ugyan ne fenyegesse már a rendőrök hamis tanúzását tényként megállapító bírókat. Bár Gergényi Pro Urbe-díja után nincs min csodálkozni" - kommentálta Kruchina Károly az ügyészség határozatát.

Kruchina Vince szerint "ha az ügyészségnek - Keresztes úrnak - az a szándéka, hogy tovább fokozza a demokratikus intézményekkel szembeni állampolgári bizalmatlanságot, akkor az ügyészségi vezetők jó úton járnak. Varga ügyész úr pedig ilyen stílussal akár rendőr is lehetne."

"Nem gondoltam volna, hogy ennek az országnak ilyen kulisszatitkai vannak: először a hivatásos verőlegényeket mossák tisztára, utána a fenyegetőző ügyészt is, de még az elítélt rendőrök is visszamehetnek dolgozni a rendőrség kötelékébe. Méghozzá a bírók jóvoltából, a civil lakosság ellen elkövetett erőszak ezek szerint nem is olyan nagy bűn ebben az országban." - mondta Angel Mendoza, akinek orrát törték anno a X. kerületi rendőrkapitányságon.

A Deport'56 a Legfőbb Ügyészségen panaszolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség elutasító határozatát.

(Index)